Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-22 / 144. szám
RÖVIDEN Johnson vagy Hunt lesz May utódja London. Boris Johnson korábbi és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter maradt versenyben a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőválasztási folyamatának 5., utolsó frakciószavazási fordulója után. Ezután a 160 ezer fös tagság kettejük közül választhatja meg postai úton a Konzervatív Párt következő vezetőjét. A levélszavazás győztese leszNagy-Britanniaúj miniszterelnöke a távozó Theresa May utódj aként. A megválasztott j elölt a július 22-én kezdődő héten veszi át a pártvezetői tisztséget. Ötödszörre is a legesélyesebbnek tartott J ohnson végzett az élen, most 160 szavazattal. A 313 fos tory frakcióból Jeremy Huhtra 77-en, a kieső Michael Gove környezetvédelmi miniszterre 75-en voksoltak. A versengésben eredetileg tíz jelölt indult. A fogadóirodák és a felmérések egyaránt Boris Johnsont, a párt keményvonalas brexittáborának frontemberét tartják a vezetőválasztási verseny favoritjának. (MTI) Ismét tüntettek Hongkongban Hongkong. Ismét tüntettek Hongkongban a kiadatási törvénytervezet ellenzői közül, miután a városállam kormányzata nem tett eleget a követeléseknek a tüntetők által kijelölt, csütörtök esti időpontig. Zömmel fiatalok gyűltek össze a városállam politikai központjában, ahol ülőtüntetést tartottak. Carrie Lam hongkongi kormányzó ígéretet tett arra, hogy a jelenlegi kormányzat mandátumának lejártáig nem fogják újra napirendre venni a tervezetet. A kormányzó azonban aláhúzta: nem fog eleget tenni a tüntetők kéréseinek, miszerint vonják vissza a törvénytervezetet, ő mondjon le, illetve hogy azonnal bocsássák szabadon a tüntetéseken őrizetbe vetteket. A kiadatási törvény módosítását célzó tervezet lehetővé tenné, hogy Hongkong olyan feleknek - köztük Kínának és Tajvannak - adhasson ki gyanúsítottakat, akikkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. (MTI) Merénylet egy bagdadi mecsetnél Bagdad. Robbanás történt egy síita mecsetnél Bagdadban, legalább tízen meghaltak, és több mint harmincán megsebesültek. A robbanás az iraki főváros keleti részén fekvő Beledíját negyedben történt. Bagdadban a közbiztonság jelentősen javult azóta, hogy 2017 végén az arab országból kiűzték az Iszlám Állam terrorszervezet fegyvereseit, ezt megelőzően gyakoriak voltak a szunnita szélsőségesek támadásai különböző síita vallási helyek, elsősorban mecsetek ellen. Ä síiták és a szunniták közötti konfliktusok azt követően erősödtek fel, hogy 2003- ban az Egyesült Államok és szövetségesei megdöntötték Szaddám Húszéin diktatórikus rendszerét, és az arab ország a káoszba süllyedt. (MTI) 6J____ KÜLFÖLD MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Trump amerikai elnök az utolsó pillanatban vonta vissza az iráni katonai célpontok elleni csapásokat elrendelő parancsot - írta a The New York Times napilap. A csapásokat tegnap hajnalra időzítették, hogy elkerüljék az esetleges civil áldozatokat. A repülőgépek már a levegőben voltak, a közeli hadihajék is felkészültek, amikor az elnök visszavonta a parancsot. Percekkel a csapásmérés előtt állítottam le az Irán elleni támadást - jelentette be Donald Trump amerikai elnök, közölve, aránytalan válasz lett volna egy amerikái drón lelövésére. Majd leszögezte: „Iránnak soha nem lehetnek atomfegyverei, sem az Egyesült Államok, sem a világ ellen.” Magas rangú iráni tisztségviselők tegnap azt mondták, Trump elnök Omán közvetítésével üzente meg Teheránnak, ha Irán nem hajlandó tárgyalni, a támadás elkerülhetetlen. A