Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-14 / 137. szám
2 KÖZÉLET 2019. június 14. | www.ujszo.com Milyen államfő volt Andrej Kiska? Megbízatási idejét leginkább a Smerrel folytatott harc jellemezte, gyakran bírált, de a botrányok sem kerülték el Andrej Kiska, aki Ivan GaSparoviőot váltotta az elnöki palotában, megbízatási ideje alatt csak elvétve mutatkozott feleségével, aki Poprádon maradt gyerekeikkel Az államfő minden egyes fizetését rászoruló családok között osztotta szét, így öt év alatt 600 család részesült a körülbelül 300.ezereuróból Bár Andrej Kiska azt állította, minden állampolgár államfője akar lenni, a magyar kisebbség iránt nem igazán érdeklődött, csak elvétve tett látogatást déli régiókban. A legjelentősebb tette az volt, hogy fogadta az elnöki palotában Zsák Maiina Hedviget. Találkozásuk után kifejtette, hogy az állam annak idején csődöt mondott az igazságszolgáltatás terén. (TASR-felvételek) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Holnap Zuzana Őaputová hivatalosan is Szlovákia államfőjévé vélik. Milyen volt a leköszönő államfő, Andraj Kiska? Mit sikerült elérnie és miben okozott csalódást? Politikai elemzők pozitívumként értékelik, hogy gyakran nyíltan rámutatott a problémákra, s bírálta a kormányt. Külpolitikája miatt viszont bírálják, mint ahogy azért is, hogy adócsalási botrányára nem tudott egyértelmű magyarázatot adni. Andrej Kiska tehetős vállalkozóként indult 2014-ben az elnöki székért, és járt sikerrel. Megbízatási ideje viszont távolról sem volt felhőtlen, a botrányok sem kerülték el, s a külpolitikában sem volt különösen aktív. Ficéval folytatott harc Rendszeresen bírálta a kormányt, s főként a Smert, melynek elnökével, Robert Ficóval gyakorlatilag öt éven át konfliktusban állt. Ez a harc már az államfőválasztás második fordulójában kezdődött, ahol Kiska ellenfele épp Fico volt. Az, hogy végül Kiska legyőzte a Smer elnökét, Richard Vasecka szociológus szerint kulcsfontosságú volt, hiszen Fico győzelme után gyakorlatilag a Smer kezébe került volna az államhatalom jelentős része. Kiska győzelme viszont előrejelezte a Smer fokozatos gyengülését. A Ficóval folytatott harc kicsúcsosodása volt, amikor Kiska nyíltan kijelentette: soha nem fogja kinevezni alkotmánybírónak a Smer elnökét. Fico ugyanis megpályázta ezt a posztot, ám végül lemondott róla. Marek Rybár, a Masaryk Egyetem politológusa szerint Kiska legnagyobb érdeme az volt, hogy nem félt rámutatni a problémákra, nyíltan megnevezte azokat, s nem félt - különböző konfliktusok árán is - bírálni a jelenlegi kormányt félrelépéseiért. Gyakran figyelmeztetett a hátrányos helyzetben élő állampolgárok problémáira, az egészségügy vagy az oktatásügy silány állapotára. Félrelépések sora Rybár szerint Kiska mandátumának vége felé követte el a legnagyobb hibákat. A politológus szerint azért is objektív kritikát érdemel, amiért nem volt igazán aktív a külpolitikában. Azt, hogy nem vett részt a normandiai partraszállás 75. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen, pedig hatalmas félrelépésnek tartja. „A KTAG cégével kapcsolatos adócsalási botrányát is teljesen alábecsülte” - hangsúlyozta a politológus. Az adóellenőrök 2014-ben megállapították, hogy a cég jogtalanul igényelt vissza 9227 euró áfát. A KTAG befizette az összeget, továbbá a kiszabott 15 543 eurós büntetést is, így az eset nem számított bűncselekménynek. 