Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-12 / 160. szám
KÜLFÖLD www.ujszo.com I 2019. július 12 3 További pengeváltás Iránnal Az amerikai és a brit védelmi tárca szerint iráni hajók megpróbáltak elfogni egy brittankert RÖVIDEN Kim Dzsong Un már államfő is A tengeren exportált olaj 20%-a halad át naponta a Perzsa-öblön (TASR/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Teherán. Iráni hajók megpróbáltak elfogni egy brit tankert a Perzsa(Arab)-öbölben - mondta Bill Urban százados, az USA Közópső Parancsnoksága szóvivője. Megalapozatlan vádnak nevezte az iráni külügyminiszter a brit védelmi tárca arról szóló közleményót, miszerint iráni hajók megpróbáltak elfogni egy brit tankert. A brit védelmi minisztérium tegnapi közleménye megerősítette, hogy incidens történt, amelyet szintén nemzetközi jogba ütközőnek nevezett. A közlemény felszólítja az iráni hatóságokat, tegyenek meg mindent a feszültség csökkentésének érdekében. Az iráni Forradalmi Gárda a Fars félhivatalos iráni hírügynökségen keresztül elutasította a vádakat, hangsúlyozva, az elmúlt 24 órában nem kerültek összeütközésbe idegen hajóval. A gárda közölte, amennyiben kapott volna parancsot bármilyen hajó lefoglalására, azonnal teljesítette volna. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter kijelentette, a brit és az amerikai állítások csupán feszültséget szítanak. A Fox televízió mellett a CNN hírtelevízió is jelentette, hogy a Perzsa(Arab)-öbölben a Hormuziszoros közelében öt — más értesülések szerint három - iráni őrhajó, amely feltételezhetően az iráni Forradalmi Gárdához tartozott, megpróbált elfogni egy brit olajszállító teherhajót - konkrétan a BP londoni központú olajvállalat tulajdonában lévő, British Heritage nevű tankerhajóját. A tanker éppen a Hormuziszoroshoz közelített, amikor az irániak irányváltásra és megállásra szólították fel. A brit királyi tengerészet egyik fregattja, a Montrose kísérte a tankert, és azonnal távozásra szólította fel az iráni őmaszádokat, amelyek távoztak is. A CNN értesülései szerint az incidenst kamerával rögzítette a légtérben köröző amerikai repülőgép is, de a képsorokat nem tárták a nyilvánosság elé. Joseph Dunford tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője közölte: Washington már folytatja a megbeszéléseket a szövetségeseivel annak egyeztetésére, hogy összeállhat-e a koalíció, és ha igen, hány ország részvételével, annak érdekében, hogy biztosítsák a hajózás szabadságát a Hormuzi-szorosban és a Báb el-Mandeb-szorosban. A tengeren exportált olaj mintegy 20%-a halad át naponta a Hormuzi-szoroson. Haszan Róhani iráni elnök még az incidens előtt figyelmeztette az Egyesült Királyságot, hogy következményei lesznek a Szíriába tartó és nyersolajat szállító iráni tanker múlt héten végrehajtott feltartóztatásának Gibraltárnál. „Kimondom, hogy a britek keltik a bizonytálanságot, és majd később megtapasztalják ennek a következményeit” - fogalmazott az iráni elnök a kormányülésen. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszterhelyettes aggodalmát fejezte ki az incidens miatt, és az USA-t vádolta azzal, hogy szándékosan indulatokat szít. „Egyre nehezebb megjósolni, mi történhet a jövőben”- mondta. Sorra kifarolnak Európa leendő vezetője mögül Sem a zöld, sem a radikális baloldali európai parlamenti (EP) frakció nem támogatja a jövő heti szavazáson Ursula von der Leyen német védelmi miniszter jóváhagyását az Európai Bizottság élére. Brüsszel. A két képviselőcsoport azután közölte ezt, hogy egyeztetést folytatott az európai uniós tagországok vezetői