Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-19 / 141. szám

www.ujszo.com KÖNYVESPOLC 2019. JUNIUS 19. 1)5 Nem lehet könnyű helyzetben George R. R. Martin. Egyrészt nyugod­tan kijelenthetjük, hogy ő a világ egyik legismertebb szerzője, akinek minden új köny­vét rajongók milliói várják epedve, másrészt hihetedenül frusztráló lehet szembesülni ezzel az őrületes várakozással és elváráshalmazzal, valamint a kérdéssel, amelyik szinte minden interjúba előkerül valami­lyen variációban: Hogy áll, mikor lesz kész a Winds of Winter? A Tűz és Jég ciklusának következő darabja lassan nyolc éve készül, az HBO sorozata pedig akkora hype­­ot generált Westeros világa körül, ami a puszta méretével bénítóan hathat bárkire. Nem feltédenül arról van itt szó, hogy Martin kifo­gyott a történetekből - a Tűz & Vér remekül bizonyítja az ellenkezőjét -, inkább arról, hogy a hömpölygő történetfolyam lezárása sokkal ne­hezebb feladatnak bizonyul, mint azt bárki gondolta volna. A kapko­dás pedig katasztrófához vezethet - ezt a sorozat ékesen bizonyította. Ráadásul Martin kritikusabb olva­sói nagyjából egyetértenek abban, hogy a lendület igazán az első há­rom kötetben tartott - a Trónok harca, a Királyok csatája és a Kar­dok vihara között két-két év telt el, a Varjak lakomájához öt, a Sárká­nyok táncához pedig hat év kellett. Az utóbbi két könyvben a történet látványosan nyúlni kezdett, egyre kuszább lett, az új karakterek pedig nem minden esetben tettek hoz­zá érdemlegesen a sztorihoz. De mindegy is, mindezt csak azért volt fontos felemlegetni, hogy lássuk: teljesen érthető lenne, ha Martin maga is menekülne már ettől az egésztől. Ennek a kivonulásnak az egyik módja a múltba tekintés, mégpedig a Targaryen királyok múltjába. így a rajongók is kapnak valamit - bár nem azt, amit vártak -, és Martin is fújhat egyet, hiszen ennek a tör­ténemek pontosan ismeri a végét. Belekezd hát a Targaryen királyok történetébe - Westerns meghódí­tásától kezdve egészen az Örült ki­rály, II. Aeris uralkodásáig, akinek halála nem sokkal a Trónok harca eseményei előtt történik Szemfü­lesebb olvasók már a könyvet ki­nyitva agyvérzést kaphatnak: a Tűz & Vér ugyanis csak az első kötete a Targaryen királyok történetének. A könyv ugyanis véget ér H. u. (Hódítás után) 131-ben, mikor III. Aegon 16 évesen véget vet a régen­­sek uralmának és magához ragadja a hatalmat, megsértve közben az eddig a nevében uralkodó Segítőt. Lényegében tehát egy cliffhangerrel ér véget a könyv, ami talán egy ki­csit már sok néhány rajongónak. Közben azonban van minden, amit megszoktunk a Trónok harcától: háború, ármány, szerelem, vérfer­tőzés, rokongyilkosság. Megismer­jük a Targaryen család történetét, amelynek tagjai több száz évvel a Trónok harca eseményei előtt egy jósálmot követve elhagyták Valyriát, s mikor azt utolérte a végzete, ők váltak az egyedüli sárkányurakká. A Hódítóként ismert Aegon volt az, aki sárkányai segítségével leigázta Westerost, és ő volt az, aki meg­alapította a dinasztiát, mely 300 évig uralta a hatalmas kontinenst. Aegon minden szempontból kivé­teles uralkodónak számított, mind hadvezérként, mind politikusként párját ritkította. Utódai azonban már nem voltak ilyen rátermettek, így nem egy esetben lázadással, áru­lással kellett szembenézniük. Rá­adásul, ahogy a Targaryenek száma egyre nőtt, növekedett a Vastrónra A TRÓNOK HARCA ELCÍTT 300 ÉVVEL SÁRKÁNYOK URALKODTAK WEsftROSON kát tud meg, bennfentes lesz - egy igazi rajongó számára ez egy álom beteljesülése, még ha természetesen minden így sem derül ki. Más kérdés, hogy a többiek számá­ra mennyire lesz élvezhető a kötet. Az események lineáris felsorolása, a rengeteg név, a szövevényes csa­ládi és szövetségi viszonyok köve­tése még egy fekete öves Trónok harca-rajongó számára is kihívást jelent, egy, az HBO sorozatától És eljöttek a Targaryen királyok ácsingózók száma is — mígnem kitört a Sárkányok Tánca néven ismert családi háború, melyben