Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-12 / 160. szám
101 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2019. július 12. | www.ujszo.com A növényvilág különceiről 2. rész Egyes növényekkel végzett tesztek szerint azok érzik, reagálnak bizonyos emberi gondolatokra (Fotó: Shutteístock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Már a cikk első részében is meglepő növényfajokról szóltam. Ezúttal sem lesz ez méskóppen. A xerofiták, a minimális víz mellett is élni képes növények a kaktuszok és pozsgások. Szokatlan faj a Mexikóban fellelhető bíborvörös virágú futókaktusz, ahogy a 15-18 méteres, amolyan többágú oszlopra haj azó, westemfilmekből ismert szaguárókaktusz. Máskülönben a kaktusz is pozsgás, lévén vizet tárol, a különbség annyi, a pozsgásoknak, közte a buzogányfának valódi leveleik is vannak. Habár a teljesebb képért megemlítendő, a bokorszerű lombkaktuszok ágain mégiscsak vannak levelek. A közel csapadéktalan élettérről szólva a Namibsivatagban élő, többméteres karógyökeret eresztő velvícsia kékeszöld levélpáija századokon át növekedhet, és levelei hónaljában fejlődik ki a virágzata. A kettő, szinte összeforrt levéllel rendelkező aprócska kavicsnövények önnön túlélésük okán lettek a sivatagi élettér álcázómesterei. Igazán különösek még a klorofillmentes rubinkaktuszok. A nedvesebb, trópusi és esőerdei vidékek óriása egyebek mellett a 30 méter magas bambuszpálma és a rafiapálma. Utóbbi jókora esernyőként is védelmet nyújthat állatnak és embernek egyaránt a 20 méteres leveleivel. A Luisiana-moha a szakállbromélia nemzetségbe tartozik. E nemzetség növényei jobbára ezüstösszürkés színezetűek, leveleiket általában nedvszívó „pikkelyek” borítják. Szárazság idején ezeket levegő tölti ki, amitől fényvisszaverővé válnak. Egyik faja akár mesterséges élettéren lógva, drótokon is képes megtelepedni. Nem mindennapi az óriás havasibromélia, amely száz évnél is tovább növekedhet, amíg végre, először és utoljára - többméteres - virágzatot hoz, magérlelés után pedig elpusztul. Sok broméliának a tőrózsájában összegyűlő vízében esik áldozatul egy-egy rovar, amelynek oszló maradványaiból a növény tápanyaghoz jut. A leghatalmasabb magot a Maldiv-diópálma produkálja, 20 kilogrammnál nehezebb termése egy magot rejt. A valószínűleg legvirágosabb növény címére a perui óriás havasibromélia pályázhatna: nemritkán 10 méter magas, 2-3 méter széles bugavirágzatot hoz, amelyen 8-10 ezer virág pompázik. A korábban említetten kívül a legpenetránsabb szagot árasztó növény címére érdemes a fekete színű virágot hozó egyik csápvirágfaj, ahogy a pettyes csodagumó is. Utóbbi nem szokványos élettani tulajdonsága, hogy az egyébként fold alatt található tápanyag-raktározó szerve föld és víz nélkül is kihajtatható. Egyes fajok a szó szoros értelmében képesek szikrát hányni, persze kizárólag bizonyos körülmények között, fülledt meleg levegő esetén, és a sztatikus elektromossággal összefüggésben. Ilyenek például a ligetszépe, a körömvirág, a vízitorma. A kőrislevelű ezerjófü mellett kánikula idején nem ajánlatos rágyújtani, a hőtől begyulladhat a belőle áradó illóolaj. Ha már tűz, vannak olyan fák, mint az USA-ban magasodó Banks-fenyők, amelyek csakis olyan módon képesek a megújulásra, ha lángra kapnak, vagy felégetik az erdőt. A hatalmas hőhatás révén válik szabaddá az út a fenyőmagoknak a talaj irányába az egyébként gyantától összeragadt tobozpikkelyekből. A sokunkat túlélő fák óriásai között is kitűnik a függőleges hajtások garmadával megtámasztott banyánfa (indiai füge) éspedig a lényegében határtalan, rekordot érő levélsátrat növesztő képessége által; ismert olyan példány, amelyik bő 2 hektáron zöldell. Egyes növényekkel végzett tesztek szerint azok érzik, reagálnak bizonyos emberi gondolatokra (bár ezt többen kétségbe vonják). Némely fajok bizonyos zenei stílusok hallatán gyorsabb növekedési ütemmel reagálnak. Ilyen irányú vizsgálatokat már 1962-ben végzett az indiai Annamalai Egyetem botanikai tanszékének vezetője, Dr. T. C. Singh. Azt találta, a vizsgált növényfaj növekedési ritmusa zene hatására 20%kal növekedett. Először klasszikus zenével próbálkozott, majd még különféle hangszerrel. Eredményei szerint legnagyobb hatással a hegedű volt a növényekre. A növények, amelyeknek némelyik szobai változatához egyébként az 1970-esévektőlkezdve kezdtekel az emberek egyre szélesebb körben beszélni, sok olyan módszert bevetnek mindennapjaik során, a túlélésért, amelyekből tanulhatunk, amelyeket hasznosíthatunk. Közismert a leveleit villámgyorsan összezáró valódi mimóza. Vagy azok a fajok, amelyek mindenkor leveleiken hordozzák-növesztik alkalomadtán elpotyogtatható sarjnövénykéiket. A túlélés igazi művésze a limabab: takácsatkák támadása esetén vegyi anyagok kibocsátásával hívja magához az azokkal táplálkozó egyéb atkafajokat, mi több, a még fertőzetlen, de a közelben növekvő limabab is gyorsan reagál, elkezdi a szükséges vegyi anyagokat úgymond kilehelni