Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-19 / 141. szám
6 I KULTÚRA 2019. június 19. | www.ujszo.cor Hármas könyvbemutató kiflivel A szórakoztatva okító Pozsonyi mesék-sorozat két újabb darabja és egy várostörténeti válogatás JUHÁSZ KATALIN Egy rendezvényen három kötetet mutatott be a nagyszámú érdeklődőnek a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás - két mesekönyvet és egy válogatást a honlapjukon szereplő írásokból. Stílszerűen egy-egy pozsonyi kiflit törtek ketté a könyvek fölött a pozsonyi Csemadok-székház nagytermében, és a közönségnek is jutott a híres péksüteményből. A helytörténettel foglalkozó egyesület évek óta ad ki könyveket, jelenleg már többet, mint a Madách. Pozsonyi mesék című sorozatuk tényleg párját ritkítja, mivel nem klasszikus értelemben vett mesékről van szó, hanem feltűnés mentes okításról - a felkért szerzők, illetve illusztrátorok élvezetesen mutatják be jelentős személyiségek életének Pozsonyhoz köthető epizódjait. Viera Kamenická meséskönyve az első kivétel: ezúttal egy közösség életébe kukkanthatnak bele a kicsik. A Pozsonyi zsidó meséket maga a szerző illusztrálta, és a kötet végén kis szótár segít eligazodni a mesék mai olvasói számára sokszor már ismeretlen, régi kifejezésekben. Szalay Zoltán író három kulcsszó mentén beszélt a könyvről. Az első az emlékezet. Mert Kamenická olyan személyeket, helyeket, utcákat mutat be, amelyek már nincsenek, vagyis egy letűnt közösség mindennapi élettere elevenedik meg a lapokon. A szerző „azt várja el tőlünk, akik ezt a világot nem ismerhettük, hogy a képzeletünkkel építsük fel és népesítsük be”. Ennek a mesevilágnak a történetei valós tényekre épülnek. „Épp e kettő, egymást csodálatos módon keresztező párhuzamos között húzódik az emlékezés tere, amely hol a képzelettel, hol a valósággal elegyedik” - hangsúlyozta Szalay. A második hívószó az emberségesség, mert a szerző „minden történetében azt emeli ki, mennyire alapvető dolog az együttérzés és mások megsegítése. A Pozsonyi zsidó mesék mintha egy eltűnt világ részeként mutatná be ezt az emberségességet, amely egyszerre Az est moderátora, Korpás Árpád büszkén rakta ki az asztalra a köteteket (Fotók: Pozsonyi Kifli PT) Viera Kamenická a Pozsonyi zsidó meséket dedikálja, mellette Görföl Jenő veszett oda ezzel a világgal. Közben pedig élő példaként szolgál arról, hogy egyáltalán nincs minden veszve” - hangzott el a méltatásban. Szalay Zoltán a párbeszédet tekinti a harmadik hívószónak, hiszen a könyv főszereplői a zsidók és a zsidó hagyományok, eredetileg szlovák nyelven jelent meg, és most, Csanda Gábor fordításának köszönhetően a magyar olvasókhoz is eljut. „A közvetítések sorozata nem kell, hogy az értékek elsikkadásával járjon, erre ez a kötet kiváló bizonyíték”. Szalay szerint a könyv egyszerű, jói követhető, világosan felépített, régimódi, kedves történetek gyűjteménye, nem „egy elszállt történészi elképzelés” lecsapódása, hanem hús-vér emberekről szól, húsvér gyerekeknek. A pozsonyi születésű Fadrusz János szobrászművész, akinek legismertebb müve a kolozsvári Mátyásszobor, egy ilyen hús-vér gyerek, a tizenkét éves Dani érdeklődését kelti fel. Olyannyira, hogy a pozsonyi srác barátjával kutatni kezd a városban Fadrusz „nyomai” után. Ezt a kön) vet egy párkányi tanárember, Fői gács Péter írta, aki olyan apró részit teknek is utánanézett, mint például a; hogy milyen messze vannak az egye helyszínek Daniék lakásától, vág hogy lehetséges-e biciklivel megkc zelíteni őket. Erről a könyvről Ka csinecz Krisztián beszélt Csemadok-székház nagytermébe rendezett esten, aki maga is jegye egy pozsonyi mesét, a Batka Jánosrc szólót. Felhívta a figyelmet arra tényre, hogy míg eddig mindig mag, a bemutatott jelentős személy volt; mesék főszereplője, ezúttal Dán szemszögéből látjuk a dolgokat. For gács jó tanárként nem direkt módoi adja át az ismereteket, hanem úgy hogy közben szórakoztat is. A könyvben ráadásul a mai kiskama szók által használt nyelv jelenik meg csetteléssel, okostelókkal, szlenggel de azokra a szavakra, amelyek ismeretlenek lehetnek a mai gyerekeknek a szerző külön kitér. Az információanyag miatt pedig akár felnőttek számára is sok érdekességet rejthet a kötet, hiszen még a pozsonyiak sem biztos, hogy tudják, milyen szobor állt például 24 