által előző héten Jean- Claude Juncker utódjául jelölt politikussal. Ska Keller, a zöldpárti frakció egyik társelnöke kiábrándítónak nevezte von der Leyen nyilatkozatait, amelyek nem tartalmaznak semmifajta konkrét javaslatot sem a jogállamiság védelme, sem a klímaváltozás elleni küzdelem terén, és arról számolt be, hogy ezért ellene fognak szavazni. „Az Európai Bizottság elnökének a jogállamiság és a közös értékek őrzőjének kell lennie. Ursula von der Leyen viszont kitért a kérdéseink elől” - emelte ki. Philippe Lamberts, a másik társelnök elsősorban az ambiciózusabb éghajlat-politikát kérte számon, és azon véleményének adott hangot, hogy a csúcsjelölti rendszer figyelmen kívül hagyása az európai választók elárulását jelenti. Később a radikális baloldali frakció (GUE-NGL) is bejelentette, hogy nem fogják támogatni a német védelmi miniszter jelöltségét. Mint rámutattak, a brüsszeli testület vezetőjének kiválasztásához „valódi demokratikus eljárás” lenne szükséges. Martin Schirdewan elnök hangsúlyozta, hogy nem tartják kielégítőnek von der Leyen terveit, ezek nem orvosolnák az EU „krónikus problémáit” sem a klímaváltozás, sem a társadalmi igazságosság, sem az emberi jogok, sem a szegénység és az egyenlőtlenség felszámolása terén. Von der Ley ennek a jóváhagyáshoz legalább 376 szavazatra lenne szüksége a 751 tagú EP-ben. Elméletileg a három legnagyobb frakció, a néppárti, a szociáldemokrata és a liberális-centrista képviselőcsoport 444 voksa elegendő lenne, de számos képviselő, főként a szociáldemokraták soraiból, már jelezte, hogy a csúcsjelölti rendszer elsüllyesztése miatt nem fogja áldását adni az utolsó pillanatban kiválasztott német védelmi miniszterre, így több elemző szerint szoros eredmény várható. Egyesek azt is elképzelhetőnek tartják, hogy végül szeptemberre halasztják az egyébként jövő keddre tervezett szavazást. Ursula von der Leyen háttéralkuk során történt jelölése (e téren élenjárt Macron francia elnök) a hatalomról szól. Hiába gondolták sokan, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje alkalmatlan a posztra, a tanács és a tagállamok vezetői azért ragadták magukhoz a jelöltek kinevezését, mert alapvetően mást gondolnak a bizottság szerepéről, mint amit az európai választók egy része. Az Európai Bizottság a miniszterelnökök szemében kvázi adminisztratív testület, egy hivatal, amelynek végrehajtó és nem politikai szerepe van. Ebből a szempontból pedig számukra érthető is, hogy a végrehajtó szerv vezetőjét ők nevezik ki, hiszen minisztereket sem úgy választanak a kormányok, hogy megnézik, a győztes pártból ki kampányolt a belügyi posztra. (MTI, ú) Tegnap, a mészárlás 24. évfordulóján újabb 33 srebrenicai áldozatot temettek el. A Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a boszniai háború egy részében az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környék muszlim (bosnyák) lakossága itt keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, a kézifegyverekkel felszerelt holland békefenntartók nem tanúsítottak ellenállást. Srebrenica elfoglalását követően a szerb erők néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. (TASR/AP) Caputová finoman bírált Budapest. Az uniós integrációt méltatta Budapesten Zuzana Caputová szlovák köztársasági elnök. „Gyakran olyan országcsoportként tekintenek ránk, visegrádiakra, amely inkább blokkol ügyeket, ahelyett, hogy konstruktívan, a szükséges megoldásokkal állna elő. Ez a hozzáállás eredményezte számunkra, hogy nem lesz a régiónak képviselője az Európai Unió vezetésében. Ez először fordul elő a csatlakozásunk