Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)

2019-07-10 / 158. szám

8 CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2019. július 10.1 www.ujszo.com Diákok búcsúztatták az elköszönő igazgatónőt (A szerző felvétele) 30 év után leköszönt a szakközépiskola igazgatónője PUNASZERDAHEIV Harminc év után Molnár Ilona, a dunaszerdahelyi szakközépis­kola igazgatónője úgy döntött, befejezi. Az utolsó tanítási napon búcsúzott el diákjaitól, kollégái­tól. Megtelt a Csapiár Benedek Vá­rosi Művelődési Központ nagy­terme a Dunaszerdahelyi Szak­­középiskola évzáró ünnepségére, amelyen az eddigi igazgatónő el­köszönt. „A mai napot a diákja­im, volt diákjaim, tanárkollégák és barátok körében szeretném el­tölteni. Ha újra kezdeném, ugyanígy csinálnám, de tudni kell elengedni, és tudni kell elmenni” - kezdte beszédét Molnár Ilona. - Sikeresnek mondható évet zárt az iskola, 100 diák végzett a külön­böző szakokon, jövőre pedig ez a létszám még növekedni fog. Az iskolánkban végzett diákok elhe­lyezkedési lehetőségei nagyon jók, alig akad, aki nem talál mun­kát, végzős diákjaink legföljebb 1-2 százaléka szorul munkanélküli-segélyre, ám ők is csak időszakosan, mert végül mindenki talál megfelelő munkát. A régióbeli iskolák közül nálunk a legjobb az elhelyezkedési arány. Az érettségizett diákok 20-25 százaléka főiskolán, egyetemen tanul tovább, akár közgazdasági, elektrotechnikai, illetve gépé­szeti szakokon.” Az iskola szak­irányait mindig a gazdaság által generált igény szerint alakították. 15 éven át nagyon sikeres és jól működő szakma volt például a ruhaipari, ahol varrónőket ké­peztek, ám a kínai és vietnámi ruhaneműk dömpingszerű betö­résével már nem volt igény var­rónőkre, ezért ezt a szakot ruha­ipari dizájn, divattervező szakra módosították. Több mint nyolc éven át működött, és végzett di­ákjai a budapesti, illetve bécsi di­vatiskolákban tanultak tovább, de olyan is volt, aki a németországi Burda cégnél kötött ki. Molnár Ilona 1989 óta volt az iskola igazgatónője, ő alakította át a szakmunkásképzőt szakközép­­iskolára. A harminc év alatt 3000 diák érettségizett le, 2800 diák szerzett szakmunkás-bizonyít­ványt. „A diákok adtak erőt, egy húron pendültünk mindig, nem volt szükség fegyelmezésre. Büszke vagyok arra, hogy a gyengébb eredményekkel érke­zőknek önbizalmat tudtunk adni, aminek hála sokan a továbbtanu­lás mellett döntöttek” - mondta büszkén a leköszönő igazgatónő. Az új igazgató kilétére július­ban derül fény, egyelőre folynak a pályázati tárgyalások. (sk) Csatornahálózatot építenének Izsapon BARTALOS ÉVA Nagymegyer városrészében a lakosoka környező földekre vagy a szomszéd telkére szi­vattyúzzék ki a szennyvizet, mondta a polgérmester. NAGYMEGYER Csatornahálózatot építenének a csallóközi fürdőváros Izsap városré­szében. Az önkormányzat fokozato­san, saját forrásból és támogatások­ból bővítené a rendszert. Izsapon nincs csatornahálózat. A képviselő-testület ülésén elhangzott, hogy az elmúlt mintegy húsz évben nem történt érdemi előrelépés az ügyben. „Csak szertnygödrök vannak a házaknál. A lakosok a földekre vagy a szomszéd telkére szivattyúzzák a szennyvizet. Ez közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból sem megfelelő” - vázolta a helyzetet Ho­­lényi Gergő polgármester. A város­részből 15 euróért szállítanak el 10 köbméter szennyvizet, de hosszú tá­von nem tartható ez az ár, nem fedezi az elszállítás költségeit. Az egyetlen megoldás, ha a helyiek kapcsolódnak a szennyvíztisztító állomásra. A vá­ros jó gazdasági eredményeinek kö­szönhetően saját forrásból elkezdik a csatornahálózat építését. 380 ezer eu­­rót fordítanak a beruházásra, ebből közel 1,3 kilométer hosszú vezetéket fektetnek le, és két átdobó állomást építenek. Az első szakaszban 25-27 háztartás kapcsolódhat a hálózatra. Fokozatosan bővítenék a kanalizáci­­ót. Az önkormányzat arra számít, hogy támogatást igényelhetnek az ál­lami alapból. „Az ígéretek szerint évente 200 ezer euró támogatást kap­hatnánk a fokozatos bővítésre” - folytatta a polgármester. Nagymegyeren víztisztító állomás is működik. Egyelőre elég a kapaci­tása, de a környező falvak polgár­­mestereivel is tárgyalnak. „Eddig Szilasról jelezték, ha ott is megépül a hálózat, itt tisztítanák meg a szenny­vizet” - mondta Holényi Gergő. A víztisztító állomást is korszerűsíteni kell, a kapacitás bővítésével is fog­lalkozni kellene. Megújult a dunaszerdahelyi termál Ha igény van rá, pályákat is kialakíthatnak a medencében (A szerző felvétele) Megnyílt a nagy úszómedence is a dunaszerdahelyi termálfürdőben. DUNASZERDAHELY Felújították a medencét, a techni­kai berendezéseket és a medence körüli területet. Új arculatot kapott a medence