Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-05 / 129. szám
www.ujszo.com | 2019. június5. KULTÚRA Egy szörnyűséges piaci nap Pozsonyban, az Eurokontext nemzetközi színházi fesztiválon szerepel a budapesti Radnóti Színház társulata SZABÓ G. LÁSZLÓ „Megtudom mondani, melyik volt az a pillanat, amikor belém nyilallott, hogy ennek a viharverésnek a legsúlyosabb villámcsapása miránk fog lesújtani" - így, ezzel a leütéssel kezdi Egy piaci nap című, 2016-ban megjelent regényét Závada Pál. Előbb azonban színdarabban gondolkodva írta meg az 1946-os kunmadarasi és miskolci pogromok szörnyű történéseit, amikor egy utcai csődületben lángra kapott az öldöklő tömegindulat, s vérszomjas ragadozóvá vált az ember. A színdarabot két színház igazgatója tolta félre. Závada Pál nem adta fel. Regénnyé írta a véres piaci napot, amikor asszonyok vettek üldözőbe, máj d kínoztak halálra egy zsidó tojáskereskedőt. Mohácsi János pedig ebben a regényben látta meg a színházat, és fivérével, állandó alkotótársával s természetesen a mű szerzőjével közösen hozták létre a mostani színpadi szöveget a Radnóti Színház társulatának. Az előadás a 2018-as év egyik felkavaró színpadi produkciója lett. Ezt láthatják majd a nézők június 10-én és 11-én a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház Eurokontext fesztiválján. „A Jadviga párnája című regényemből készült filmmel Karlovy Varyba és Pozsonyba is eljutottam. Az Egy piaci napnak azonban, úgy gondolom, más nyelvi közege lesz a városban - vélekedik Závada Pál. - Egy színházi előadás akkor is erőteljes hatást gyakorol a nézőkre, ha nem az ő nyelvükön szól. Magyarország közvetlen szomszédságában, itt, a kis Közép-Európában kulturálisan is befogadóbb a közeg, és a gesztusrendszerünk is rokon. Ez a darab pedig épp erre épül. Hogyan működnek bizonyos beidegződések, idegek, érzéA „drága mérges", Sípos Lajos műbútorasztalos és Irma, „a legrongyosabb pesti muskátli" szerelmének történetével zárja az évadot a Komáromi Jókai Színház. Komárom. Az üvegcipő című vígjáték a székesfehérvári Vörösmarty Színház művészeti vezetője, Bagó Bertalan rendezésében kerül a nézők elé, három felvonásban. A prózai Liliom, valamint a zenés A doktor úr, Az ördög és A testőr című Molnár-darabok után tűzte műsorára Az üvegcipő című, a drámaíró életrajzi elemeit tartalmazó vígjátékot a komáromi teátrum. Molnár Ferenc több mint egy évtizede élt együtt Fedák Sárival, a kor ünnepelt primadonnájával, amikor az Égi és földi szerelem című darabja próbáin beleszeretett a nála huszonöt évvel fiatalabb Darvas Lili színésznőbe. Ekkor írta Molnár Ferenc Az üvegcipőt, melyben Irma szerepét Darvas Lili kapta, Adélt pedig korábbi nagy szerelmére, Varsányi Irénre osztották. A Jókai Színházban június 7-én, pénteken tartják Az üvegcipő bemutatóját. Adél szerepében Bandor Évát láthatja a közönség. „Adél a szerelkenységek, érzéketlenségek, indulatok, zsigerek, durvaságok. A lincselések sorozata nemcsak erre, felénk ismerős, rengeteg vér folyt a mai Lengyelország és Ukrajna területén, a valamikori Galíciában is. Ezek jó része a mindenkori zsidó lakosság elleni véres pogromok sorozata volt. A pogrom a rasszista gyűlölködés legdurvább, a tettlegességig, öldöklésig elfajuló formája. Európában