Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-05 / 129. szám

www.ujszo.com | 2019. június 5. TÉMA 117 Z - egy beskatulyázott generáció BALASKÓ RÉKA Mi is az a Z generáció? Hogy érzókelik korukat és az őket ért vádakat a fiatalabbak? Mi a véleménye egy szak­értőnek és egy tanárnak, aki mindennap velük dolgozik? Z generációnak az 1995-2010 kö­zött születetteket nevezzük, viszont sokan csak úgy emlegetik őket: „ezek a mai fiatalok”. Egy ausztrál kutatás szerint a Z ge­neráció nagymértékben különbözik elődeitől, ők a világ első globális nemzedéke, ugyanazon zene, étel, mozifilm és divatirányzat fogyasz­tói. Egy digitális világ lényei, akik az elektromos kütyüket már nemcsak kiegészítőként használják, hanem a mindennapok szerves részeként. A szabadidő fogalma is eléggé meg­változott e generáció számára, hi­szen nem a közeli focipályán fo­­gócskázva, sokkal inkább a világhá­lón szörfözve töltik el azt. Nyitottak és őszinték „A mai gyerekek nyitottak, őszin­ték és főleg kritikusak a világgal szemben, bár ez utóbbi nyilván igaz volt az én korosztályomra is. Vi­szont a mai gyerekek mindezt sokkal nyíltabban, bátrabban teszik, hiszen erre nevelik őket” - mondja Simon Beáta, a dunaszerdahelyi Magán­­gimnázium történelem és magyar szakos tanára, aki munkája során nap mint nap találkozik a Z generáció tagjaival. A pedagógus szerint ennek a generációnak a képviselői nagyon kíváncsiak a világra, ösztönösen működik bennük a kreativitás iránti vágy, és függetlenül attól, hogy a di­ák reál vagy humán beállítottságú, mindnyájukat érdeklik a kortárs művészetek, elsősorban a zene, a fil­mek, de az irodalom is. „Sokan érzik úgy, hogy az iskola elfojtja ezeket az igényeiket, vagy nem ad lehetőséget a kibontakozta­tásukra. Egyébként a legtöbbjük na­gyon tudatos a továbbtanulást ille­tően. Iskolába szeretnek járni, első­sorban az osztályközösség, de a ta­náregyéniségek miatt is” - folytatja a pedagógus. Tari Annamária pszichoanaliti­kus, a téma szakértője abban egyet­ért, hogy a Z generáció tagjai őszin­tébben és gyorsabban nyilvánulnak meg, mint az offline generáció tagjai valaha is tették. „Azonban a kriti­­kusság sokszor indulatvezéreltebb, és nincs mögötte olyan teljesítmény még, ami ezt indokolttá tehetné. Er­ről - úgy vélem - alapvetően nem a digitális generáció tagjai tehetnek, mert az online tér és különösen a kö­zösségi média hiperkonnektivitása, az azonnali érzelmi szükséglet ki­elégítésének igénye és a gyorsaság trendje átszoktatta őket erre az ér­zelmi munkamódra.” A szakértő szerint ha ehhez hozzáadjuk az on­line tér folyamatos elvárását a „csil­lámporos valóság” megmutatására, máris láthatjuk, hogy e nemzedék tagjai szinte folyamatos rivalizáció­­ban és összemérésben élik a napjai­kat. Ez pedig nyilván nem kedvez a lassú érzelmeknek, az átgondolás­nak és a régi típusú tisztelet meg­adásának. A tanárnak sem könnyű Simon Beáta tanárnő szerint a ta­nulás szempontjából a legnagyobb probléma a diákok túlterheltsége, il­letve a motiválatlansága. „Nálunk, Szlovákiában még mindig nagyon Simon Beáta ismeretközpontú az oktatás, rengeteg lexikális adatot követelünk a diákok­tól, az egész oktatási felfogás ezen alapul. Sokszor érzem jogosnak a di­ákok azon panaszait, hogy a folya­matos számonkérés egyszerűen el­veszi a kedvüket a tanulástól, bele­fásulnak az ismeretek magolásába, A cikk a pozsonyi magyar tanszék és az Új Szó szerkesztősége együttműködésében jött létre. miközben úgy érzik, rengeteg feles­leges dolgot kell megtanulniuk, gya­korlati ismereteket pedig alig kapnak az iskolától” - mondja a pedagógus. De hogyan kellene az iskolának viszonyulnia a fiatalabb generáció igényeihez? „A mai iskolák nehéz helyzetben vannak. Egyszerre kellene az infor­Tari Annamária mációs és kommunikációs techno­lógiák kompetenciáit is oktatni, di­gitális metódusokat alkalmazni, ugyanakkor fontos érzelmi tanulásra is késztetni a fiatalokat. A lassú és a gyors munkamód azonban sokszor kioltja egymást, és érzelmi konflik­tusokat képez a gyakorlatban. Az ér­zelmi intelligencia és az empátia las­sú fejlődésű készség, tanulható, de főleg offline módon, gyakorlással” - mondja a pszichoanalitikus. Tari Annamária még hozzáteszi, hogy a tanárok sincsenek könnyű helyzetben, mert sokszor hamarabb találkoznak indulatokkal, mintsem tisztelettel. Az