Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-05 / 129. szám

www.ujszo.com | 2019. június5. KULTÚRA Egy szörnyűséges piaci nap Pozsonyban, az Eurokontext nemzetközi színházi fesztiválon szerepel a budapesti Radnóti Színház társulata SZABÓ G. LÁSZLÓ „Megtudom mondani, melyik volt az a pillanat, amikor belém nyilallott, hogy ennek a viharverésnek a legsúlyosabb villámcsapása miránk fog lesújtani" - így, ezzel a leütéssel kezdi Egy piaci nap című, 2016-ban megjelent regényét Závada Pál. Előbb azonban színdarabban gondolkodva írta meg az 1946-os kunmadarasi és miskolci pogromok szörnyű történéseit, amikor egy ut­cai csődületben lángra kapott az öl­döklő tömegindulat, s vérszomjas ragadozóvá vált az ember. A szín­darabot két színház igazgatója tolta félre. Závada Pál nem adta fel. Re­génnyé írta a véres piaci napot, ami­kor asszonyok vettek üldözőbe, máj d kínoztak halálra egy zsidó tojáske­reskedőt. Mohácsi János pedig eb­ben a regényben látta meg a színhá­zat, és fivérével, állandó alkotótár­sával s természetesen a mű szerző­jével közösen hozták létre a mostani színpadi szöveget a Radnóti Színház társulatának. Az előadás a 2018-as év egyik felkavaró színpadi produk­ciója lett. Ezt láthatják majd a nézők június 10-én és 11-én a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház Eurokon­­text fesztiválján. „A Jadviga párnája című re­gényemből készült filmmel Karlovy Varyba és Pozsonyba is eljutottam. Az Egy piaci napnak azonban, úgy gondolom, más nyelvi közege lesz a városban - vélekedik Závada Pál. - Egy színházi előadás akkor is erőtel­jes hatást gyakorol a nézőkre, ha nem az ő nyelvükön szól. Magyarország közvetlen szomszédságában, itt, a kis Közép-Európában kulturálisan is be­­fogadóbb a közeg, és a gesztusrend­szerünk is rokon. Ez a darab pedig épp erre épül. Hogyan működnek bizo­nyos beidegződések, idegek, érzé­A „drága mérges", Sípos Lajos műbútorasztalos és Irma, „a legrongyosabb pesti muskátli" szerelmének történetével zárja az évadot a Komáromi Jókai Színház. Komárom. Az üvegcipő című vígjáték a székesfehérvári Vörös­marty Színház művészeti vezetője, Bagó Bertalan rendezésében kerül a nézők elé, három felvonásban. A prózai Liliom, valamint a zenés A doktor úr, Az ördög és A testőr című Molnár-darabok után tűzte műsorára Az üvegcipő című, a drámaíró élet­rajzi elemeit tartalmazó vígjátékot a komáromi teátrum. Molnár Ferenc több mint egy évtizede élt együtt Fe­­dák Sárival, a kor ünnepelt prima­donnájával, amikor az Égi és földi szerelem című darabja próbáin bele­szeretett a nála huszonöt évvel fiata­labb Darvas Lili színésznőbe. Ekkor írta Molnár Ferenc Az üvegcipőt, melyben Irma szerepét Darvas Lili kapta, Adélt pedig korábbi nagy sze­relmére, Varsányi Irénre osztották. A Jókai Színházban június 7-én, pénteken tartják Az üvegcipő bemu­tatóját. Adél szerepében Bandor Évát láthatja a közönség. „Adél a szerel­kenységek, érzéketlenségek, indula­tok, zsigerek, durvaságok. A lincse­­lések sorozata nemcsak erre, felénk ismerős, rengeteg vér folyt a mai Lengyelország és Ukrajna területén, a valamikori Galíciában is. Ezek jó ré­sze a mindenkori zsidó lakosság el­leni véres pogromok sorozata volt. A pogrom a rasszista gyűlölködés leg­durvább, a tettlegességig, öldöklésig elfajuló formája. Európában a zsidó­ság