Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-14 / 137. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com I 2019. június 14. I 7 A változás szele Lesz magyar szinkronja a szlovák társadalmi változásnak? SÁNTA SZILÁRD lovákiában erőteljes átalakulás zajlik a politikában. Sokan abban reménykednek, hogy a változás egy új politikai kultúra elterjedését hozza. A megyei választás és az államfő-, majd az EP-választás eredményei is azt mutatták, igény van a változásra. Az egyik oldalon megfogalmazódik az igény az átalakulásra az állampolgárok részéről, a másikon megjelennek olyan hiteles, új arcok, akik élvezik a választók bizalmát: Marek Hattas, Matús Valló, Zuzana Caputová, Martin Hojsík, Michal Wiezik stb., a sor hosszan folytatható már most, és a közeljövőben újabb személyek dönthetnek úgy, hogy aktívabban vesznek részt a közügyeinek irányításában. Ez a lendület feltehetően a 2020-as parlamenti választásig is kitart. Komolyabb pártpolitikai ambíciója a távozó elnöknek, Kiskának és a korábbi elnökjelölt Harabinnak is van. Ideológiailag nagyon távol állnak egymástól, de mindketten a parlamentbejuttathatják a pártjukat. A pártalapításhoz az elnöki palotában már összecsomagolt Kiska áll közelebb. Az AKO és a Focus ügynökség felmérése Kiska még nem létező pártját stabilan a bejutási küszöb fölött mérte. Noha a két eredmény között nagy a különbség, ami elsősorban a kérdezés módszerére vezethető vissza. Egyelőre tapogatózás folyik, hiszen pontosan nem ismert a párt programja, neve, fölépítése stb. A fő kérdés az, vajon Kiska az ellenzék miniszterelnök-jelöltje lesz-e. Ha valóban ez a terve, akkor ez csak úgy lehetséges, ha egy erős párt áll mögötte, ezért kulcsfontosságú a pártépítés. Az országban változást akarók nemcsak tisztességes Szlovákiát akarnak, hanem nagyon sok dologról hasonlóan vélekednek: demokrácia- és uniópártiak, hisznek az intézmények függetlenségében és a jogállamban, korrupcióellenesek, szolidárisak, elvetik a nemzeti felsőbbrendűséget. Miben reménykedhet az a szlovákiai magyar szavazó, akinek hasonló az értékrendje, és szintén változást óhajt? Ha a szlovákiai magyar politikai elit képtelen (hiányzó erőforrás, szürkeállomány vagy szándék okán) a megújulásra, akkor a szlovák pártokra szavaz? Képes-e a szlovákiai magyar közösség hiteles, új személyeket „kitermelni”? Vajon szinkronba kerül-e a szlovákiai magyar közösség a társadalmi változást végrehajtó szlovák demokratákkal? Ha nem történik meg ez az együtt cselekvés, együttgondolkodás az ország jövőjéről, akkor a végeredmény egy zártabb és kilátástalanabb szlovákiai magyar közösség lesz. EGYENESEN A KÖRGYŰRŰ ALÁ! MEHET? (Lubomfr Kotrha karikatúrája) Huszonhárom rendőrségi szakértő huszonhat ór A Budapesti Rendőr-főkapitányság huszonhárom munkatársa huszonhat órán át vizsgálta a dunai hajóbalesetben elsüllyedt Hableány roncsát - közölte a BRFK a honlapján. A közlemény felidézi, hogy a május 29-én elsüllyedt Hableányt kedden kiemelték, és még aznap egy csepeli kikötőbe szállították. Ott a BRFK rendőrei az ügyészséggel, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda bűnügyi technikusaival, a katasztrófavédelem munkatársaival, igazságügyi, illetve ín át vizsgálta műszaki és hajózási szakértő bevonásával szemlét tartottak. A huszonhat órán át tartó szemlén a rendőrség részéről négy szakterület (bűnügyi technika, közlekedésrendészet, dunai vízi rendészet és bűnügyi nyomozás) szakértői vettek részt. A legmodernebbnek számító, úgynevezett 3D-s szemlén a rendőrök harmincnégy gigabájtnyi videofelvételt' és kilenc gigabájtnyi fotót készítettek, rögzítették a hajón lévő sérüléseket, elváltozásokat. A személyi és tárgyi bizonyítékok beszerzése mellett lefoglalták a Hableány kommunikációs és adatrögzítő eszközeit is. a Hableányt A szemle alatt húsztagú katasztrófavédelmi egység öt köbméternyi gázolajos vizet, két köbméternyi tiszta gázolajat, valamint hét köbméternyi gázolajjal szennyezett homokot, iszapot és egyéb veszélyes anyagot távolított el a hajóból. A Hableányban nem találtak további holttestet. A hiányzó utasok keresése továbbra is zajlik a Duna teljés déli szakaszán, az összes bevethető hajóval, valamint parti egységekkel megerősitve. A rendőrség magát a Hableányt is lefoglalta, a csepeliből az újpesti kikötőbe szállíttatta át, ahol folyamatosan őrzik. (MTI) Oké, összefogás ■ de kik voksolnak rájuk? KERÉNYI GYÖRGY Nemcsak össze kell kapnia magát, össze is kell fognia a két nagyobb magyar pártnak, hogy bejusson a parlamentbe. Bár a magyarországi ellenzék egy részét megbüntették a választók amiatt, mert 2018-ban külön-külön indultak, de az összefogás még nem vízió, amely hitet adna a választóknak. Magyarországon biztos nem. De azért Szlovákiában remélhetik a magyar pártok, hogy vannak olyan szavazóik, akik azért nem szavaztak rájuk