Targaryen harcolt Targaryen ellen, és amelyben Westerns sárkányainak nagy része életét vesztette. Épp ez a momentum, az utolsó sárkány elpusztulása ad keretet a Tűz & Vér eseményeinek: a Targaryenek ugyanis III. (Sárkányvész) Aegon óta nem támaszkodhatnak a hatal­mas bestiákra. A Tűz &■ Vér tehát meglehetősen érdekes olvasmány, ugyanakkor ne feledjük, hogy lényegében egy kró­nikáról - ha úgy tetszik, történe­lemkönyvről - van szó. Az óvárosi Fellegvárban lakó Gyldayn főmes­ter krónikájának átiratát ugyan va­lóban George R. R. Martin jegyez­te le, de aki a párbeszédek miatt szeretett bele a Tűz és Jég ciklusába, az bizony hatalmasat fog csalódni. Az más kérdés, hogy Martin szinte lubickol a láthatadan krónikás sze­repében: ha kell, fennkölten dicséri a dicső királyi famíliát, dörgedel­mes ítéletet mond a jogos uralkodó ellen lázadó ostoba urak fölött, de nem fél rámutatni a Targaryenek által elkövetett számos hibára sem. Ahogy azt sem tartja méltóságon alulinak, hogy utcákról, kocsmák­ból és örömházakból összeszedett pletykákat osszon meg az olvasóval, ha azokban megtalálható az igazság magja. Martin úgy dolgozik, mint egy roppant alapos történész, aki meghányja-veti a ráhagyott króni­kákat, de nem feledkezik meg róla, hogy azok mindig csak az egyik oldal igazságát mesélik el. Ezért további források, más nézőpontok után kutat, és nemegyszer arra jut, hogy a törpe udvari bolond vissza­emlékezése több igazságot tartal­maz, mint a főseptoné. Az olvasó pedig követi a szerzőt ebben a ka­landozásban, vele együtt próbálja meg összerakni a Targaryen család történetét a különböző források és pletykák között válogatva. Titko­idetévedt „nyári gyermek” pedig könnyen kétségbe eshet az adatok puszta tömegétől. Persze, ha tény­leg étdekli őt Westerns története, ki fogja bogozni a szálakat. Ebben segít a könyv végi Függelék, mely a Targaryen királyok felsorolását, va­lamint a Targaryen-ház családfáját tartalmazza. Nem feledkezhetünk meg Doug Whearley csodálatos illusztrációiról sem. A képregényrajzoló, illusztrá­tor és dizájner olyan univerzumo­kon dolgozott korábban, mint a Csillagok háborúja, az Aliens vagy a Superman, és itt sem hazudtolja meg a hírnevét. A Tűz & Vér lap­jain több mint nyolcvan fekete-fe­hér illusztrációját találjuk, melyek mélységet adnak a történemek, és segítik az olvasót abban, hogy el tudja képzelni a sárkányok korát. Ne becsüljük alá az illusztrátor előtti kihívást, hiszen a könyv ol­vasóinak többsége feltehetően a sorozat rajongói közül kerül ki. Whearley-nek úgy kellett egye­di hangulatú képeket készítenie, hogy azok ne menjenek túlságosan szembe az eddig megismert képi vi­lággal. Kijelenthetjük, hogy remek munkát végzett. Meg kell jegyeznünk, hogy pár év­vel a Tűz & Vér előtt jelent meg a maga nemében monumentális Tűz és Jég világa című kötet, mely sok­kal többre vállalkozott. Nemcsak Westeros, hanem az egész világ, és nemcsak a Targaryen-dinasztia, hanem az őket megelőző idők be­mutatását tűzte ki célul, mindezt gazdag illusztrációkkal kísérve. Aki annak idején beszerezte ezt a könyvet, az gondolja meg a Tűz & Vér íjtegvételét: nem sok új infor­mációval fog ugyanis gazdagodni, igaz, a részletek sokkal tisztábbak lesznek. Sárkányok ide vagy oda, Weste­­roson 300 év alatt semmi nem változott: a hatalomért folytatott harcban nincsenek szabályok, és bármilyen eszköz megengedett, hiszen a történelmet a győztesek ír­ják. A Targaryenek az általuk uralt bestiáknak köszönhetően tudtak a többi nemesi család fölé kerekedni, nélkülük már csak elsők az egyen­lők között. További sorsukról majd a következő kötetben olvashatunk - remélhetőleg már a Winds of Winterrel a polcunkon. Hegedűs Norbert George R. R. Martin: Tűz & Vér Alexandra, 2018, 686oldal A könyv megvásárolható a Panta Rhei könyvesboltokban. ÚJDONSÁGOK Lengyel piac, endékás lányok Tudtátok? Volt egy olyan év, amikor még nem volt Facebook, nem volt Instagram. Se Youtube, se Google. Telefon csak