elleni tömeges vérengzés képé­ben vált közismertté. Magyarorszá­gon még a második világháború után is rendszeresek voltak a halálos ve­réssorozatok, különféle megszégye­nítések, akár hatósági előírásra. Megszegték a kereskedés szabályait, mutogattak a zsidókra, feketézők, ár­drágítók, dugdossák az árut, hogy másnap magasabb áron adhassák eí. mes nő, a vágyódó nő, a harcos és ha­tározott nő. Molnár Ferenc gazdagon ajándékoz ebben a darabjában is” - mondja szerepéről Bandor Éva, aki Az üvegcipő mellett Molnár Ferenc egy másik darabjában, a Liliomban Hollundemét alakítja a budapesti Vígszínházban, ifjabb Vidnyánszky Attila rendezésében. Irma Bárdos Judit lesz, akinek ez az első Molnár-szerepe. „Sokat le­szek a színpadon Bandor Évával és Táblát akasztottak a nyakukba, úgy vezették végig őket a városon, a cső­cselék követte őket, ordítozott, köp­ködött rájuk. A hatóság szólította fel a népet arra, hogy gyűlölködjenek. A mi darabunkban a nép kifordul ma­gából. A nyomorultság, a nincstelen­­ség, a szegénység miatt felgyülemlett indulatok csaptak lángra, de már az is feszültséget okozott, hogy sokan visszajöttek a lágerekből, és vissza­követelték a javaikat, az addigra el­foglalt házaikat. Közben újraéledt a középkori vérvád. Ha eltűnt egy gye­rek, pillanatok alatt íutótűzként ter­jedt el a hír, hogy a zsidó keze van benne. És folyt a politikai harc a bal­vagy a szélsőbal, az előretörő komcsi és a többséget képviselő kisgazda, il­letve jobboldali pártok között. A kommunisták nem riadtak vissza az Mokos Attilával. Dinamikusnak kell lennünk, hogy érdekesek marad­junk. Fenn kell tudnunk tartani a né­zők figyelmét és kíváncsiságát. A rendező sokat segít ebben” - mond­ta el Bárdos Judit. Sipos szerepét Mokos Attila játssza. „Színészként nehéz megta­lálni azt a mezsgyét, amin Molnár egyensúlyoz - mondta. - A szerepei első olvasatra könnyűnek, egysze­rűnek, viccesnek tűnnek ugyan, ám ha erőszakosabb eszközöktől sem. Mis­kolcon a pogrom előidézői voltak. Csak azért, hogy a nyugtalanság még fokozottabb legyen, és a helyzet kommunista megoldás után kiáltson. És akkor lesz rendes fizetés, meg­szűnik a drágaság, stabilizálják a pénzt. Mint a Messiás, a kommunis­ták hozzák majd el a Kánaánt.” Ez keltette fel a Mohácsi testvérek érdeklődését, ez az ijesztően aktuális kérdés. Hogy a gyűlölködési hullám, a szidalmazás mennyire megszokot­tá, mindennapossá válik, és hogy ez milyen rombolást végez ember és ember között. Eredetileg a Termé­szetes fény című könyvében akarta felépíteni ezt a történetet Závada Pál, de úgy érezte, nem fér bele, szétfe­szíti a regény keretét. Magát a törté­netet régóta ismerte. Mindent elolva­a színész mélyebbre ás, és nem csak a szöveg szintjén olvassa a darabot, felfedezi rejtettebb vonzatait is.” Bagó Bertalan úgy nyilatkozott, azért esett a választása Az üvegcipő című vígjátékra, mert Komáromban jól ki lehetett osztani a szerepeit, emellett foglalkoztatja, hogyan lehet a kissé negédes sztoriból kihozni egy lélektanilag pontos történetet. „Sze­rintem Az üvegcipő azért az egyik közkedvelt Molnár Ferenc-darab, mert nagyon jó a humora, és mélysé­ge is van” - fejtette ki a rendező. A három felvonást pedig az indo­kolja, hogy Molnár erőteljesen há­rom helyszínre írta a cselekményt. Az előadás több meglepetést