is. Az eddigi nagy felületet egy beépített „félsziget” töri meg, ami nemcsak látványnak érdekes, hanem hasznos is, hiszen ez rejti a tisztítást és víz cirkulációt működ­tető műszaki berendezéseket. Az eredeti medence 1973-ban készült, már nagyon esedékes volt a felújí­tás. Az évek során nemcsak a me­dence amortizálódott, hanem a tech­nikai berendezések is elavultak. A régi berendezéssel le kellett engedni a teljes űrtartalmat, miután kitisztí­tották a medencét, újra feltölteni. Ez a procedúra akár néhány napra is működésképtelenné tette a nagy medencét, ami a nyáron sok bosszú­ságot okozott a vendégeknek. Az új berendezés teljesen más elv alapján működik. „A medence vízmennyi­sége 7-10 nap alatt kicserélődik, na­ponta háromszor az egész űrtartalom átfordul a tisztító filtereken, ami azt jelenti, hogy csak az idény végén en­gedjük le a vizet. Két szivattyú működik állandó üzemmódban, aminek hála folyamatosan kerül friss víz a medencébe. Ez a technológiai megoldás sokkal víztakarékosabb és felhasználóbarátabb, mint az előző”- magyarázta a technikai részleteket a fürdő igazgatója, Somogyi Gábor. A felújítás több mint 1 millió euróba került, amit a fürdő önerőből állt. Ennek az összegnek a felét fordítot­ták a medence és a technológiai megoldások újítására, a másik része a medence környékének felújításá­ra, erre minőségi anyagokat és igé­nyes megoldásokat választott a be­ruházó. Ezzel is hangsúlyozva azt a nem titkolt szándékot, hogy a cél nem a vendégszám emelése, hanem a fizetőképesebb, igényesebb ven­dég bevonzása. „A statisztikai ada­tok szerint a régióban körülbelül 1,5 millióra tehető az ide látogató ven­dégek száma. Ennyi vendég nem­csak a dunaszerdahelyi termálfür­dőbe látogat, hanem a nagymegyeri fürdőbe, a Malkia parkba, a Slova­­kiaringre, és a somorjai x-bionic sphere-be is. A leghálásabbak a cseh vendégek, ők is vannak legtöbben. A szlovákok, főleg a pozsonyiak, már jóval igényesebbek, de a legigénye­sebbek a magyar látogatók, akik a legritkábbak. Kezd viszont emel­kedni az orosz kliensek száma” - magyarázta a helyzetet Somogyi. Az új medence átadásával nem zárult le az újítások sora. Július végére re­mélhetőleg a fürdő területén talál­ható természetes tó is használható lesz, elsősorban a tó közepén talál­ható sziget. Teljes egészében jövőre készül el, hasonlóan mint a panzió felújítása, amelyben 9-ről 22-re nö­velik a szobaszámot és még egy ét­termet is nyitnak mellé. , (PR, sk) 2200 gyerekrajz érkezett a Színes Ceruzák rajzversenyre Jubileumot ünnepeltek a Csallóközi Múzeumban, Huszadik alkalommal rendezték meg a Színes Ceruzák képzőművészeti versenyt és díjkiosztó ünnepségét múlt héten. DUNASZERDAHELY Az eredetileg országos verseny mára nemzetközivé fejlődött. Januá­rig 21 országból több mint 2200 gyer­mekrajz érkezett, nemcsak Európá­ból, hanem Hongkongból és Bang­ladeshi is. Bohumír Bachraty, aki az első évadtól a zsűri elnöke beszédé­ben elmondta, a verseny színvonala egyforma magas az első évfolyamtól kezdve, és a zsűrinek mindig nagyon nehéz feladata van a sok jó rajzból ki-Megtelt a Csallóközi Múzeum kiállí­tóterme a Színes Ceruzák kiállítás megnyitóján Az egyik díjazott rajz a Tarkabarka Szarvasok, Arsh Aayan 3 éves bang­ladesi kisfiú alkotása választani azokat, amelyeket díjaz­nak. Ebben az évben 215 rajzot állí­tottak ki, hatvanat díjaztak. „Nagyon sajnálom, hogy csak hatvan képet vá­laszthattunk ki, és természetesen mind a hatvanan első díjat nyertek” - jelentette ki a zsűri elnöke. A mun­kákon is látni, mindegy, melyik or­szágból érkeztek, a gyerekeket min­denhol egyazon dolog érdekli, a csa­lád, a közvetlen környezetük, az ál­latok. Egy, a hatvan díjazott közül a bangladesi 3 éves Arsh Ayan is, aki szüleivel csak erre az alkalomra ér­kezett Dhaka városából. Édesapja el­mondta, hogy képzőművészeti isko­lát vezet, amelyet több mint 400 gye­rek látogat, 3—18 évesek. Tanítványai többször részt vettek ezen a verse­nyen. „Képzőművész és tanár lévén tudom, milyen nehéz lekötni egy gyerek figyelmét, hiszen őt minden érdekli, a világot fedezi fel éppen, nincs ideje arra, hogy egy kép előtt ül­jön esetleg órákon át, amíg az elké­szül. A tanár türelme és vezetése kulcsfontosságú a kis művészeknél” - nyilatkozta Mohammad Habib Ul­­lah, aki nagyra értékeli a csallóközi Színes Ceruzák versenyt, mert tudo­mása szerint ez az egyetlen a maga nemében. „Gyerekrajzverseny sok­felé van, de általában a 3-18 évesek­nek. Ez az egyetlen, amely csak a 3-7 évesek versenye.” Szlovákia több városában is látható lesz a 215 képből álló vándorkiállítás és mint minden évben, Győrben is. A Csallóközi Múzeumban au­gusztus 9-ig tekinthető meg. (sk)

Next

/
Thumbnails
Contents