a zsidóság elleni tömeges vérengzés képében vált közismertté. Magyarországon még a második világháború után is rendszeresek voltak a halálos veréssorozatok, különféle megszégyenítések, akár hatósági előírásra. Megszegték a kereskedés szabályait, mutogattak a zsidókra, feketézők, árdrágítók, dugdossák az árut, hogy másnap magasabb áron adhassák eí. mes nő, a vágyódó nő, a harcos és határozott nő. Molnár Ferenc gazdagon ajándékoz ebben a darabjában is” - mondja szerepéről Bandor Éva, aki Az üvegcipő mellett Molnár Ferenc egy másik darabjában, a Liliomban Hollundemét alakítja a budapesti Vígszínházban, ifjabb Vidnyánszky Attila rendezésében. Irma Bárdos Judit lesz, akinek ez az első Molnár-szerepe. „Sokat leszek a színpadon Bandor Évával és Táblát akasztottak a nyakukba, úgy vezették végig őket a városon, a csőcselék követte őket, ordítozott, köpködött rájuk. A hatóság szólította fel a népet arra, hogy gyűlölködjenek. A mi darabunkban a nép kifordul magából. A nyomorultság, a nincstelenség, a szegénység miatt felgyülemlett indulatok csaptak lángra, de már az is feszültséget okozott, hogy sokan visszajöttek a lágerekből, és visszakövetelték a javaikat, az addigra elfoglalt házaikat. Közben újraéledt a középkori vérvád. Ha eltűnt egy gyerek, pillanatok alatt íutótűzként terjedt el a hír, hogy a zsidó keze van benne. És folyt a politikai harc a balvagy a szélsőbal, az előretörő komcsi és a többséget képviselő kisgazda, illetve jobboldali pártok között. A kommunisták nem riadtak vissza az Mokos Attilával. Dinamikusnak kell lennünk, hogy érdekesek maradjunk. Fenn kell tudnunk tartani a nézők figyelmét és kíváncsiságát. A rendező sokat segít ebben” - mondta el Bárdos Judit. Sipos szerepét Mokos Attila játssza. „Színészként nehéz megtalálni azt a mezsgyét, amin Molnár egyensúlyoz - mondta. - A szerepei első olvasatra könnyűnek, egyszerűnek, viccesnek tűnnek ugyan, ám ha erőszakosabb eszközöktől sem. Miskolcon a pogrom előidézői voltak. Csak azért, hogy a nyugtalanság még fokozottabb legyen, és a helyzet kommunista megoldás után kiáltson. És akkor lesz rendes fizetés, megszűnik a drágaság, stabilizálják a pénzt. Mint a Messiás, a kommunisták hozzák majd el a Kánaánt.” Ez keltette fel a Mohácsi testvérek érdeklődését, ez az ijesztően aktuális kérdés. Hogy a gyűlölködési hullám, a szidalmazás mennyire megszokottá, mindennapossá válik, és hogy ez milyen rombolást végez ember és ember között. Eredetileg a Természetes fény című könyvében akarta felépíteni ezt a történetet Závada Pál, de úgy érezte, nem fér bele, szétfeszíti a regény keretét. Magát a történetet régóta ismerte. Mindent elolvaa színész mélyebbre ás, és nem csak a szöveg szintjén olvassa a darabot, felfedezi rejtettebb vonzatait is.” Bagó Bertalan úgy nyilatkozott, azért esett a választása Az üvegcipő című vígjátékra, mert Komáromban jól ki lehetett osztani a szerepeit, emellett foglalkoztatja, hogyan lehet a kissé negédes sztoriból kihozni egy lélektanilag pontos történetet. „Szerintem Az üvegcipő azért az egyik közkedvelt Molnár Ferenc-darab, mert nagyon jó a humora, és mélysége is van” - fejtette ki a rendező. A három felvonást pedig az indokolja, hogy Molnár erőteljesen három helyszínre írta a cselekményt. Az előadás