éven át a mai Stúr téren. A harmadik bemutatott kötet A pozsonyi sétatéren megy a villamos címet kapta, és a pozsonyikifli.sk várostörténeti portálon közölt legérdekesebb írásokból válogat. Mintegy háromszáz anyag közül válogattak a szerkesztők, ifj. Papp Sándor, Korpás Árpád és Szabó Réka. Ez a szép kiállítású könyv ékes bizonyítéka annak, hogy mennyivel jobb valamit kézbe vermi és lapozgatni, mint monitorról olvasni. Az írások szerzői B. Mánya Ágnes, Borka László, Csanda Máté, D. Kovács József, Homyák István, Kacsinecz Krisztián, ifj. Papp Sándor, Tóth Kelemen és Veres István. Az est moderátora és a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás alelnöke, Korpás Árpád szerint folytatás következik, vagyis ez a 230 oldalas könyv remélhetőleg egy sorozat első kötete. A közönség Görföl Jenő helytörténész és publicista, a Csemadok országos titkárának személyes hangú visszaemlékezéseit élvezhette a könyv kapcsán, aki hangsúlyozta, hogy az idősebbeknek emlékezni segít ez a kötet, a fiatalabbakat pedig informálja. Jön Az éhezők viadala előzménye Ma kezdődik a Tündérkert Művészeti Fesztivál New York. Suzanne Collins előzményregényt ír Az éhezők viadalához. Az egyelőre cím nélküli regény 2020. május 19-én jelenik meg, és Panemben játszódik, 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő elmondta, hogy a történet a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni. A nagy sikerű filmekről is ismert, posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban. Ä négy film Jennifer Lawrence főszereplésével csaknem 3 milliárd dollár bevételt hozott, a könyveket pedig több mint 50 nyelvre fordították le, és több mint 100 millió példányban keltek el világszerte. (MTI) Egy különleges hangulatú, a nyári napforduló köré szervezett fesztivál veszi kezdetét ma Dunaszerdahelyen, változatos programmal. Június 21. az év legrövidebb éjszakája. A Csallóközben az a legendajárja, hogy akivel ezen az éjjelen átugorjuk a tüzet - legyen az partner, barát vagy családtag - azzal egy életre összeforr a sorsunk. A tűz szellemének megidézése a háromnapos Tündérkert Művészeti Fesztivál egyik fontos „programpontja”, a vállalkozó kedvűek pénteken 22.30-kor vehetnek részt rajta a Városi Szabadidőparkban. De addig még sok minden történik. Ma 18 órától a New York Caféban Bolemant László költő tart szerzői estet azzal a Kautzky Armanddal együtt, akit leginkább jellegzetes orgánuma alapján azonosít a közönség- ő volt például a 007-es ügynök magyar hangja. Bolemant László versei az ő előadásában nyilván sajátos gellert kapnak, a költő pedig nemcsak új kötetét ajánlja a közönség figyelmébe, hanem kedvenc kollégái műveit is. Holnap 18.30-tól a művészeti alapiskolában Varga Anikó színművész adja elő Háy János: A halottember című monodrámáját. Ezután improvizációs est kezdődik a Beugró mintájára, amelyben profi színészek rögtönöznek jeleneteket. Ez a formátum nálunk is évek óta fut, állandónak mondható szereplőkkel és sztárvendégekkel. Ezúttal Rudolf Péter érkezik Budapestről, hogy erősítse a csapatot, melynek tagjai Molnár Xénia, Olasz István, Laboda Róbert és Tóth Attila, a rögtönzési feladatokat kitaláló játékmester pedig Czajlik József rendező, a kassai Thália Színház igazgatója. Az Itt és most című impróest 20.30-kor kezdődik. Pénteken 9 órakor napüdvözlettel köszöntik a fényt a Városi Szabadidőparkban. Délután ugyanitt kreatív foglalkozások zajlanak, amelyek kö-Rudolf Péter, a színpadi rögtönzés nagymestere (Képarchívum) zött színházi workshop is lesz, Varga Anikó vezetésével. A részt vevő gyerekek belekóstolhatnak a színházi munkába, és háromórás műhelymunka során önálló produkciót hoznak létre, amelyet aznap este elő is adnak a közönségnek. Akik ehelyett inkább néptáncot tanulnának, azokat Németh Éva és a Pántlika zenekar várja délután, de lesz bábelőadás is (a Gézengúzok Bábcsoport jóvoltából), és a Csallóközi Gyermek Néptáncegyüttes is színpadra lép - ez a program 17 órakor kezdődik. A Picik, az Aprók és a Kicsik után a felnőtt néptáncosok, azaz a Csallóközi Néptáncegyüttes is színpadra lép, méghozzá a méltán népszerű Pósfa zenekarral. A rituális tűzgyújtás időpontja 21 óra, ehhez a Góbé zenekar játszik lendületes világzenét, hogy minél több kíváncsiskodónak kedvet csináljon a későbbi tűzugráshoz. (juk)