magából. Essen szó a fitoterápia során alkalmazható növényi kivonatok hasznáról. Már a 16—17. században élt orvos, Csanaki Máté is megmondta, hasznos többek közt a sóska, a „veronica”, a pápafü, a rühfü. Bizonyítottan hatásosak közé sorolandó a kopasz porcika, gilisztaűző varádics, vetési pipacs, pénzlevelű lizinka, petty egetett tüdőfü, anyafü... Otto Ludwig Lange német botanikus az 1950-es években észrevette, hogy noha egyes mauritániai növények levelei 56°C-ig fölmelegednek, ennek ellenére valami módon képesek megtartani szervezetükben a továbbéléshez szükséges vízmennyiséget. A Journal of Experimental Botany 2019-ben jelentette meg azt a tanulmányt, amelyben arra találtak választ, a közönséges datolyapálma miként képes túlélni a sivatagi extrém hőséget. Kiderült: levelei egyedi összetételű és szerkezetű kutikuláris viaszbevonatának köszönhetően fölöttébb vízálló. Ez az új ismeret segíthet a jövő mezőgazdaságán, hiszen, mint a példa mutatja, érdemes odafigyelni a forróságtűrőbb, viaszosabb levelű fajokra. A felhozottak elegendők, hogy láttassák, bőséggel van miért tudományos szinten és a hétköznapokban is figyelmet, időt és pénzt áldozni úgy a növények vizsgálatára, mint a még meglévők megóvására! Lecsap a GDPR: rekordbüntetés fenyegeti a British Airwayst A British Airways hozzávetőleg 500 ezer utasának személyes adatai - köztük nevek, lakcímek, bejelentkezési kódok, bankkártyaadatok - kerülhettek illetéktelen kezekbe (Fotó: Shutterstock) MTI-HfR Rekordbüntetés fenyegeti a British Airwayst (BA), miután tavaly nyáron hozzávetőleg félmillió utasának személyes adatait lophatták el egy hetekig tartó hackertámadásban. A brit információs kormánybiztos hivatala (ICO) - amelynek hatáskörébe tartoznak az adatvédelmi ügyek is - bejelentette, hogy 183,39 millió font (csaknem 204 millió euró) bírság kiszabását javasolja a brit nemzeti légitársaságnak számító cégre. Az ICO közleménye szerint az egy évvel ezelőtti kibertámadás részeként a BA honlapját felkereső felhasználókat a hackerek egy másik, hamis honlapra irányították át, és az utasok ide feltöltött adatait ellopták. A hivatal számításai szerint a British Airways hozzávetőleg 500 ezer utasának személyes adatai - köztük nevek, lakcímek, bejelentkezési kódok, bankkártyaadatok - kerülhettek illetéktelen kezekbe. Az ICO szerint mindezt a BA gyengén kidolgozott kiberbiztonsági rendszere tette lehetővé. Elizabeth Denham információs kormánybiztos a vizsgálati eredményről és a bírságra tett javaslatról szóló közleményben hangsúlyozta: a személyes adatokat nem véletlenül hívják személyesnek, és ha egy szervezet nem képes megvédeni ezeket az adatokat a károkozástól vagy a lopástól, az nem tekinthető pusztán kényelmetlenségnek az érintettek szempontjából. A BA tavaly szeptember 6-án jelentette be, hogy a vállalat online foglalási rendszerét augusztus 21- én, közép-európai idő szerint 23:58 órától szeptember 5-én 22:45 percig - vagyis több mint két hétig - tartó hackertámadás érte. A British Airways akkori beszámolójában az szerepelt, hogy az incidens 380 ezer utast érintett. Az ICO vizsgálati jelentése szerint azonban a támadás valójában már tavaly júniusban elkezdődött, és az érintett utasok száma elérte a félmilliót. A BA tavaly szeptemberi közleményében hangsúlyozta, hogy mindenki, aki az incidens miatt anyagi kárt szenvedett, teljes kártérítésben részesül, és a British Airways kifizeti ügyfelei banki adósminőségvizsgálati költségeit is. Az ügyben a brit Országos Bűnüldözési Ügynökség (National Crime Agency, NCA) és a brit Országos Kiberbiztonsági Központ (National Cyber Security Centre, NCSC) is vizsgálatot folytat. Alex Cruz, a British Airways elnök-vezérigazgatója hétfőn közölte, hogy „meglepetéssel és csalódottsággal” értesült az információs kormánybiztosi hivatal pénzbírságjavaslatáról. Cruz szerint a BA gyorsan reagált az utasok adatainak ellopását célzó támadásra, és saját vizsgálata során nem talált bizonyítékot arra, hogy az érintett felhasználói adatokkal bárki visszaélt volna. A cégvezető bejelentette, hogy a BA fellebbez a javasolt bírság ellen. Az ICO az új európai uniós adatvédelmi előírások (GDPR) alapján az érintett cégek éves bevételének 4 százalékáig terjedő pénzbüntetést, kezdeményezhet hasonló esetekben. A BA-re kiszabni javasolt 183,39 millió fontos bírság a légitársaság által a 2017-2018-as pénzügyi évről jelentett éves bevétel másfél százalékának felel meg. A brit információs kormánybiztosi hivatal által eddig kirótt legnagyobb pénzbírság 500 ezer font volt. Ezt tavaly októberben a Facebook közösségi portálra szabta ki a hatóság, miután kiderült, hogy a Cambridge Analytica nevű, londoni székhelyű - azóta felszámolt - britamerikai politikai elemző és tanácsadó cég a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban csaknem 90 millió Facebook-felhasználó adatainak megszerzésével próbált képet alkotni a célba vett amerikai választók politikai beállítottságáról, tudtuk nélkül.