drón lelövésével kapcsolatban az USA közel-keleti katonai műveleteiért felelős Középső Parancsnoksága (Centcom) azt közölte, a drónt a Hormuzi-szoros fölött, nemzetközi légtérben lőtte le egy iráni földlevegő rakéta. Teherán ezzel szemben többször leszögezte: a drón iráni légtérbe hatolt be, és a dél-iráni Hormuzgán tartomány fölött lőtték le. Magas rangú iráni vezetők, többek közt Hosszéin Szalámi tábornok, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka szerint az akció Washingtonnak szánt világos üzenet volt. Leszögezte, az ország határai sérthetetlenek. Az USA és Irán között az Omániöbölben a múlt héten történt incidens óta nőtt a feszültség. Akkor két tankerhajót ért támadás, és Washington szerint ezért Teheránt terheli a felelősség. Az amerikai kongresszus vezető republikánus és demokrata párti törvényhozói „mértéktartó választ” szorgalmaznak Iránnak a lelőtt amerikai drón ügyében. Az iráni Forradalmi Gárda által lelőtt amerikai drón mellett repült egy másik amerikai kémrepülőgép is, 35 emberrel a fedélzetén, az iráni légvédelem azt is lelőhette volna, de nem tette - jelentette ki tegnap Amir A Pentagon főnöke az Iránnal kapcsolatos titkos iratokkal (TASR/AP) Ali Hadzsizade, a Forradalmi Gárda légierejének parancsnoka. Az amerikai szövetségi légügyi hivatal (FAA) sürgősségi rendelkezéssel megtiltotta országa légitársaságainak, hogy az iráni légtér és az iráni vizek egy része felett repüljenek. A tiltás - amelyet a hatóság az Irán körüli felerősödött feszültséggel és a megnövekedett katonai tevékenységgel indokolt — csak a Hormuzi-szoros és az Ománi-öböl térségére vonatkozik. Több európai légitársaság (pl. a német Lufthansa, a holland KLM) úgy döntött tegnap, hogy követi az amerikai FAA rendelkezését, és elkerüli a Hormuzi-szoros és az Ománi-öböl feletti légteret a kiéleződő konfliktus miatt. Nem született döntés az uniós posztok betöltéséről Nem sikerült megállapodni az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről a tagállami vezetők brüsszeli csúcsértekezletén, ezért jövő vasárnap újabb találkozót tartanak - közölte az Európai Tanács elnöke. Brüsszel. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy az egyeztetésennem sorakozott fel a többség az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelöltek egyike mögött sem. Közölte, a megüresedő uniós vezetői posztokról egyfajta „csomagban” kell megegyezni, amely tükrözi a közösség sokszínűségét. Hozzátette, a június 30-i rendkívüli EU-csúcsig folytatódnak a megbeszélések, nemcsak a tagállamok között, hanem az európai parlamenti frakciókkal is. A bizottság elnöki posztjára pályázó néppárti Manfred Weber és a szocialista Frans Timmermans elbukott, ami jó hír Magyarországnak, mert a magyar emberek nem akarták őket - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök. Juri Ratas észt miniszterelnök viszont azt mondta, senkit sem zártak ki az uniós bizottság vezető tisztségére aspiráló jelöltek közül, még minden név az asztalon van. A tagállami vezetők a csúcstalálkozón elfogadták az Európai Unió következő ciklusra vonatkozó stratégiai célkitűzéseit. A négy nagyobb célt s azokon belül további pontokat tartalmazó dokumentum megszabja 2024-ig a közös cselekvés fő stratégiai irányait, prioritásait számos fontos témakörben, és irányvezetőként szolgál majd az EU intézményei, főként az Európai Bizottság számára. Az elfogadott zárónyilatkozatukban az Európai Unió vezetői határozottan elítélték a Ciprus közelében elkezdett illegális török próbafúrásokat, és válaszintézkedéseket helyeztek