is nehézséget jelent, hogy az online tér és közösségi mé­dia olyan fokú ingerelárasztást je­lent, ami csökkenti a valódi érdek­lődés és kíváncsiság fejlődését. Sok­szor mondják a tanárok, hogy nincs igazi kíváncsiság a szemekben, mi­kor megkezdik az órát. Ez a telítődés jelensége, mely a vizuális szcénában felnövő és mindennapjait ott élő fia­talok és kamaszok jellemző vonása lett. De erről nem ők tehetnek, nem arról van szó, hogy több nemzedék­­nyi érdektelen ember ül a padokban. Egyszerűen látnunk kell, hogy a mérhetetlen mennyiségű és kezelhe­tetlen információnak ez a hatása törvényszerű. A Z generáció tagjaira rengeteg információ zúdul (Fotó: Shutterstock) Bondor Jusztina Hasít az Insta A Z generáció egyik képviselője, Bondor Jusztina, a dunaszerdahelyi Magángimnázium másodikos diákja szerint is nagyon sok az információ. A rengeteg forrásról sokszor nem tudják eldönteni, mi az igaz és mi nem. Jusztina épp ezért szorgalmaz­ná, hogy megtanítsák a fiatalokkal a több forrásból való tájékozódást. , „Ami szerintem a fö dolog, és amit észreveszek a korosztályomban is, hogy az Instagram a legnépszerűbb információforrás. A Facebook már nem annyira népszerű, sokunknak nincs is fiókja” - mondja Bondor Jusztina. Tehát a képekkel való kom­munikáció vált sokkal elterjedtebbé. Tari Annamária pszichoanalitikus szerint már pár éve látszik a kutatá­sokban, hogy a kommunikáció elin­dult a texting irányába, ennek törvényszerű folyománya a fotókkal és emojikkal jellemezhető közlés. Mindez látnivalóan redukáltabb kommunikáció, mint régen, miköz­ben sokan azt érzik, hogy a pillana­tok megosztása teszi teljessé az éle­tüket. „Az, hogy ma hamarabb látunk egy karácsonyi megterített asztalt, mint hogy leülnének a családtagok, vagy folyamatosan szelőket gyárt min­denki, azt mutatja, hogy egyfajta közléskényszer uralja ma az online teret. Ez nyilván továbbvezet ahhoz, hogy ez a fajta kommunikáció sok­kal narcisztikusabb, mint régen, amikor az emberek csak beszélget­tek egymással. Történeteket osztot­tak meg, nem pillanatokat. Ma vi­szont egyfajta csoportnorma lett a láttatás” - mondja a szakértő. Bezzeg az 6n időmben... Az idősebb generációk sokszor megbélyegző jelzőkkel illetik a fi­atalabbakat, sokszor halljuk a „bezzeg az én időmben” sóhajtáso­kat is. Bondor Jusztina szerint ez mindig is volt, és mindig is lesz, hogy az idő­sebb generáció így reagál a fiatalabb­­ra. „Nem hiszem, hogy ez nagyban változott volna. A mai felnőttek is ugyanúgy hallgatták a »bezzeg az én időmben« mondásokat, szerintem ez egy körforgás” - mondja a diáklány. Tari Annamária viszont úgy gon­dolja, sosem volt még ilyen korszak. „Nem az a helyzet, mint sokan gon­dolják, hogy az idősebbek szokáso­san nyilatkoznak a fiatalokról. Ma azt látjuk, hogy az offline világ mellé si­mult az online világ, a maga szabá­lyait létrehozva, és húzva maga után azt, amit senki nem gondolt régen: hogy mindez a személyiség érzelmi működésére, ezen keresztül a csalá­dok érzelmi rendszerére, a fiatalok és gyerekek személyiségfejlődésére is hatással lesz” - teszi hozzá a pszi­choanalitikus. A Z generáció vállára észrevehe­tően sok teher rakódik, rengeteg az elvárás, mellyel nap mint nap szem­be kell nézniük. Tari Annamária szerint nagyon megterhelő érzelmileg a mai élet. „Látszanak a következményei, gya­kori az érzelmi kifáradás, a de­presszió, az olyan érzelmi jelek, amelyek azt mutatják, amit régóta gondolok: az információs kor olyan helyzetet állított elő, amiben a digi­tális generációk elvesztették a fel­hőtlen gyerekkort. A folyamatos ri­­valizáció nagyon rossz hatással van az önértékelésre, az önbizalom és önbecsülés alakulására. Az illúziók pedig olyan erősek lehetnek, hogy csapdaként tartják fogva a fiatalokat, akik aztán a valóságot csalódottan élik meg, mert nem ezt várták. És joggal csalódottak.” (1979 és 1994 között születettek) (1995 és 2010 között születettek) jelenközpontú jövőközpontú optimisták realisták a szabadságra fókuszálnak a biztonságra fókuszálnak 2 képernyő egyszerre 5 képernyő egyszerre (telefon, laptop, asztali gép, tablet, tv) szöveges kommunikáció képes kommunikáció a digitális eszközök számukra a digitális eszközök számukra a kényelem része a mindennapok része várják, hogy felfedezzék őket meg akarnak dolgozni a sikerért

Next

/
Thumbnails
Contents