Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-04 / 128. szám
KÜLFÖLD 6 I 2019. június 4. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Mégis életben van a koreai diplomata Phenjan. Megjelent a nyilvánosság előtt Kim Dzsong Un észak-koreai vezető oldalán az a főtanácsadója, akinek kivégzéséről korábban hírt adott a délkoreai sajtó. A KCNA északkoreai hírügynökség arról számolt be, hogy a hétvégén Kim Hjok Csői részt vett egy táncbemutatón, ahol megjelent az ország vezetője. A cikkben a diplomatát a Koreai Munkapárt vezető tisztviselőjeként említették. Kim Hjok Csői az észak-koreai főtanácsadója, ill. főtárgyalója volt a nukleáris leszerelésről az USA-val folytatott tárgyalásokon a Hanoiban februárban tartott csúcstalálkozó előtt, amely sikertelenül végződött. (MTI) Izrael lecsapott egy szír támaszpontra Damaszkusz. Újabb izraeli rakétatámadás érte Szíriát, 24 órán belül a második, és ennek is van . halálos áldozata. Ezúttal az ország középső részén lévő Homsz tartományban, egy T4 nevű katonai légitámaszpontot értek rakéták - egy katona meghalt, másik kettő pedig megsebesült, és megrongálódott egy fegyverraktár. A támaszponton nemcsak a szíriai kormányhadsereg katonái teljesítenek szolgálatot, hanem velük szövetséges iráni harcosok és az Irán támogatta Hezbollah libanoni szervezet fegyveresei is. (MTI) Trump az idlíbi légicsapásokról Washington. Az északnyugatszíriai Idlíb tartomány ellenzéki ellenőrzésű területei elleni légicsapások beszüntetésére szólított fel Donald Trump amerikai elnök Twitter-iizenetében. Trump azt írta, hogy a hírek szerint Oroszország és Szíria „teljes erőből bombázza Idlíbet”, és kisebb méretekben ugyan, de Irán is. A Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű Szíriai Arab Hadsereg az orosz légierő támogatásával április végén indított offenzívát Idlíb és a szomszédos Hatna tartományban az Aszaddal szemben álló erők ellen. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő reagálva Trump felszólítására leszögezte, elfogadhatatlanok a terroristák támadásai Idlíbben, és tüzelőállásaikat semlegesíteni kell. (MTI) A NATO tagja lehet Észak-Macedónia Szkopje. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) készen áll arra, hogy Észak-Macedóniát 30. tagállamaként köszöntse - közölte Jens Stoltenberg, a katonai tömb főtitkára. A NATO-fötitkár, valamint a NATO döntéshozó testületé tagországainak nagykövetei Szkopjéban tárgyaltak az ország vezető politikusaival, és megállapították, a 3 évtizedig tartó macedón-görög névvita lezárását követően már nincsen akadálya annak, hogy Észak-Macedónia NATO-taggá váljon. (MTI) Rajtolt Trump európai turnéja Az amerikai elnök Londonba érkezett, részt vesz a normandiai partraszállás 75. évfordulóján ÖSSZEFOGLALÓ London. Donald Trump amerikai elnök tegnap állami látogatásra Londonba érkezett. Az elnök II. Erzsébet királynő vendégeként tölt el 3 napot a brit fővárosban. Az elnöki házaspárt II. Erzsébet királynő és fia, Károly walesi herceg, a brit trónörökös fogadta a brit királyi család első számú londoni rezidenciája, a Buckingham-palota parkjában. Az amerikai elnök látogatásának időzítése a nyugati szövetségesek normandiai partraszállásának közelgő 75. évfordulójához is kötődik. A brit diplomáciai gyakorlatban komoly megtiszteltetésnek számít az állami látogatásra szóló meghívás, mert az udvar évente csak egy-két alkalommal hív meg külföldi államfőket, és nem is minden évben van ilyen látogatás. A 93 esztendős II. Erzsébet királynő, aki 67 éve az Egyesült Királyság