vagy nem mentek el választani, mert megosztott a magyar politikai képviselet. Mozgósithat egy nemzetiségi krízis is. Rosszul hangzik, de a magyar pártoknak jól jönne a választás előtt, ha a szlovák nacionalisták aktiválnák magukat, mert egy Úzvölgye vagy egy himnusztörvény kiváló lehetőség az etnikai mozgósításra. Csakhogy az etnikai alapon szavazó magyarok valószínűleg már nincsenek elegen a hét százalékhoz (feltéve, hogy szövetségben indulnak, és nem egyesülnek vagy hoznak létre választási pártot), és nem a demográfia miatt. A szlovák pártokra való átszavazás azokban a - nem asszimilálódott, főleg városi és fiatal - rétegekben erős, akiknek több kell a magyar bánatnál, akik Szlovákiában és Európában, és még lélekben sem a mai Magyarországon élnek, akik aggódva kérdezgetik tőlem, hogy vajon mi is eljuthatunk-e odáig, ahová ti, és akik a legelkötelezettebbek az uniós értékek és a jogállamiság mellett. És ha ezeket az elvándorolt magyar voksokat is be akarja gyűjteni, akkor a magyar pártnak ilyen témájú és kellően markáns üzeneteket is küldenie kell, hogy ezek - az etnikai összetartozás gyengébb, de létező hatóanyagával együtt - elég erősek legyenek az ezen az agendán most nagyon vonzó Progresszívoktól (vagy Kiskátéi) visszacsábítani a magyarokat. Ez pedig már az Orbán-kormányhoz való viszonyt is kiteszi az asztalra. Az MKP függősége nehezen lazítható a magyar érdekeknek csak budapesti megfogalmazását elismerő Orbántól. Nemcsak a civil szféra jó része vette föl a szájkosarat a magyar apanázs miatt, de az MKP is jórészt abból működik - persze nem nyíltan. Ugyanakkor nem lenne lehetetlen e kötelék lazítása: a kasszakulcs nála van ugyan, de a Fidesz sem tud találni másik magyar szövetségest Szlovákiában. (Ráadásul a mindenkori szlovák kormánynál is van egy kasszakulcs, amihez egy új koalícióban hozzáférhetne a magyar képviselet is.) Egy legalább részleges fidesztelenítő fordulatnak azért minimális az esélye, mert az MKP szavazóinak nagy része elkötelezett orbánista, amit csak szívós építkezéssel lehetne nem megfordítani, egyáltalán csak kicsit kritikussá tenni. Csakhogy az MKP brandje, eddigi politikája, tagjainak és vezetőinek identitása pont ugyanolyan alapokra épült, mint a Fideszé. Ha az ember azt gondolja, ahogy egy MKP-képviselő oldalán láttam, hogy „hivatásunk magyar!”, akkor Kotleba zavarja, de az nem, hogy a Fidesz-kormány az ottani Kotlebák szlovákiai fesztiválját támogatja, ahogy az sem, hogy az általa is korruptnak tartott Fico Orbán szövetségese. Ahogy a Jobbik is választói jó részének elvesztésével fizetett azért, mert megpróbált vad etnicista/nacionalista pártból mérsékelt jobboldalivá alakulni, amint tapasztalta, hogy a Fidesz a saját pályáján veszi el tőle a levegőt, úgy az MKP-nak is kockázatos lenne - és nem is csak a pénz miatt - a leghalványabb nyilvános ellenvéleményt megfogalmaznia bármely, a Fidesznek fontos kérdésben. Az MKP szavazók azt még lenyelnék valahogy, hogy az „áruló” Bugárra is kéne szavazniuk, de azt, hogy „Viktort” rossz szó étje, nem. Ez a veszély nem fenyeget a Hídnál, de neki sem csak azzal kell kezdenie valamit, hogy miért szavaznának a ruszinok (akik most leginkább hozták a voksokat a Hídnak) egy magyar pártra. A Híd hitelessége nem azért kopott meg, mert nem volt eredményes a magyaroknak kedvező alkuiban (a Benes-dekrétumok ügye a régi MKP idején sem oldódott meg, amikor Csáky Pál volt a kisebbségekért felelős kormányfőhelyettes), hanem amiatt, mert fő koalíciós partnere miatt őt is belengte a biznisz és korrupció - a magyarországinál gyengébb, de mégis elég maró - szaga. A Híd a koalícióból való kilépéssel próbálhatná újrapozicionálni magát, amit, ha választási pártot hozna létre az MKP-val, egyébként is meg kéne lépnie, mert kint is, bent is nehéz egyszerre egeret (szavazót) fogni. Csak hát miért nem Fico és miért nem a Kuciak-gyilkosság miatt, hanem Pellegrini alatt - nem irigylem a kommunikációs csapatot. A hírek szerint a két párt már egyezkedik: a listás helyeken túl alapvető identitáskérdésekre is választ kell találniuk a parlamenti bejutáshoz szükséges régi/új magyar szavazók eléréséhez. A szerző Pozsonyban (is) élő magyarországi újságíró FIGYELŐ Orbán levele az ÉPP „bölcseinek" A Népszava birtokába került a magyar kormányfő Wolfgang Schüssel volt kancellárnak írt levele. Orbán Viktor arra a kérdésre, miért kampányol az EU és az ÉPP ellen, azt válaszolta: Csak nyílt párbeszédét szeretne. Arra, hogy mit jelent az illiberális demokrácia, kifejti, ő kereszténydemokrata, magyar, hisz a család fontosságában és egyébként migránsellenes. Kiemeli, hogy a magyar jogszabályok megfelelnek az uniós jognak, a közigazgatási bíróságokról szóló törvény visszavonását nem említi. Szerinte a szólásszabadságért sincs mit aggódni, mert a fontos médiumok kormánykritikusak. (nsz)
