Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-13 / 136. szám
„Künn a fákon újra szól a víg kakukkmadár" A hideg, esős május után a nyár szinte két lábbal rúgta be az ajtót. Tombol a kánikula. Napok óta egy dal szól a fejemben, amelyet annak idején, gyerekként a Csengettyű kórusban énekeltünk. „Künn a fákon újra szól a víg kakukkmadár, napsugárban úszik minden, száll az illatár. / Nyár van, nyár, röpke lepke száll virágra / zümmög száz bogár." Vidám kis dalocska, életörömöt, gondtalanságot áraszt. Tényleg olyan, amilyennek a nyarat álmodjuk, szeretjük. A pihenést, a gondtalanságot, a kikapcsolódást, a szórakozást, a nagy kalandok időszakát jelenti, amikor egy időre kiléphetünk a ■ hétköznapok taposómalmából, ha többre nem, legalább egy-két-három hétre: A gyerekeknek persze több jut. Két egész hónap. Már biztosan javában számlálják a napokat, mennyit kell még aludni, mire végre itt a vakáció. Apropó, tudják, hogyan született a szünidő Angliában? Amikor a 19. században a szigetországban bevezették a népiskolákat, hogy a szegényebb polgárok gyerekei is tanulhassanak, a tanítók azt vették észre, hogy nyáron a parasztcsaládból származó gyerekek állandóan kimaradoznak, az iskolának még a környékén sem mutatkoznak. Ilyenkor ugyanis otthon volt rájuk szükség, be kellett takarítani a termést. Az iskolaügyi illetékesek belátták, kongó tantermekben nem lehet tanítani, ezért bevezették a nyári szünetet. Amiért a gyerkőcök lelkesednek, az manapság a szülőknek sokszor gondot jelent: mi legyen két hónapig a gyerekkel, hova menjen, hol töltse a szünidőt? A szerencsésebbek falusi nagyszülőknél élvezhetik, mások különböző táborokba mennek, vagy otthon próbálják meg elütni valamivel az időt, míg a szülők megjönnek a munkából. A kisebbeknek az a legnagyobb öröm, ha együtt lehetnek a szüleikkel, ha apa és anya velük foglalkozik, rájuk figyel, ha együtt játszhatnak, sportolhatnak, kirándulhatnak. Sőt, olykor nem is kifejezetten követelik a külön foglalkozást, az is elég, ha csupán a szüleik közelében, társaságában lehetnek, részesei a baráti összejöveteleknek, mert nagyon izgalmas ám játék helyett időnként arra fülelni, miről beszélgetnek a felnőttek. Ha a gyerekek látják, hogy a szüleik fesztelenek, vidámak, jól érzik magukat, biztonság költözik a lelkűkbe, tudják, minden rendben van. Legyen kalandos, jókedvű, szép élményekkel teli nyarunk! Mislay Edit