uralkodója, trónra lépése, vagyis 1952 óta 112 külföldi államfőt fogadott állami látogatáson, köztük két amerikai elnököt: George W. Bush-t 2003-ban és Barack Obamát 2011-ben. r Trump kevéssel leszállása előtt Twitteren máris belekötött London polgármesterébe, Sadiq Khanba, miután a polgármester arról beszélt a napokban, hogy az amerikai elnök elé nem lenne szabad vörös szőnyeget teríteni. A két politikus korábban is többször egymásnak feszült már különféle nyilatkozatokban. Trump egy újságírói kérdésre igyekezett a pökhendi választ adni a londoni polgármesterrel kapcsolatban. Azt kérdezték tőle, hogy találkoznak-e, mire az amerikai elnök kijelentette: „Nem sokat gondolok rá. Azt hiszem, ő az ikertestvére a New York-i (demokrata) polgármesternek, csak alacsonyabb.” Jeremy Hunt külügyminiszter nem volt hajlandó London munkáspárti polgármesterének védelmére kelni. London muszlim polgármestere nemrég Trumpot a globális felmelegedés jelentette veszélyek egyikének nevezte, akinek kommunikációja összehasonlítható a 20. század fasiszta nyelvhasználatával. Trump ráadásul nem fukarkodott Anglia legmegosztóbb politikusainak udvarolni, korábban Boris Johnsont kiváló vezetőnek nevezte, majd további belpolitikai tanácsokat adva a briteknek azt javasolta, hogy az EU- val folyó tárgyalásokba vonják be az EP-választáson győztes Brexit Pártot. Az amerikai elnök látogatása ellen több városban, így London mellett Manchesterben, Belfastban és Birminghamben is szerveznek tüntetést. Jeremy Corbyn és Sir Vince Cable, a két legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt és a Liberális Demokraták vezetője pedig bejelentette, hogy nem hajlandó részt venni a Trump tiszteletére a Buckingham-palotában rendezett banketten. Trump ma tárgyal majd Theresa May hamarosan távozó miniszterelnökkel, az előrejelzések szerint a klímaváltozás és a Huawei témája is napirenden lesz. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia régi és szoros szövetségesek, ezért is keltett megütközést, hogy Trump már az érkezése előtt megüzente, hogy szerinte Boris Johnsonnak kéne lennie a következő miniszterelnöknek, illetve hogy az országnak megegyezés nélkül kéne kiszállnia az EU-ból. (MTI, Index, ú) Újra erőszak Szudánban Kis gesztus Irán irányába A szudáni hadsereg megkezdte az ellene tüntetők táborának felszámolását a főváros, Kartúm központjában, ahonnan fegyverropogás hangja hallatszott. Egészségügyi források szerint már legalább tizenhármán haltak meg a biztonsági erők rohamában. Kartúm. A szudáni hadsereg vezetői csütörtökön jelentették be, hogy fellépnek a Kartúm belvárosában ülősztrájkot folytatók ellen, felszámolják a megmozdulást. Az intézkedés oka, hogy korábban a helyszínen megtámadták a rendfenntartó erők telik, hogy a hadsereg a lehető leghamarabb adja át az ország irányítását egy civil kormányzatnak. A katonai tanács azután vette át a hatalmat Szudánban, hogy az országot 30 éven át irányító Omar el-Besírt április 11- én a hadsereg eltávolította az ország éléről. Besír távozását december óta követelték tiltakozók az országszerte zajló megmozdulásokon. Az országot jelenleg egy átmeneti katonai tanács irányítja, élén Abdel-Fattáh al- Burhánival. A tanács azt ígérte, két éven belül választást írnak ki. A tüntetéshullám Besír április 11-i eltávolítása óta sem csillapodott. (MTI) Bellinzona. Az USA kész tárgyalni Iránnal, hogy enyhüljön a feszültség, anélkül, hogy előfeltételeket szabna a perzsa ország atomprogramját illetően - közölte Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Svájcban. Ez