Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-06 / 130. szám
www.ujszo.com | 2019. június 6. KULTÚRA 19 Akinek mániája az önértelmezés Megjelent Forgács Miklós első verskötete, amelynek szövegei akkor is róla szólnak, ha egy lánynak írta őket JUHÁSZ KATALIN Hót-nyolc óv alatt született verseit rendezte kötetbe Forgács Miklós, nómi kiadói unszolásra. Legtöbben a kassai Thália Színház dramaturgjaként ismerik őt, a szemfülesebbek pedig akár lapunk hasábjairól is, hiszen évekig dolgozott az Uj Szó tudósítójaként. A könyvbemutatót a dunaszerdahelyi NFG klubban tartották. Nehéz egy olyan rendezvényről beszámolni, ahol nyomdafestéket nem igazán tűrő dolgok is elhangzottak. Mit elhangzottak: szinte záporoztak, kezdve azzal, hogy az elsőkötetes költő elmesélte, mikor és milyen körülmények között ismerkedett meg úgy huszonöt évvel ezelőtt Győry Attilával, az est házigazdájával. Mentségükre legyen mondva, hogy mindketten kedvelik az akasztófahumort, és az egybegyűltek is dőltek a röhögéstől, mintha csak valami színházi előadást vagy vicces performanszot néznének. Ez utóbbi sem áll távol Forgács Miklóstól, egyszer például megivott két flakon étolajait egy magyarországi performanszfesztiválon művészi önkifejezés gyanánt, de ezt most nincs hely elemezni. Sokat elárul viszont a szerző elhivatottságáról, kompromisszummentes hozzáállásáról, ha úgy tetszik, megszállottságáról. Ugyanezzel az attitűddel „kezeli” a nyelvet is. Merész képzettársítások, avantgárd hév (ha van ilyen), valamint egyfajta tudományos vizsgálódás, ami kiterjed a filozófiai kérdésekre, a pajzskészítésre, vagy akár az olyan huncutságokra is, mint a Latex búslakodó. A kötet címe nem egy fura költői kép, hanem a szadomazó kultúra egyik segédeszköze. További magyarázatot most inkább nem fűznék hozzá, „guglizzák ki”, sok fotót találni a neten. A szerző egyébként még ennél is meredekebb címet szeretett volna első könyvének, de a Kalligram szerkesztője udvariasan lebeszélte róla. Forgács Miklóst úgy a legjobb hallgatni, ha közben látjuk is, sziporkázó agymenéseit ugyanis állandó gesztikulációval színesíti. Volt, hogy egy kérdésre válaszolva kis híján letarolta az asztaldíszt. Győry Attila először arra volt kíváncsi, amire szerintem mindenki: hogyan ír verset egy olyan ember, aki dramaturgként főállásban foglalkozik szövegekkel. „A színházi szövegek írása alkalmazott műfaj, inkább iparművészet, mint autonóm művészet. Ha viszont saját darabot írok, azt egyetlen színháznak sem jutna eszébe bemutatni. Eleve úgy írom, hogy tudom, nem kerül színpadra. Érdekes viszont, hogy a verseim jó része alkalmi szövegként született. Szerelmes voltam és visszautasítottak, vagy valamit ki akartam írni magamból, stilizálva a saját bánatom, szerencsétlenségem. Egyszerűen azért, hogy ne vesszenek kárba az érzelmek. A kötetben szereplő szövegek felét pedig szerelmes versnek írtam. Csábítani, hatni akartam velük. Természetesen mindegyikkel kudarcot vallottam, illetve udvariasan megdicsérték, aztán ennyiben maradtunk. És amikor már az összes hús-vér alany múlttá vált, újraolvasva őket rádöbbentem, hogy mind rólam szól, nem a csajokról. Vagyis mára átalakultak egzisztencialista versekké.” A Latex búslakodót Eszes Attila pajzánul filozofikus, fura megjegyzésekkel ellátott grafikái díszítik, amelyek eredetileg nem is a könyv-KALLIGRAM A kötet és egyik illusztrációja