ígér. Adél anyja szerepében visszatér a ko­máromi színpadra Varsányi Mari. Liliké szerepében pedig két kisfiú­nak, Bállá Dominiknak és Benyó Le­­onardnak tapsolhat a publikum. Az előadás további több szereplői: Cs. Tóth Erzsébet, Szabó Viktor, Skronka Tibor, Olasz István, Culka Ottó, Drága Diána, Fabó Tibor, Ho­­locsy Krisztina, Holocsy Katalin, Majorfalvi Bálint és Bemáth Tamás. A díszletet és a jelmezeket Verec­­kei Rita tervezte. A zenét Dobri Dá­niel szerezte. (kuit) sott, felkutatott, begyűjtött róla. A korabeli sajtóból ugyanúgy, mint a történészek feltárásaiból. Többször járt Kunmadarason, beszélt olyanok­kal, akik még gyerekek voltak a negyvenes években, és hallomásból tudták a történteket. „Szerintem az előadás jobb lett, mint az én kisregényem. Benne va­gyok én is, de a leginkább Mohácsi János. O még íróilag is kihasználtam történet adottságait, lehetőségeit. Nem beszélve a rendezésről, a szí­nészi munkáról, a zenéről. János az írói anyag előkészítésében is maga­sabbra jutott, mint én, mert minden­re rákérdezett. Például a két nő vi­szonyára, hogy miért vannak ennyi­re egymáshoz kötözve. Kiprovo­kálta nálam, hogy legyen egy közös szeretőjük, még egy közös ügyük. S az a kislány, aki nálam, a regényben meghal, nem a férjtől van, hanem a szeretőtől. Ez meggabalyította a két nő közötti feszültséget. János azt is remekül kitalálta, hogy miképpen fogja ábrázolni az erőszakos csele­kedeteket, a lincselési folyamato­kat. Hogy az áldozat elénekli, mit tettek vele, hogyan halt bele a sérü­léseibe. Egyedüli kivétel az ölés ak­tusa: ahhoz ott a kő és a hokedli. Ez László Zsolt félelmetes jelenete. Já­nos találmánya ez is. íróasztalnál ilyet nem lehet lekottázni. Ehhez próba kell, csak ott tud ilyesmi meg­születni.” Van egy olyan figura is a darab­ban, aki az áttelepülések idején Szlovákiából került Magyarország­ra. „A háború alatt mi már láttunk ilyet - mondja -, de mi el is láttuk a bajukat azoknak a zsidóknak!” Hosszú tőrt hord a combján, mindig azzal fenyegetőzik. Tiszta hangzás, színészek és zené­szek tökéletesen összehangolt játéka és egy figyelmeztető intés: Ha a gyűlölet kimaija az emberből az em­bert, mindez bármikor megtörténhet! A szerző a Vasárnap munkatársa RÖVIDEN Fehór László művei a Z-Galériában Pozsony. Ma 18 órakor nyitják meg Fehér László Nemzedékek című kiállítását a Z-Galériában a Több mint szomszéd - Magyar kulturális napok Pozsonyban elnevezésű rendezvénysorozat egyik képzőművészeti esemé­nyeként. Fehér László a nem­zetközi művészeti színtér legis­mertebb alkotói közé tartozik. 1990-ben ő képviselte Magyar­­országot a Velencei Biennálén, 1997-ben a bécsi MUMOK - Modem Művészeti Ludwig Alapítvány Múzeumában, 2001- ben a budapesti Műcsarnokban, 2007-ben a budapesti Ludwig Múzeumban, majd 2011 -ben a Saint-Étienne-i Modem Múze­umban rendeztek életművéből gyűjteményes kiállítást. A po­zsonyi tárlat Fehér László utób­bi években alkotott műveit mu­tatja be. A kiállítást - melynek kurátora Fehér Dávid művé­szettörténész - Helena Markus­­ková, az érsekújvári Ernest Zmeták Művészeti Galéria igazgatónője nyitja meg. (tb) Mokos Attila (Sipos) és Bárdos Judit (Irma) azelőadásbanfFotó: Kiss Gibbó Gábor) Az üvegcipő a Komáromi Jókai Színházban Pál András és Radnay Csilla az előadásban

Next

/
Thumbnails
Contents