az első alkalom, hogy a Trump-kormány ilyen egyértelműen kimondta, hogy kész előfeltételek nélkül tárgyalóasztalhoz ülni Iránnal. Haszan Róháni iráni elnök válaszul azt mondta, Washington állt fel a tárgyalóasztaltól, ő rúgta fel az atomalkut, és vissza kellene változnia „normális állammá. Amíg ez nem történik meg, nincs más választásunk, csakis az ellenszegülés” - jelentette ki Róháni. Az iráni külügyminisztérium úgy fogalmazott, „Teherán a szavakon való lovaglás helyett változást vár az Egyesült Államok magatartásában az iráni nemzet irányába.” Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter azt mondta, „a tárgyalás a nyomásgyakorlás folyamatának folytatása. Ez működhet egy ingatlanpiacon, de Iránnal nem lehet így alkudozni.” Az USA több mint egy éve lépett ki az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodásból, és azóta súlyos gazdasági szankciókkal, valamint a diplomáciai és katonai nyomás fokozásával próbálja elérni egy új egyezmény megkötését. (MTI) egyik járművét. A tüntetők azt köve-Letette az esküt az átmeneti osztrák kormány Az osztrák államfő átadja megbízólevelét Brigitte Bierlein kancellárnak(TASR/AP) Nyilvánosságra hozták az új, átmeneti osztrák kormány tagjainak nevét, akiket Brigitte Bierlein ideiglenes osztrák kancellár kért fel a minisztériumok ideiglenes irányítására. Az új kormánytagok tegnap máris letették az esküt Alexander Van der Bellen szövetségi elnök előtt. Bécs. A 12 tagú szakértői kormány a második osztrák köztársaság megalakulása óta az egyik legkisebb kabinetje Ausztriának. Brigitte Bierlein, aki a szeptemberi előrehozott választásig tölti be a kancellári tisztséget, fontos szerepet szán a nőknek, hat tárcának női vezetője van. Az alkancellár és igazságügyi miniszter Clemens Jabloner, aki 20 éven át a közigazgatási bíróság elnöke volt. A kül- és Európa-ügyi miniszteri tisztséget Alexander Schallenberg tölti be, aki jelenleg a kancellárián az Európaszekciót vezeti, és szoros kapcsolatban állt Sebastian Kurz volt kancellárral. A védelmi tárcát Thomas Starlinger vezérőrnagy vezeti, aki 2017 óta az államfő föhadsegédje volt. Pénzügyminiszterré Eduard Müllert nevezték ki. A belügyminiszteri széket Wolfgang Peschom kapta, aki eddig az úgynevezett pénzügyi ügyészség (Finanzprokuratur) elnöke volt. Ausztriában a kormányválság május 17-én robbant ki, miután két német lapnyilvánosságra hozott egy, az akkori aíkancellárt, Heinz-Christian Strachét, a kormánykoalíciós Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) azóta lemondott elnökét és Johann Gudenust, a párt szintén lemondott frakcióvezetőjét súlyosan kompromittáló videófelvételt. Strache az Ibizán készült rejtett kamerás felvételen magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért. Strache lemondása után Sebastian Kurz akkori kancellár, a nagyobbik kormánypárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke a belügyminiszter, Herbert Kickl (FPÖ) menesztését javasolta. Kickl menesztése után válaszképpen az összes szabadságparti belügyminiszter lemondott. Kurz szakértőket bízott meg a megüresedett tárcák feladatköreinek ellátására, így részleges ügyvezetői kormány alakult Ausztriában. Nem sokkal később a legnagyobb ellenzéki párt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Kurz és kormánya ellen, melynek megszavazása után az osztrák államfő Brigitte Bierleint, az alkotmánybíróság elnökét bízta meg kormányalakítással. (MTI) Donald Trump amerikai elnök és neje a brit királyi család tagjaival (Tasr/a