höz készültek, hanem - a művész szakkifejezésével élve - csak „cetlirajzok”. Ezekből külön kiállítást csináltak a könyvbemutatóra, és tényleg működnek önállóan is, külön kis világot teremtenek. Forgács Miklós szerint a rajzok bátrabbak, mint az ő versei, hatásukról pedig most legyen elég annyi, hogy a győri nyomdászok azt üzenték, hosszú évek óta nem szórakoztak ilyen jól munka közben, és mindannyian szeretnének egy dedikált példányt a kötetből. Az összhatás rendkívül gazdag, Aranykamera Mundruczó Koméinak A hét végén A kassai, 27. Art Film Fest nemzetközi mozgóképes szemle fővárosi sajtótájékoztatóján a szervezők bejelentették az idei művészvendégeket, illetve díjazottakat. Pozsony/Kassa. Az Art Film Fest Aranykamera díját idén eddigi filmes munkássága elismeréseként Mundruczó Kornél magyar filmrendező veheti át a Kassán június 14. és 22. között zajló fesztiválon. Peter Nágel programigazgató örömmel és azzal a reménnyel jelentette be az Aranykamera idei „tulajdonosának” a nevét, hogy minden valószínűség szerint végre összejön, amit négy éve szeretne elérni, hogy Mundruczó Kornél díjazottként vendége legyen az Art Film Festnek. Mundruczó Koméi a magyar filmművészet meghatározó egyénisége, akinek munkásságát világviszonylatban is elismerik, munkáit több rangos fesztiválon díjazták - áll az indoklásban. Amely a magyar rendező több filmklasszikusa mellett főként azokat a rendezéseit emeli ki, melyeket nálunk is vetítettek (fesztiválon, filmklubokban): Szép napok, Delta, Fehér Isten, Jupiter holdja. A kassai fesztivál Színészmisszió díját a szlovák színjátszás markáns egyénisége, Roman Luknár, valamint a cseh színészóriás, Jirí Lábus veheti át. Roman Luknár szlovák és cseh filmek jelentős szerepeit, erős és emlékezetes karaktereit alakította már eddig is. De szerepelt magyar filmben is, a Jadviga párnájában, melyet Závada Pál regénye alapján Deák Krisztina rendezett. Ebben a Francit alakitó szlovák színész Tóth Krisztina és Bodó Viktor partnere volt. Az Átkelő a Dunán (Chodník cez Dunaj) című 1989-es csehszlovák filmben (Miloslav Luther rendezte) Tarján Györgyivel, a Vladimír Balko rendezte A lélek nyugalma (Pokoj v dusi) című drámában pedig Mokos Attilával játszott együtt. Jirí Lábusnak hosszan sorolhatnánk filmes szerepeit. Az idősebb nemzedék az Arabela című legendás csehszlovák sorozatból ismerheti Rumburak megszemélyesítőjeként, de játszott a Nap, széna és pár pofon című örökzöld komédiában is, legutóbb pedig Jan Svankmajer Rovarok című rendezésében. Az Art Film Fest igazgatója, Milan Lasica díját idén Stefan Kvietik szlovák színész kapja. (tébé) Fülek. Az Eszterlánc - Országos Gyermek-néptáncfesztiválra gyűlnek össze holnaptól a hét végére az ország legjobb gyermek-néptáncegyüttesei és táncos szólistái a Füleld Városi Művelődési Központban. A háromnapos rendezvény részeként tarják meg a Gyermeknéptáncegyüttesek Országos Seregszemléjét, valamint az Országos Gyermek-szólótáncversenyt. A táncos szólisták versenyének országos döntőjét két korcsoportban rendezik meg, 28 táncos szólista részvételével. Az előadásaikat háromtagú szakmai zsűri bírálja el: Furik Rita koreográfus, viseletszakértő, Busái Norbert néptáncpedagógus és Hégli Dusán koreográfus, rendező. A döntős táncos szólisták az I. kategóriában: Kol’vek Alica és Kol’vek Dávid, Kristóf Áron, Korintus Beáta, Kürti Zsófia és