2015 végén újra a 2014-es évet vizsgálták, akkor a jövedelemadóval összefüggésben. Ebben az esetben a KTAG-nak 27 114 eurónyi adóhátralékot kellett utólag befizetnie, illetve 2711 euró bírságot. A hatóságok szerint a KTAG egyebek mellett abban követte el a hibát, hogy a Kiska kampányára elköltött pénzt saját vállalkozással összefüggő költségként számolta el, csökkentve ezzel az adóalapját. Az ügyben a KTAG ügyvivője ellen már eljárást indítottak. „A botrányt nem kommunikálta elejétől fogva megfelelően, egyértelműen és nyíltan, amivel a kritikusai malmára hajtotta a vizet. Ezért aztán jogosan érte bírálat az államfőt”-állítja Rybár. Kritikus országértékelés Andrej Kiska mandátuma alatt négy alkalommal mondott országértékelő beszédet, mindegyikben nagyrészt az egészségüggyel, az oktatásüggyel és az emberek államba vetett bizalmával foglalkozott. Legutolsó, 2018-ban felolvasott országértékelőjének fő témája Ján Kuciak újságíró és jegyese, Martina Kusnírová meggyilkolása volt. Kiska hangsúlyozta: a legjobb országértékelő Kuciak be nem fejezett cikke, amely a politikusok és a maffia összefonódásáról szólt. Ekkor bírálta a kormánybukás után felállt új kabinetet, amiért nem módosította a kormányprogramot, s amiért az átalakítást csupán néhány személycserére korlátozta. Denisa Saková (Smer) belügyminiszterről például nyíltan elmondta, hogy kénytelen volt kinevezni, annak ellenére is, hogy nem volt elégedett a Smer jelöltjével. A kormánykoalíció képviselői Kiska minden egyes országértékelőjét bírálták, mondván, nem úgy viselkedik, mint egy államfő, hanem mint egy ellenzéki vezér. Ez a kritika aztán mandátumának vége felé egyre gyakrabban hangzott el, különösen azt követően, hogy kiderült, pártot alapít. Kiska egyébként megszokott éves országértékelőin kívül kétszer kért rendkívüli felszólalási lehetőséget a parlamentben. Először 2014-ben, az egészségügyi botrányok kirobbanása idején, majd idén februárban, az alkotmánybíró-jelöltek megválasztása előtt. „Az, hogy milyen eredménnyel végződik a mai választás, Szlovákia jövője, az emberek államba vetett bizalma, a demokrácia és az igazságszolgáltatás szempontjából kulcsfontosságú lesz”-mondta az alkotmánybíró-jelöltek választása előtt Kiska. A parlamentnek máig nem sikerült megválasztani elegendő bírójelöltet, így hatot már az új államfő, Zuzana C'aputová fog kinevezni. Kormány kontra államfő Fico utódja, Peter Pellegrini is kritizálta az államfőt, főleg azt követően, hogy Kiska külföldön többször is kiemelte az ország belső problémáit, és maffiaállamnak nevezte Szlovákiát. Az államfő nemcsak a kormányfőkkel, hanem a korábbi belügyminiszterrel, Robert Kalinákkal is éles konfliktusba került. Kalinák nyíltan nevezte adócsalónak, s nehezményezte, hogy a kormánygépet használja magáncélokra, amikor Poprádra repült családja után. „Azzal érvelt, hogy államfőként magáncélokra is használhatja a kormánygépet, mert ő a nap 24 órájában államfő. Aztán amikor a dalai lámával való találkozásért kritizálták, pedig azt mondta, hogy magánemberként találkozott vele” - mondta a Pravda napilapnak Ján Baránek politikai elemző. Nem vonul vissza Kiska sok dologban különbözött elődjeitől, az egyik legjelentősebb különbség viszont abban keresendő, hogyan fogja tölteni idejét mandátumának befejezése után. Míg a korábbi államfők visszavonultak a közéletből, Kiska pártot alapít és aktív részese akar lenni a politikának, megbízatási idejének utolsó fél évét már politikai karrierjének beindítására szentelte. Túl sok információt az alakuló pártjáról még nem lehet tudni. Kiderült már, hogy Juraj Seliga jogász, a Za slusné Slovensko egyik vezetője csatlakozik Kiskához, de azóta már Görgő (Spissky Hrhov) polgármestere, Vladimír Ledecky, Marek Hattas Nyitra és Miroslav Kollár, Galgóc polgármestere is közölte, hogy belépnek Kiska pártjába. Lapértesülések szérint Veronika Remisová (OEaNO) is a Kiskához való átlép fontolgatja. Kiska nem sokkal kinevezése után a legnépszerűbb politikusok közé tartozott, s éveken át vezette a népszerűségi listát. Mandátumának lejártával viszont fordult a kocka. A Focus tegnapi közvéleménykutatása szerint Kiska már csak az ötödik legnépszerűbb politikus. Az elnöki palotából holnap egyenesen a politikai ringbe lép. Azt, hogy milyenjövő várja, jelenleg ugyanolyan homály fedi, mint az alakulóban levő pártját, (dem, szh, TASR, tvnoviny.sk)