több meglepetést ígér. Adél anyja szerepében visszatér a komáromi színpadra Varsányi Mari. Liliké szerepében pedig két kisfiúnak, Bállá Dominiknak és Benyó Leonardnak tapsolhat a publikum. Az előadás további több szereplői: Cs. Tóth Erzsébet, Szabó Viktor, Skronka Tibor, Olasz István, Culka Ottó, Drága Diána, Fabó Tibor, Holocsy Krisztina, Holocsy Katalin, Majorfalvi Bálint és Bemáth Tamás. A díszletet és a jelmezeket Vereckei Rita tervezte. A zenét Dobri Dániel szerezte. (kuit) sott, felkutatott, begyűjtött róla. A korabeli sajtóból ugyanúgy, mint a történészek feltárásaiból. Többször járt Kunmadarason, beszélt olyanokkal, akik még gyerekek voltak a negyvenes években, és hallomásból tudták a történteket. „Szerintem az előadás jobb lett, mint az én kisregényem. Benne vagyok én is, de a leginkább Mohácsi János. O még íróilag is kihasználtam történet adottságait, lehetőségeit. Nem beszélve a rendezésről, a színészi munkáról, a zenéről. János az írói anyag előkészítésében is magasabbra jutott, mint én, mert mindenre rákérdezett. Például a két nő viszonyára, hogy miért vannak ennyire egymáshoz kötözve. Kiprovokálta nálam, hogy legyen egy közös szeretőjük, még egy közös ügyük. S az a kislány, aki nálam, a regényben meghal, nem a férjtől van, hanem a szeretőtől. Ez meggabalyította a két nő közötti feszültséget. János azt is remekül kitalálta, hogy miképpen fogja ábrázolni az erőszakos cselekedeteket, a lincselési folyamatokat. Hogy az áldozat elénekli, mit tettek vele, hogyan halt bele a sérüléseibe. Egyedüli kivétel az ölés aktusa: ahhoz ott a kő és a hokedli. Ez László Zsolt félelmetes jelenete. János találmánya ez is. íróasztalnál ilyet nem lehet lekottázni. Ehhez próba kell, csak ott tud ilyesmi megszületni.” Van egy olyan figura is a darabban, aki az áttelepülések idején Szlovákiából került Magyarországra. „A háború alatt mi már láttunk ilyet - mondja -, de mi el is láttuk a bajukat azoknak a zsidóknak!” Hosszú tőrt hord a combján, mindig azzal fenyegetőzik. Tiszta hangzás, színészek és zenészek tökéletesen összehangolt játéka és egy figyelmeztető intés: Ha a gyűlölet kimaija az emberből az embert, mindez bármikor megtörténhet! A szerző a Vasárnap munkatársa RÖVIDEN Fehór László művei a Z-Galériában Pozsony. Ma 18 órakor nyitják meg Fehér László Nemzedékek című kiállítását a Z-Galériában a Több mint szomszéd - Magyar kulturális napok Pozsonyban elnevezésű rendezvénysorozat egyik képzőművészeti eseményeként. Fehér László a nemzetközi művészeti színtér legismertebb alkotói közé tartozik. 1990-ben ő képviselte Magyarországot a Velencei Biennálén, 1997-ben a bécsi MUMOK - Modem Művészeti Ludwig Alapítvány Múzeumában, 2001- ben a budapesti Műcsarnokban, 2007-ben a budapesti Ludwig Múzeumban, majd 2011 -ben a Saint-Étienne-i Modem Múzeumban rendeztek életművéből gyűjteményes kiállítást. A pozsonyi tárlat Fehér László utóbbi években alkotott műveit mutatja be. A kiállítást - melynek kurátora Fehér Dávid művészettörténész - Helena Markusková, az érsekújvári Ernest Zmeták Művészeti Galéria igazgatónője nyitja meg. (tb) Mokos Attila (Sipos) és Bárdos Judit (Irma) azelőadásbanfFotó: Kiss Gibbó Gábor) Az üvegcipő a Komáromi Jókai Színházban Pál András és Radnay Csilla az előadásban