kilátásba, amennyiben Ankara nem hagy fel ezen tevékenységével. Hangsúlyozták, hogy az ankarai kormány fellépése súlyos és azonnali negatív következményekkel jár a kétoldalú kapcsolatokra nézve. A csúcstalálkozó alkalmával nem született egyhangú megállapodás a 2050-es európai uniós klímasemlegességi célkitűzésről, az ok Csehország, Lengyelország és Magyarország vétója volt - az Orbán-kormány azzal érvelt, azért nem támogatja a lépést, hogy alacsonyan tartsa a magyar családok rezsikiadásait. Peter Pellegrini kormányfő viszont közölte, Szlovákia megfelel az uniós kívánalmaknak. Mind az uniós intézmények, mind a tagállamok vezetői kizárják, hogy újranyissák és újratárgyalják a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételeit rögzítő, az unióval novemberben elért megállapodást - jelentette ki Xavier Bettel, Luxemburg miniszterelnöke az EU-csúcs tegnapi, befejező napján. Boris Johnson volt brit külügyminiszter esélyeivel kapcsolatban kijelentette: semmit sem változtat az unió álláspontján az, hogy ki lép hivatalba Londonban. Nem változtathat a dolgok állásán, illetve nem lehet elhalasztani döntéseket azért, mert más vezeti az Egyesült Királyságot - húzta alá. (MTI, ú) Véres oroszellenes tüntetés a grúz parlamentnél Megszakította minszki látogatását Szalome Zurabisvili grúz elnök a grúz parlament előtt éjszaka lezajlott erőszakos tüntetés miatt, amelyet az váltott ki, hogy az orosz parlament egyik képviselője elnökölt a törvényhozás épületében tartott konferencián. Tbiliszi. Az előzményekhez tartozik, hogy csütörtökön tartották a grúz parlamentben az Ortodoxia Interparlamentáris Gyűlése nevű szervezet közgyűlését, amelyen 23 tagország ortodox vallású törvényhozói voltak jelen. A közgyűlésen Szergej Gavrilov, az orosz duma képviselője elnökölt, ő nyitotta meg a fórumot a parlamenti elnök székében ülve, ami hatalmas felháborodást váltott ki a kaukázusi országban. Több tucat grúz ellenzéki képviselő megzavarta a közgyűlést, behatolt az ülésterembe, szanaszét dobálta Gavrilov jegyzeteit, vízzel locsolta le őt, és követelte, Nem kérnek az oroszokból. Elementáris erejű volt a grúzok tiltakozása.! tasr/ap) hogy távozzanak a parlamentből az orosz „megszállók”. A gyűlést meg kellett szakítani, a résztvevőket kimenekítették. Estére a törvényhozás épülete előtt több tízezres tömeg gyűlt össze, a tüntetők megpróbáltak behatolni a parlamentbe, követelve a belügyminiszter és a parlamenti elnök lemondását, és összetűztek a helyszínre vezényelt rohamrendőrökkel; üvegpalackokkal dobálták őket, elragadták a pajzsukat. A rendőrök tegnapra virradóra, több órán át tartó összecsapások után feloszlatták a tüntetést, gumilövedékeket, könnygázt és vízágyúkat vetettek be a feldühödött tömeg ellen. A rendőrség több tucat tüntetőt előállított, 240 ember, köztük 80 rendőr megsérült. Tegnap lemondott Irakli Kobahidze, a grúz parlament házelnöke a tbiliszi parlament előtt előző éjszaka lezajlott erőszakos tüntetés nyomán. Miheil Szaakasvili volt grúz elnökkel kapcsolatban álló radikálisok támadták meg az orosz küldöttséget Tbilisziben - jelentette ki Gavrilov orosz képviselő, miután társaival együtt kimenekítették az országból. Zurabisvili grúz elnök szerint viszont az erőszakos tüntetések mögött Oroszország áll. „Oroszország ellenségünk és megszállónk. Ötödik hadoszlopa sokkal veszélyesebbé válik a nyílt agressziónál” — írta Facebook-oldalán az elnök, (mti.ú) 2019. június 22. | www.ujszo.com Kis híján támadás Irán ellen Teherán szerint a lelőtt amerikai drón közelében repült egy másik amerikai kémrepülőgép is
