Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-15 / 138. szám

RÉGIÓ 2019. június 15.1 www.ujszo.com Mi lesz veled érsekújvári közoktatás Több órán keresztül egyeztettek az iskolák helyzetéről (Száz Ildikó felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Mindenkinek beceengettek! címmel hirdették meg azt az oktatási fórumot, melyen megvitatták az iskolahálózat általános problémáit, szó volt továbbá az érsekújvári magyar oktatási intézmények jelenlegi működéséről és jövőjéről. „A csengetéssel kapcsolatban ál­talában az embernek az jut az eszé­be, hogy kezdődik egy tanóra, egy gyűlés, egy együtt gondolkodás. A szervezőknek bizonyára nem titkolt szándékuk volt, hogy Érsekújvárban elinduljon egyfajta közös megol­dáskeresés a közoktatás terén. Nyílt és konstruktív párbeszéd arról, ho­gyan tovább” - hangsúlyozta Szigeti László. Az elmúlt tizenöt óv Péter Zoltán, a Czuczor Gergely Alapiskola megbízott igazgatója elmondta, az iskola nagyon jó kon­dícióban van. Évek óta párhuzamos osztályokat tudnak nyitni egy-egy évfolyamban, gazdasági és szak­mai téren is erős alapokon áll az is­kola. Mióta megszűntek a környékbeli kisiskolák, több lett a beutazó ta­nulójuk, a tanulók mintegy 25-30 százaléka érkezik más községek­ből. Az alapiskola épületét csak­nem húsz éve műemlékké nyilvá­nították, ezért a tervezett felújítás­hoz engedélyt kellett kérniük. Mára megújultak a tantermek, az osztá­lyokba új berendezés került, új szaktantermeket nyitottak. Felújí­tották az iskolakonyhát és az étter­met. A járási székhely egyetlen ma­gyar alapiskolájában 2006-ban 486 tanuló volt, az idei tanévben 392-en tanultak itt. Ma már egyfajta kör­zeti iskolaként működnek. Péter Zoltán jó ötletnek tartotta, hogy megindult végre egyfajta párbe­széd az érsekújvári magyar isko­lákról. Novák Monika, az alapisko­la volt igazgatója elmondta, rend­kívül komoly munkát végeztek az elmúlt tizenöt évben. Rosszulesik neki, hogy az alapiskola közössége két táborra szakadt, amióta a gim­názium jövőjét taglalják a város­ban. Van, aki támogatja a két iskola összevonását, és akad, aki bizony­talannak érzi a jövőt és tart a válto­zásoktól. Csak egy osztályt nyitnak Petemai Zsuzsanna, a Pázmány Péter Gimnázium igazgatója rövi­den vázolta az iskola történetét. „Nem kongatjuk a vészharangot, próbálunkelőre gondolkodni." Petemai Zsuzsanna igazgató 2001-ben költöztek át a jelenlegi szlovák gimnáziumból egy városi épületbe, és 2004-től önálló igazga­tású intézményként működnek. A költözés évében még tizenhat osztálya volt a magyar gimnázium­nak, az idei tanítási évben már csak négy osztályuk van, 104 diákkal. A szlovák gimnáziumot 541 diák lá­togatja, ebből 220-an a nyolcéves tagozaton tanulnak. A Pázmány Pé­ter Gimnáziumba a 2009-es évet ki­véve, amikor 15 elsősük volt, mint­egy 25-30 diák tanul egy osztályban. A következő tanévben húsz elsős gimnazistájuk lesz, ennyi diák fel­vételét engedélyezte fenntartóként a megye, holott 52-en jelentkeztek. Petemai Zsuzsanna elmondta, na­gyon jó kapcsolatuk van a város ve­zetésével, kiválóan együttműködnek a felújítás során. Megújult a torna­termük, korszerű szaktantermeik vannak, és kiváló tanulmányi ered­ményekről számolhat be. „Sokat gondolkodunk, mi legyen velünk. Maradjunk-e ebben a városi tulajdo­nú épületben? Nem kongatjuk a vészharangot, próbálunk előre gon­dolkodni” - mondta Petemai Zsu­zsanna. Vita és megoldáskeresés Fodor Attila, a Comenius Peda­gógiai Intézet igazgatója a Pázmány Péter Gimnázium iskolatanácsa tag­jaként is jelen volt a találkozón. „Bényen, Barton és Pozbán mára megszűnt az iskola. Fürön és Nagy­­kéren is komoly problémák vannak az utánpótlással. A Czuczor Gergely Alapiskola kezd körzeti iskolává válni, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Vajon kap-e az „Ha megnézzük az érsek­újvári közoktatást, lehan­goló számokat kapunk a térség más községeiből is." Fodor Attila érsekújvári közoktatás elég gyereket a jövőben is? Tardoskedden, az or­szág legnagyobb községében keve­sebb gyerek jár magyar alapiskolá­ba, mint Muzslán. Ha megnézzük az érsekújvári közoktatást, lehangoló számokat kapunk a térség más köz­ségeiből is” — mondta Fodor Attila. A felszólaló felvázolt néhány lehet­séges megoldást, például azt, hogy a gimnáziumot összevonhatnák az ipari iskolával, ahol magyar osztá­lyok is vannak, vagy ismét a szlovák gimnáziumhoz tartozhatna. Olyan lehetőség is