Kürti Csaba, Farkas Gábor, Csémy Nóra (kísér Mészáros Emma Viktória), Siska Zea és Tomás Ábrahám, Mészáros Emma Viktória (kísér Botló Csenge). A II. kategória döntős táncos szólistái pedig a következők: Lukács Léda Erika és Lelkes Áron, Csenkey Botond, Gyén Noémi és Cervenka Róbert, Dendis Izabella és Veres Saskia, Kovács Hana, Kelemen Veronika és Kristóf Áron, Radványi István, Bóna Eddigi filmes munkássága elismeréseként idén Mundruczó Kornél kapja az Art Film Fest Aranykamera díját (Fotó: Art Film Fest) mind formailag, mind tartalmilag, szeretnénk még foglalkozni vele, mihelyt sikerül megemésztenünk. Addig is nézzük, mit ír róla a fülszövegben Csehy Zoltán, a könyv szerkesztője: ,.Forgács Miklós poémái színes, felkavaró, a döbbenetest és a retorikai cselekkel kijátszott nyelvi matéria humorát jó arányérzékkel adagoló, sodró erejű drámai monológok. A külső és a belső színpad olykor megkülönböztethetetlen, a játék komolysága viszont nyilvánvaló: a rítus, a szómágia, a varázs még a legkilátástalanabb létszorongatottság idején is paradox biztonságot, intim tudást generál, s ez az áradó energia szabja meg ‘egy teljesen fölösleges labirintusban / a bizonytalanság táncrendjét’. A kötet hangsúlyos témája a vágy anatómiája, a hiány és a jelenlét nyelvi katasztrófája, váratlan beszédképtelensége, melyet egy extatikus nyelvi lüktetés kompenzál, hogy legyen hová ‘egymás helyett hazamenni / ha már együtt nem lehet’”. A szerző pedig elárulta, hogy szinte mániája az önértelmezés, énkeresés, saját helyének meghatározása a világban, különböző identitásképek boncolgatása, a fikció és a valóság közötti átjárókkal. Szövegeinek burjánzásával, szólavináival kapcsolatban pedig elmesélt egy történetet a sokak által elitistának, érthetetlennek tartott, nehezen befogadható Szentkuthy Miklósról, akitől egy dokumentumfilmben megkérdezték, mire vágyott egész életében. „Az öreg belenézett a kamerába, és azt mondta: ha hiszitek, ha nem, csak arra vágytam, hogy mindenki szeressen, mindenki olvasson engem. Én pedig arra vágyom, hogy fegyelmezett legyek és minimalista. Mindig ezt szeretném elérni, de valahogy soha nem jön össze.” Eszterlánc Sára és Balia Kevin, Záhorszky Orsolya és Jusztin Lehel, Bukta Attila, Klukon Adél és Berki Dániel, Szőllősy Emma és Viczencz Máté, Jáné Viktória és Zsoldos Viktória, Madi Mária és Kopsa Zoltán, Kovács Viktória (kísér Zsoldos Viktória), Botló Csenge (kísér Kopsa Zoltán), Molnár Nicolas, Sofia Janstová (kísér Molnár Nicolas). A néptáncegyüttesek döntőjébe nyolc gyermek-néptáncegyüttes jutott be az elődöntőkből. Teljesítményüket az országos füleki döntőn négytagú szakmai zsűri bírálja el. Ennek tagjai: Furik Rita koreográfus, viseletszakértő, Csoóri Sándor népzenész, Richtarcsik Mihály koreográfus, néptáncpedagógus, Hégli Dusán koreográfus, rendező. A döntős táncegyüttesek: Boglárka Gyermek-néptáncegyüttes, Sendergő Gyermek-néptánccsoport, Nagy Csali Gyermeknéptáncegyüttes, Kis Csallóközi, Kis-Ilosvai, Kis Rakonca Gyermek-néptáncegyüttes, Nádas Ifjúsági Néptáncegyüttes, valamint Kis Megyer és Csilizke Gyermeknéptáncegyüttes. Az ünnepélyes eredményhirdetést és díjátadást június 9-én, vasárnap tartják a 14 órakor kezdődő gálaműsorban, a művelődési központ előtti téren. (kult) Győry Attila, Forgács Miklós és Eszes Attila illusztrátor (A szerző felvétele)- v . r . // // LATEX BÚSLAKODÚ
