Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)
2019-07-08 / 156. szám
4 I KÜLFÖLD 2019. július 8. lwww.ujszo.com Eltemették a tengerészeket Szentpétervár. Végső nyugalomra helyezték szombaton a szentpétervári Szerafimtemetőben azt a 14 orosz haditengerészt, aki a múlt héten vesztette életét egy atommeghajtású tengeralattjárón bekövetkezett balesetben. A Kurszk orosz atom-tengeralattjáró 2000-es szerencsétlenségében elhunytak emlékműve mellett tartott gyászszertartás zárt körű volt. Vlagyimir Putyin orosz elnök négy áldozatnak a legmagasabb elismerést, az Oroszország Hőse kitüntetést, tíznek pedig Bátorság Érdemrendet adományozott. (MTI) Ismét tiltakoztak Hongkongban Peking. Ismét tömegtüntetés volt Hongkongban tegnap a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet ellen, a közelmúltbeli megmozdulásokkal szemben azonban a demonstráció ezúttal békésen zajlott - írta a South China Morning Post (SCMP) hongkongi lap. A szervezők szerint a résztvevők létszáma meghaladta a 230 ezret, a rendőrség ezzel szemben 56 ezerre becsülte a tiltakozók számát. Carrie Lam hongkongi kormányzó június közepén határozatlan időre felfüggesztette a törvénytervezet tárgyalását, de ez sem volt elég a kedélyek lecsillapítására, mert a tiltakozók a javaslat visszavonása mellett már Lám lemondását is követelik. A tegnapi megmozdulás egyik célja az volt, hogy a tüntetések híre eljusson a szárazföldi kínai lakossághoz is, amely a hivatalos sajtóból nem értesülhet a demonstrálok álláspontjáról. (MTI) Brit nagykövet: Trump alkalmatlan New York/London. Alkalmatlannak, megbízhatatlannak és hozzá nem értőnek is nevezte Donald Trump amerikai elnököt London washingtoni nagykövete, Sir Kim Darroch a brit külügyminisztériumnak küldött titkos diplomáciai jelentéseiben, amelyeket a CNN amerikai hírtelevízió és a Daily Mail című brit lap is nyilvánosságra hozott tegnapra virradóra. Először a brit lap szivárogtatta ki Darroch jelentéseit, hitelességüket pedig az amerikai hírtelevíziónak megerősítette egy brit kormányilletékes. A CNN híradása szerint a jelentések a 2017-től mostanáig tartó időszakot ölelik fel. A titkos diplomáciai iratokban Darroch nagykövet arra figyelmezteti a brit kormányt, hogy Trump „pályafutása dicstelen véget érhet”. A Fehér Házban zajló konfliktusokat „késhegyig menő vitáknak” nevezi. A Daily Mail által idézett egyik diplomáciai táviratban a nagykövet megjegyezte: nem gondolja, hogy Trump kormányzata „valaha is kompetensnek fog kinézni”, mindemellett az elnök megnyerheti a jövő évi elnökválasztást. A Fehér Ház tegnapig nem kommentálta a leírtakat. (MTI) Irán megkezdi a megengedettnél magasabb fokú urándúsítást MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Teherán/Párizs. Irán megkezdi a megengedettnél magasabb fokon dúsított urán előállítását - közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterhelyettes az al-Majadín televízió jelentése szerint. A hivatalos bejelentés szerint Teherán megkezdi a 3,67 százalékosnál magasabb szinten dúsított urán előállítását. Ezzel Irán megsérti az atomprogramjáról négy évvel ezelőtt megkötött nemzetközi megállapodást. Aragcsi kijelentette, hogy Teherán azért szánta el magát erre a lépésre, mert az európai partnerek nem tettek eleget vállalt kötelezettségeiknek. Előző nap egy a neve elhallgatását kérő iráni tisztségviselő azt közölte a Reuters brit hírügynökséggel, hogy a vasárnapi fő bejelentés az lesz, hogy a megállapodásban rögzített 3,67 százalékról 5 százalékra növelik az urán dúsításának szintjét. Behrúz Kamalvandi, az Iráni Atomenergia Szervezet szóvivője a tegnapi sajtótájékoztatón közölte, hogy az iráni atomlétesítményeik készen állnak arra, hogy bármilyen mennyiségű és bármilyen szinten dúsított uránt állítsanak elő, minden csak a kapott utasítások függvénye. A sajtótájékoztatón magas rangú iráni vezetők közölték, hogy Irán 60 nap múlva újabb kötelezettségvállalásait vonja vissza, ha a többi aláíró fél nem intézkedik, hogy megvédje Teheránt az amerikai szankcióktól, de nyitva hagyja az ajtót a diplomáciai tárgyalások előtt. Aragcsi arra nem tért ki, Irán várhatóan milyen kötelezettségvállalásait vonja vissza szeptemberben. Ezt majd megfelelő időben bejelentik - tette hozzá. A francia elnöki hivatal szombat este közleményében arról tájékoztatott, hogy Emmanuel Macron államfő több mint egy órán át tárgyalt telefonon Haszan Róháni iráni elnökkel, és abban állapodott meg vele, hogy július 15-ig megvizsgálja a párbeszéd folytatásának lehetőségét az atomalkut aláíró országokkal. Az elkövetkező napokban az elnök folytatja a konzultációkat az iráni hatóságokkal és az érintett nemzetközi partnerekkel, hogy csökkenjen az iráni atomprogram miatti feszültség. A közlemény szerint Macron komoly aggodalmának adott hangot a nukleáris megállapodás „meggyengülése”, illetve ennek lehetséges következményei miatt. Irán, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja (Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) és Németország alkotta hatok