szóba került, hogy lét­rehoznának Érsekújvárban egy új magyar középiskolai központot, ahová átvinnék a meglévő kétnyelvű középiskolák magyar tagozatát. Fo­dor Attila felvetette továbbá annak a lehetőségét is, hogy a gimnázium valamilyen képzési programot in­díthatna. Utolsó lehetőségként azt a megoldást latolgatta, ami hónapok óta borzolja a kedélyeket a város­ban, hogy vonják össze az alapisko­lát és a gimnáziumot, és később ta­lán a két vegyes óvodát is meg le­hetne szólítani, ahol magyar csopor­tok vannak. Megfelelő megoldás A fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy olyan megoldást kell ta­lálni Érsekújvárban, amely minden érintett fél számára elfogadható. Albert Sándor oktatásügyi szak­értő hangsúlyozta, hogy százötve­nes létszám felett elfogadhatóan, százas létszámmal, kicsit nehezeb­ben, de még fenntartható az iskola. Konstruktív megoldásnak tartaná az alapiskolák és az óvodák össze­vonását, illetve az iskolaközpontok létesítését. Hasonló véleményen volt Prékop Mária, az oktatási mi­nisztérium nemzetiségi főosztá­lyának igazgatója, aki kiemelte, hogy egy adott magyar közösség­nek együttes erővel kell vállalnia a megoldáskeresést. Morvay Kata­lin, a pozsonyi Duna utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázi­um igazgatója hangsúlyozta, hogy egyfajta magyar szigetként mű­ködnek a fővárosban, ahol 6-tól 19 éves korig biztonságot élveznek a tanulók. Nem tudott semmilyen ne­gatívumot mondani, ami az ilyen családias központ ellen szólna. A mostani fórumnak várhatóan ősszel lesz folytatása.. Az érsekújvá­ri magyar közösséget, a pedagógu­sokat és a szülőket is jócskán meg­osztotta ez a probléma. Többen is hangsúlyozták, hogy az érsekújvári magyar közösség építése, nem pe­dig a rombolása a cél. Olyan haté­kony megoldást kell találni a gim­názium megmaradásért, ami minden érintett félnek megfelel. Egyre többen közlekednek kerékpáron MAROSI BIANKA Csaknem 15 ezer kilométert tettek meg kerékpáron a Szenei és a Galántai járás lakosai a „Bringázz a munkába!" versenyben, amivel jelentősen csökken­tették a szén-dioxid-kibo­­csátást. Szene, Galánta és Diószeg városa is jó eredményt ért el országos szinten. léi i; ; li >] éi-'H A közlekedési minisztérium által kiírt országos kampány legfőbb célja, hogy támogassa a kerékpáros közlekedést a településeken, ösz­tönözze a helyi önkormányzatokat a környezetkímélő közlekedés tá­mogatására, továbbá, hogy arra motiválja a munkáltatókat, teremt­senek megfelelő feltételeket azon alkalmazottaiknak, akik kerékpár­ral közlekednek munkába. A ver­seny májusban zajlott, összesen 99 település önkormányzata csatlako­zott a felhíváshoz. Szene hatodik alkalommal re­gisztrált, és a 14. helyen végzett, 5 hellyel előbbre, mint tavaly. Min­den eddigi rekordot megdöntötték a szenciek. A versenybe bekapcsoló­dó csapatok és egyének száma is több volt, vagyis I51-en verse­nyeztek 48 csapatban, és összesen 7147 km-t tettek meg egész hónap­ban. A rossz idő ellenére sok meg­tett kilométeij könyvelhettek el a résztvevők, átlagban mindegyikük 47,33 km-t tekert. A város június 11-én ünnepélyes eredményhirde­tést tartott, melyen sok értékes díjat adtak át a legjobb résztvevőknek, azok között pedig, akik legkeve­sebb 500 kilométert tettek meg, ér­tékes ajándékokat, fődíjként pedig egy kerékpárt sorsoltak ki. Szene a kampányban meghirdetett sorsolá­son pumpával ellátott bicikliállvá­nyokat nyert. Az országos kam­pány részeként kiírt versenyben, Illusztrációs felvétel (TASR- felvétel) melyet a besztercebányai Polgári Kezdeményezés a Kerékpározásért szervezet rendezett, azok a telepü­lések vehettek részt, melyek legke­vesebb 100 résztvevőt regisztrál­tak. Az 5 állványt a városi hivatal előtt helyezik el. Peter Paska, Galánta polgármes­tere a közösségi hálón ismertette az eredményeket. Bejegyzésében az áll, hogy Galánta ugyan az eddigi évekhez képest kissé visszaesett, de a 21. hellyel még mindig Szlovákia élmezőnyéhez tartozik. A több mint 100 versenyző több mint 7000 km-t tett meg egy hónap alatt. Nekik kö­szönhetően 1854,10 kg szén­dioxiddal kevesebb jutott a légkör­be. Diószegen június 21-én lesz eredményhirdetés. Silvia Prelov­­skától, a verseny helyi koordináto­rától megtudtuk, hogy a versenybe 16 csapat, összesen 52 egyén ne­vezett be, akik összesen mintegy 1670 km-t tettek meg két keréken. A város ezzel a 26. helyen végzett.

Next

/
Thumbnails
Contents