Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-20 / 142. szám

MIRŐL ÁRULKODIK GAZDASÁGI ÁLLATAINK VISELKEDÉSE? Q í WMi Az állatok viselkedésének ismerete nélkülözhe­tetlen az állattenyésztők, -gondozók és -tartók számára, meg azok számára is, akik csak az ér­deklődés kedvéért kerülnek hosszabb-rövidebb kapcsolatba az egyes állatfajokkal. Á llataink megvál­tozott életkör­nyezete hatással van az élettani és viselkedési szokásaikra, és ezeknek az ismereteknek hiánya a velük való foglal­kozás vagy találkozás so­rán akár veszélyes is lehet. Az állatok a viselkedésükkel válaszolnak az őket érő külső és belső ingerekre. Viselke­désük egyfajta jelzőrendszer, ami tükrözi közérzetüket. Az iparszerű termelés olyan ma­gatartási formákat váltott ki, amelyek eltérnek a természe­tes körülmények között élő állatokétól. Fontos ismemi az egyes életjelenségek meg­nyilvánulási módjait (viselke­dés repertoár), melyeket az öröklött és a szedett (tanult) viselkedési sémák váltanak ki. A SZARVASMARHA ÖRÖKLÖTT ÉS TANULT VISELKEDÉSFORMÁI A szarvasmarha válogatás nélkül legel, társait sem za­varja, ami az üszőnevelés­ben és a húsmarhatartásban igen előnyös tulajdonság. A gulyában való csoporto­sulás képezte mindig is a ragadozók elleni védelem alapját, és az állatok szocia­lizációs képessége teszi le­hetővé a csoportos tartást. A borjak szopási reflexe a létfenntartást, a szexuális magatartásformák a faj fenn­tartását biztosítják. Tanult vi­selkedésformái a szoptatás, az ivadékgondozás, a rossz szokások és az agresszivitás (döfés, rúgás). ■ Etetés, itatás: A marha a nap nagy részében fekszik, de ezt a tartásmód is befolyá­solja. Afekvés a kérődzést biz­tosítja a nap 15-30 %-ában, az állva való kérődzés ideje rövidebb. A kérődzés az ete­tés után 30-40 perccel indul, és néhány perc hosszúágútól akár 40-50 percig is tarthat. A takarmányfelvételt az ete­tési idő hossza, az etetés gyakorisága, a takarmány összetétele, szárazanyag-tar­talma és feldolgozottsága is befolyásolja. Válogat a takar­mányféleségek között, amit a teljes takarmánykeverék (TMR) etetése nem tesz le­hetővé. A gyakorlatban a takar­mánykiosztás a fejéshez iga­zodik, napi egyszeri vagy két­szeri alkalommal kerül rá sor. A tejelő tehén óránként 3-4 kg-ot képes felvenni. Az in­tenzíven tejelő tehén a napi 23-24 kg szárazanyagot 5-6 óra evési idő alatt képes el­fogyasztani. Iváskor a száját az orrnyílásig a vízbe meríti, a nyelvét hátrahúzza, a vizet felszívja. Kedveli a nyitott víz­felületet, ezért itatásra a nyílt víztükrű önitató a legalkal­masabb. Gyorsan, néhány perc alatt akár 10-15 liter vizet is megiszik. ■ Tartási körülmények: Társfelismerő képessége korlátozott, mindössze 30- 40 egyedet tud^ beazonosíta­ni, ezért kiscsoportos tartása kedvezőbb. A csoport hatá­sa, a csoporton belüli szociá­lis rangsor bizonytalanságot, agresszivitást, átmeneti vagy hosszantartó termeléscsök­kenést okoz. Hőmérsékleti komfortzó­nája elég tág, az optimális környezeti hőmérséklet 3-20°C. Viselkedésére hatás­sal van az alomanyag, a pa­dozatot, a kötetlen tartásban a pihenőbokszok. A legelőn napi 4-5 periódusban legel­nek, a tejelő tehenek a leg­rövidebb ideig, a húshasznú állományok napi 10-13 órát. A szarvasmarha mélyen le­gel, 10-15 mm-ig lerágja a füvet, az állatok rendszerte­lenül, megfelelő távolságot tartva, egymástól 2-3 mé­terre állnak. A növényzetet válogatva fogyasztja, főleg az édes és a savanyú ízeket ked­veli. Legeltetéskor naponta 3-4 alkalommal iszik. ■ Borjak: A borjak öröklött viselkedése a szopási reflex, a tőgy megtalálása. A szopás napi 6-8 alkalommal 8-12 percig tart, közben a borjú 3-5 másodpercenként válto­gatja a tőgybimbót. A nagy­üzemi tartástechnológia az itatást napi 2-3-szor, a föcs­­tejes időszakban 4-5-ször, automata alkalmazásakor 8-10 alkalommal biztosítja. A