óta” - fogalmazott. Ez éles ellentétben áll Orbán Viktor hozzáállásával. Teljesen egyértelmű utalás volt Orbán politikájára az is, amikor megjegyezte: Szlovákia elsősorban az uniós integráció miatt vált sikeressé és nem azért, mert Brüsszelt kritizálja, gyengíteni próbálná az EU-t, vagy hatásköröket szeretne visszavenni. Beszéde végére jutott még egy fricska a Göncz Árpádot megtagadó magyar kormányfőnek. Caputová arról beszélt, hogy annak a Göncz Árpádnak az emléke előtt rója le kegyeletét délután, aki „a szabadság és a demokrácia értékeinek megtestesítője volt. Meggyőződésem, hogy pont azok az értékek, amiket ő képviselt, jelentik a garanciát államaink szabad és sikeres fejlődésére a közös európai projektben”. Partnere, Áder János inkább a közös pontokra koncentrált, mint mondta, a megbeszéléseken egyetértettek abban, hogy az emberiség a klímavédelem területén az utolsó órában van. A migráció kérdésében is egyetértettek abban, hogy Európa külső határait meg kell védeni, a kötelező kvóta pedig helytelen, nem támogatható, mindketten úgy vélték, a migráció ügyében a prevenció a legfontosabb, vagyis az, ha megelőzik a migráció kialakulásának okait. (kósa) Phenjan. Az észak-koreai törvényhozás, a legfelsőbb népi gyűlés az alkotmány módosításával névleges államfővé nevezte ki Kim Dzsong Unt, az ázsiai ország vezetőjét - számolt be a Naenara állami propaganda honlap. A Naenara az új alkotmány teljes szövegét elérhetővé tette felületén. A dokumentum szerint az államügyi bizottság elnöke a legfelsőbb vezető, és hivatalosan ő képviseli Eszak-Koreát. A tisztséget jelenleg Kim Dzsong Un viseli. Az alkotmány korábban annyit rögzített, hogy az államügyi bizottság elnöke a legfelsőbb vezető. A névleges államfő a legfelsőbb népi gyűlés elnökségének vezetője volt. (MTI) Heves összecsapás a szíriai Hamában Damaszkusz. Csaknem ötvenen meghaltak a kormányerők és az ellenzéki fegyveres csoportok közti összecsapásokban a szíriai Hama tartomány északi részén kiújult harcokban - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH). A szíriai polgárháború eseményeiről 2011 óta rendszeresen beszámoló OSDH szerint a kormányerők és a velük szövetséges orosz csapatok ágyúzzák és légi úton támadják a területet. A 2011 -ben kezdődött szíriai konfliktusban több mint 370 ezren haltak meg és milliók váltak földönfutóvá. (MTI) Autóba rejtett pokolgép robbant Damaszkusz. Autóba rejtett pokolgép robbant a Törökország által támogatott felkelők ellenőrizte észak-szíriai Affínban, 11 ember meghalt, legalább 30-an megsebesültek. A török határhoz közeli, főleg kurdok lakta Affin az Ankara által támogatott lázadó milíciák ellenőrzése alatt áll, amelyek 2018 januárjában - az Eufráteszi Pajzs és az Olajág hadműveletek keretében - űzték el a Törökország által terrorszervezetnek minősített Népvédelmi Egységek (YPG) kurd fegyveres szervezetet. Szíria Törökországgal határos területének egy részét a török hadsereg ellenőrzi. (MTI) Szabad kezet kap a német elhérítés Berlin. Az Identitárius Mozgalom szélsőjobboldali szervezet, és így a hírszerzés rendelkezésére álló összes eszköz felhasználható a szervezet németországi tagjainak megfigyelésére - döntött egyéves vizsgálat eredményeként a német belső elhárítás, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV). A német elhárítás azt állapította meg, hogy az Identitárius Mozgalom törekvései arra irányulnak, hogy a nem európai származású embereket megfosszák a demokratikus társadalmi részvétel lehetőségétől, és diszkriminálják őket, amivel megsértik emberi méltóságukat. (MTI)