csoportja 2015-ben jutott megállapodásra, amelynek értelmében az iráni atomprogram korlátozása fejében fokozatosan feloldják a Teherán ellen elrendelt szankciókat. Az iráni atomprogram körül 2018 tavaszán újultak ki ismét a feszültségek, amikor Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan felmondta az atomalkut, és újból az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat rendelt el. A megállapodás előtt Irán 20 százalékosra dúsított uránt állított elő fűtőanyagként a teheráni reaktor számára, a dél-iráni orosz építésű busehri erőmű számára pedig 5 százalékban dúsított uránt. Kikötött Lampedusán a Mediterranea olasz civil szervezet egyik hajója, fedélzetén 41 kimenekített migránssal. A bevándorlók és menekültek végül engedélyt kaptak, hogy partra szánjanak és ellátásban részesüljenek, bár korábban Matteo Salvini olasz belügyminiszter a Twitteren közölte: senkit sem engednek leszállni a Mediterranea hajóról. (TASR/AP) Több mint 40 bevándorló és menekült szállt partra Lampedusán MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Róma/Valetta. Partra szálltak a bevándorlók és menekültek tegnap hajnalban Lampedusán a Mediterranea olasz civil szervezet hajójáról, amely Matteo Salvini belügyminiszter tiltásával dacolva kikötött előző nap az Olaszországhoz tartozó szigeten. A Mediterranea Saving Humans segélyszervezet a Twitteren közölte, hogy a több mint 40 bevándorló és menekült „végül engedélyt kapott, hogy partra szálljon és ellátásban részesüljön”. A hajót lefoglalta a rendőrség, és a kapitány ellen illegális bevándorlás elősegítése miatt eljárást indítottak. A Sea-Eye német nonprofit szervezet szombat este közölte, hogy az Alan Kurdi nevű hajója, amely 65 bevándorlóval a fedélzetén ugyancsak Lampedusa felé tartott, irányt változtatott Málta felé. A máltai hatóságok tegnap a kora esti órákban engedélyezték a kikötést az Alan Kurdi számára. „Nem várhatunk addig, amíg szükségállapot alakul ki. Tudnunk kell, hogy az európai kormányok támogatják-e Olaszország álláspontját. Az emberi életek nem alku tárgyai” — írta Twitter-üzenetében az Sea-Eye. A Sea-Eye szóvivője, Carlotta Weibl szerint egyelőre nincsen egészségügyi szükséghelyzet, de az emberek fizikai állapota gyenge. A máltai haderő közben bejelentette, hogy tegnap 50 bevándorlónak nyújtott segítséget, akik egy süllyedő hajón tartózkodtak a hivatalos mentési területükön a tengeren. Az embereket egy járőrhajó mentette ki. Matteo Salvini olasz belügyminiszter nem engedi, hogy kikössenek az olasz kikötőkben a humanitárius szervezetek Földközi-tengeren életeket mentő hajói, amelyeket azzal vádol, hogy valójában ösztönzik az illegális bevándorlást. Olaszországban a múlt hónapban fogadtak el egy - Salvini és radikálisjobboldali Liga nevű pártja által szorgalmazott - rendeletet, amely súlyos pénzbírsággal sújtja az ilyen civil szervezeteket, amenynyiben engedély nélkül belépnek az olasz területi vizekre. Németországban szombaton több mint 30 ezer ember tüntetett mintegy száz városban a Sea-Watch kapitánya melletti szolidaritás jeléül, illetve a civil szervezetek által a Földközi-tengeren kimentett migránsok jogaiért - közölték a szervezők. Számítottak a győzelemre a konzervatívok Athón. Görögországban tegnap előrehozott parlamenti választást rendeztek, és a közvélemény-kutatások szerint hatalomváltásra kellett számítani. A számítások az umazárás utáni első eredmények szerint bejöttek. A gazdasági fellendülést, adócsökkentést és alacsonyabb munkanélküliséget ígérő ellenzéki konzervatív párt a nem hivatalos becsült választási eredmények szerint fölényes győzelmet aratott, a szavazatok 40 százalékát szerezte meg, a baloldali kormányzó párt 28,5 százalékot kapott. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök május végén jelentette be, hogy július 7-én - három hónappal az esedékes időpont előtt - előrehozott parlamenti választásokat tartanak Görögországban, miután pártja, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) mind az európai parlamenti választásokon, mind a görög helyhatósági választásokon alulmaradt az ellenzéki, konzervatív Új Demokrácia (ND) párttal szemben. A 44 éves görög kormányfő 2015-ben került hatalomra azzal az ígérettel, hogy szembeszáll a Görögország külföldi hitelezői által előírt megszorító intézkedésekkel, amelyeket a pénzügyi válságba került országnak a mentőhitelek fejében kellett elvállalnia. A Sziriza népszerűségvesztése szorosan összefügg az utóbbi évek megszorító intézkedéseivel, melyeket a kormánynak végeredményben végre kellett hajtania. Társadalmi ellenállást váltott ki a szomszédos Macedóniával kötött megállapodás is, amely véget vetett a húzódó névvitának a két ország között, egyúttal szabad utat adott a már Észak- Macedónia nevet viselő ország uniós integrációjának. A kormánypárt fő kihívója a Kiriákosz Micotákisz ellenzéki vezető által vezetett Új Demokrácia párt volt, mely az európai parlamenti választásokon közel 10 százalékponttal jobb eredményt ért el a Szirizánál.(ORF, MTI)