vezetékes volt, a tévék pedig akkorák voltak, mint ma egy sütő. És volt köztük még fekete-fehér. Az amerikai filmek még hónapos késéssel jutottak el a magyar mozikba, és a tévében csak három csatorna volt, vagy talán négy. És akkor, abban az évben, legalábbis az elején, még itt voltak az oroszok, a gyerekek még kisdobosok, a nagyobbak pedig úttörők vol­tak. Annak az évnek az elején még csak egy párt volt Magyarországon, és mindenki tudta, hogy nem érdemes szavazni. Úgysem változik soha semmi. Aztán minden megváltozott. A 90. Ünnepi könyvhétre jelent meg a Tilos az Á Könyvek kiadónál az Ezentúl lesz banán! című antológia, amelyben kortárs magyar szép­­irodalmi szerzők elevenítik fel a rendszerváltáshoz kötődő élményei­ket. A kötet szerzői: Lackfi János, Vörös István, Kiss Noémi, Mészöly Agnes, Laboda Kornél, Győri Hanna, Gerőcs Péter, Bendl Veronika, Gévai Csilla, Mán-Várhegyi Réka, Karafiáth Orsolya, Molnár T. Eszter, Magyari Péter, Kiss Judit Agnes, Szabó Borbála. Az idén harmincéves rend­szerváltás már történelem, de nem olyan, mint 1848 vagy a második világhá­ború. Velünk él, és máig érezteti hatását, legfiatalabb emlékezői pedig még csak a harmincas éveiket tapossák. Az évforduló előtt tiszteleg a Tilos az A rendhagyó és talán nem túlzás azt mondani, hi­­ánypódó antológiakötetével. Az Ezentúl lesz banán! lapjain 15 kortárs szerző novelláit olvashatjuk, akik mind-mind egyéni hangon mesélnek, sztoriznak, emlékeznek meg a múló rendszer végnapjai­nak abszurd valóságáról és a reményteli új korszak kezdetéről a nyolcvanas évek végének egy-egy kimerevített pillanatában. Legyen az egy balatoni nyaralás a vállalati üdülőben, az „endékás” lánnyal eltöltött nyaralások, az óvodaudva­ron elásott játékfigurák vagy a lengyel piac, a novellák hősei számára ezek az élmények éppúgy a rendszerváltás sorfordító élményei közé tartoznak, mint a felszín alatt búvópatakként csordogáló, bizonyos pillanatokban forrongva a felszínre törő történelem. 14 és 99 éves kor között ajánlott. Ezentúl tesz banán!- novellák a rendszerváltásról Tilos az Á Könyvek, 2019, 256oldal A múlt változó szövete A valóságot emlékek hozzák létre. Erre kezd rádöbbenni Barry Sutton, a New York-i rendőr, miközben nyomozni kezd a tragikus jelenség után, amit a médiában hamis­­emlék-szindrómaként emlegetnek. A kór áldozatai egy olyan életre emlékeznek vissza, amit soha nem éltek le. Helena Smith neurológus is az emlékek erejében hisz. Egész életét egy olyan technológia megalkotásának szentelte, ami segít az emberek­nek megőrizni a legértékesebb emlékeiket. Amennyiben sikerrel jár, bárki újra átélheti az első csókját, a gyermeke születését vagy az utolsó pillanatait a haldokló szüleivel. Miközben Barry az igazságot keresi, egy minden betegségnél rémisz­­tőbb ellenféllel találja szemben magát: egy olyan erővel, amely nem csak az elménket támadja meg, hanem magát a múlt szövetét is. És amikor ennek következtében elkezd megsemmisülni az általunk ismert világ, csak neki és Helénának van esélye arra, hogy együtt dolgozva legyőzzék a fenyegetést. De hogyan találhatnának biztos kapaszkodót, amikor maga a valóság is folyama­tosan változik és fokozato­san darabjaira hullik szét körülöttük? A Hamis emlékek egyszerre leteheteden olvasmány és összetett tudományos-fan­tasztikus rejtvény az időről, az önazonosságról és az emlékezetről. Olyan thriller, amilyet csak Blake Crouch tud kitalálni. A Wayward Pines-zal hirtelen berobbanó és zajos sikert arató Crouch a kortárs thriller egyik legnagyobb fenegyereke, amit a magyarul a világpremierrel egy időben megjelenő legújabb könyve is bizonyít. Ismerős, de eszelős módon kifacsart science fiction koncepciók találkoznak a bűnügyi történetek nőit hangulatával és a hajmeresztő akciókkal, de emellett az érzelmekkel sem fukarkodik, és a történet tétje is végig átalakulóban marad. Blake Crouch: Hamis emlékek, Agave Könyvek, 2019,304 oldal leszmkmi

Next

/
Thumbnails
Contents