tejitatás néhány napos ta­nulási idővel jár. A KÖRNYEZET ÉS A TARTÁSMÓD HATÁSA LOVAINKRA A ló csoportban élő, fűevő, menekülő állatként a hús­evő állatok zsákmánya volt. Életben maradását a veszély felismerése és a menekülési készség biztosította. Rend­kívül kifinomult a szaglása, kitűnő a térlátása, ami nem éles ugyan, de a legkisebb el­mozdulást is érzékeli. Veszély esetén azonnal menekül, a vad ló 50-55 km/óra sebes­séggel is képes vágtatni. A háziasított ló szereti a vi­lágos, tágas, szellős istállót, ahol a társait és a környe­zetét is jól látja. A csopor­tos tartást kedveli, amelyen belül szigorú rangsor alakul ki, mégpedig életkor, tapasz­talat és élőtömeg alapján. A ló az embert a rangsorban maga felett állónak tartja, elismeri, elfogadja - bár akadnak kivételek is. Fontos tulajdonsága az utánzási készség, ez a csoportos lét feltétele is, és idomításkor is kihasználható. Az idősebb lovak után vagy mellett tanít­hatók meg a fiatal egyedek a munkavégzésre. ■ Mozgásigény és érzék­szervek: A ló naponta kb. 16 órát mozog, táplálkozik, legel, dolgozik, és kb. 6-8 órát pihen. Kicsi gyomra miatt naponta többször, kisebb adag takarmánnyal etetjük. Jól tűri a hideget, de védtelen a káros gázok, a mélyalmos istállóban ke­letkező ammónia ellen, ami tönkreteheti a tüdő légző­felületét. Szagláskor a felső ajkát visszahajlítva „felpipál", és az orrhát alatti üregekben analizálja az illatanyagokat. A mén messziről megér­zi a sárló kanca szagát. Az embert is a szagáról és a hangjáról azonosítja. Látása térlátás, ami azt jelenti, hogy elsősorban oldalra lát; sok ló rövidlátó. Az éleslátás tá­volsága 3-5 méter, kevésbé élesen 60-200 méterig lát el. A szemfenéken található cinktartalmú fényvisszaverő réteg biztosítja, hogy kevés fényben is kitűnően tájéko­zódik, és a legkisebb elmoz­dulást is érzékeli. Hallása igen finom. A fülkagylója a hang irányába fordul, moto­rikusán összekapcsolja vele, tehát ahova a fülkagylója irá­nyul, oda figyel. Fejlett a ta­pintása is, a felső és az alsó ajkán lévő tapintószőrökkel ismeri fel a tárgyakat. ■ Rossz szokások: Rend­kívül fontos a ló rendszeres és következetes napi foglal­koztatása. A helytelen bá­násmód és a nem megfelelő környezet kedvez a rossz szokások kialakulásának. Szitáláskor a ló két elülső lábán váltogatva a testtöme­gét, a fejét, nyakát jobbra­­balra himbálja. A harapás, rúgás, vágás az emberre is veszélyes rossz szokás, oka a fiatalkori bánásmódban keresendő; öröklődik. Csö­könyösségkor a legszaksze­rűbb bánásmód ellenére sem hajlandó munkát vé­gezni - főleg fogathaszná­latban fordul elő; öröklődő hiba. Fejféltéskor és kötőfék­szaggatáskor a ló magasra emeli a fejét, és nem hagyja magát kantározni. Ágasko­dással a nagyon puha szájú lovak védekeznek. Az elraga­­dás, elrohanás életveszélyes rossz szokás, mind fogat­ban, mind nyereg alatt. Oka lehet ijedősség vagy túl ér­zékeny száj. Az ijedősséget szemhiba vagy idegrendsze­ri leterheltség is okozhatja. (Legközelebbi mellékle­tünkben a juh, a sertés és a baromfi viselkedéséről lesz szó.) Gáspár Julianna ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖK AZ Ú| SZÓ HAVI MELLÉKLETE. SZERKESZTŐSÉG: Bajkalská 19/B, 82101, Bratislava, LEVÉLCÍM: DUEL - PRESS, s.r.o., Új Szó - Kert és Udvar, P.O.BOX 222,830 00 Bratislava 3, E-MAIL: kertesudvar@ujszo.com , ujszo@ujszo.com , SZERKESZTŐK: Ferenczy Éva, Kovács Ilona, telefon: 02/32153313, GRAFIKA: Horváth István, REKIÁMMENEDZSER: Czigler Mónika, monika.cziglerova@duelpress.sk , telefon: +421 917 735 269. A hirdetések és a fizetett cikkek tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. NYOMJA: Petit Press, a. s., Kopéianska 22, Bratislava. A NEM JELÖLT FOTÓK: www.shutterstock.com . 2019. JÚNIUS KERTésUDVAR mmmmmmmmm 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents