Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-13 / 136. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. június 13. I www.ujszo.com RÖVIDEN Golunov szabad, Navalnij őrizetben Moszkva. Őrizetbe vették Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust és több száz társát egy tegnapi moszkvai tüntetésen, ahol az Ivan Golunov tényfeltáró újságíró hamis vád alapján való meghurcolásában bűnrészes rendőrök felelősségre vonását követelték. Golunovot, az ellenzéki Medúza hírportál munkatársát, akit pénteken kábítószerrel való üzérkedés címen vettek őrizetbe, kedden szabadon engedték, miután ejtették az ellene emelt vádat. A belügyminiszter a történtek miatt két, a letartóztatásért felelős rendőrtábornok felmentését kérte az elnöktől. A moszkvai polgármesteri hivatal egyébként vasárnapra engedélyezte a moszkvai korrupciós üzelmeket sorra leleplező Golunov melletti tüntetést. (MTI) Juncker: Nem lesz új brexitszerződés Briisszel/London. A Theresa Mayt váltó új brit kormányfő sem tárgyalhatja újra az Egyesült Királyság uniós kiválásának feltételrendszerét rögzítő szerződést - figyelmeztetett az Európai Bizottság elnöke.„A szerződést nem Juncker és May kötötte, hanem az EU és az Egyesült Királyság, így be kell tartania a következő miniszterelnöknek, akárki is lesz az” - közölte Jean- Claude Juncker. Boris Johnson volt brit külügyminiszter közölte, ha miniszterelnökké választják, nem törekedne kifejezetten az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kiléptetésére az unióból. A kemény vonalas tory politikus szerint mindenképpen ki kell lépni az EU-ból a brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapján, mert a további halasztás a Konzervatív Párt vereségét és Jeremy Corbyn munkáspárti vezető győzelmét jelentené. (MTI) Húszi támadás ért egy szaúdi repteret Aden. Ajemeni húszi lázadók tegnap manőverező robotrepülőgéppel támadást hajtottak végre a szaúd-arábiai Abha melletti polgári repülőtér ellen. A szaúdi állami televízió szerint a támadásban 26 civil megsebesült, köztük 3 nő, két gyerek és több külföldi is. Ajemeni polgárháborúba beavatkozó arab koalíció szaúdi szóvivője, Turki al-Máliki kijelentette: a támadás során használt robotrepülőgépek azt bizonyítják, Irán továbbra is korszerű fegyverekkel látja el a síita húszikat, és hozzátette: a támadást a koalíció nem hagyja válasz nélkül. Az Irán támogatását élvező síita felkelők az elmúlt hónapban jelentősen fokozták rakéta- és dróncsapásaikat Szaúd-Arábia ellen, több alkalommal támadták a szaúdi-jemeni határ közelében található Dzsaizán és Nadzsrán repülőterét is. Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező húszi síita felkelők, valamint a Szaúd-Arábia és egyéb arab országok által segített kormányhű erők között. (MTI) Összecsapások Hongkongban Újra utcára vonultak a különleges státusú városban a kínai kiadatási törvény ellen tiltakozók MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Hongkong. Tegnap újra összecsaptak a rendőrök a tüntetőkkel Hongkongban, miután az új kiadatási törvény tervezete ellen tiltakozók többször nekinyomultak a kordonoknak, melyek mögött rendőrsorfal állt fel a kormányzati épületek védelmére. A rendőrök előbb paprikaspray-t vetettek be a felbőszült tüntetőkkel szemben, akik arcmaszkokkal és esernyőkkel védekeztek a maró anyag ellen. A rendőrök táblákon figyelmeztették a demonstrálókat, hogy amennyiben előrenyomulnak, erőszakot fognak alkalmazni velük szemben - jelentette a South China Morning Post (SCMP) hongkongi lap. A paprikaspray azonban nem tántorította el a tiltakozókat, akik rövid hátrálás után újra és újra nekifeszültek a barikádoknak. A tömegből néhányan meg is dobálták a rendőröket. A rendőrség később több al-Trump Kim Hongkong polgárai demokráciájukat féltik Pekingtől • (tasr/ap) kálómmal könnygázt és vízágyúkat is bevetett, ezalatt pedig már a törvényhozókat sem engedték be a kormányzati épületekbe. A lépést azzal indokolták, hogy a békés demonstráció zavargássá alakult. Miután néhány tüntető bejutott a kormányzati komplexum egyik épületébe, a rohamrendőrök ott is könnygázt, illetve fustbombákat alkalmaztak. Az összecsapások hosszú órákon át tartottak, többen megsérültek. A demonstrálok kedd éjszaka kezdtek gyülekezni a törvényhozói testület épülete körül, hogy ellehetetlenítsék a tegnap délelőttre tervezett ülést, melyen a törvényhozók az új kiadatási törvénytervezetről tárgyaltak volna. A hongkongi törvényhozás a blokád miatt kénytelen volt elnapolni az ülést, de nem vették le a napirendről a javasolt törvénymódosítást, amelyet a kormányzat június 20. előtt el akar fogadtatni, Az új kiadatási törvényt sokan amiatt támadják, mert lehetővé tenné, hogy Hongkong szökevényeket - köztük esetleg politikai menekülteket - adjon ki Kínának, Peking ráadásul régebbi ügyekben is kérelmezhetné egyesek kiadatását. A javaslat ellenzői megkérdőjelezik a kínai bírósági rendszer tisztességességét és átláthatóságát. A hétmillió lakosú, különleges közigazgatási státust élvező Hongkong az „egy ország, két rendszer” elv alapján autonómiát élvez azóta, hogy 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszakerült Kínához. Sok hongkonginak azonban nem tetszik, hogy Peking fokozatosan egyre szigorúbb ellenőrzés alá vonja a várost. miatt neheztel a CIA-ra Clinton koszovói kitüntetése Donald Trump ellenzi, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) informátorokat alkalmazzon, ás így kémkedjen Kim Dzsong Un északkoreai vezető után. Az amerikai elnök újabb „meleg hangú" levelet kapott a diktátortél. Washington. Az amerikai elnök Kim Dzsong Unt említve arra reagált, hogy a The Wall Street Journal amerikai lap kedden azt írta: a CIA informátora volt Kim Dzsong Un féltestvére, Kim Dzsong Nam, akit két évvel ezelőtt gyilkoltak meg Malajziában. Az újság úgy értesült, hogy Kim Dzsong Nam 2017 februárjában - amikor megölték - azért utazott a délkelet-ázsiai országba, hogy találkozzon a CIA-beli kapcsolattartójával, de feltehetően nem ez volt útjának egyetlen célja. „Láttam az információkat a CIA-ról a (Kim Dzsong Un) testvérét vagy féltestvérét illetően. Azt mondanám neki (Kimnek), hogy ez nem történne meg az én felügyeletem alatt. Nem hagynám, hogy az én felügyeletem alatt megtörténjen” - hangoztatta Trump. Már több olyan eset fordult elő, amelyből arra lehetett következtetni, hogy Trumpnak nézeteltérései vannak az amerikai hírszerző közösséggel, és a mostani nyilatkozata is egy újabb jele ennek. A CIA nem kommentálta a lap értesülését. Susan Rice, Barack Obama korábbi elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Twitter-üzenetében azt mondta Trump nyilatkozatáról: „Amerika! Ez mindent elmond neked arról, amit tudnod kell az úgynevezett föparancsokról.” Trump az elmúlt hónapokban kétszer is tárgyalt az országát kemény diktatórikus módszerekkel irányító Kim Dzsong Unnál Észak- Korea nukleáris leszereléséről, de az ígéretesnek indult párbeszédük megrekedt. Az amerikai elnök a Fehér Házban újságíróknak arról is beszélt, hogy újabb „csodálatos és meleg hangú” levelet kapott Kimtől. Erről részleteket nem árult el, de kiemelte: Kim betartotta szavát, Eszak-Korea már nem hajt végre kísérleteket nagy hatótávolságú nukleáris rakétákkal. Részletek említése nélkül kifejtette, arra számít, „valami pozitív” dolog történik majd Washington és Phenjan viszonyában. A két ország kapcsolatát „nagyszerű-nek” minősítette. John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó azt hangoztatta, hogy „teljes mértékben lehetséges” egy harmadik csúcstalálkozó is Trump és Kim között, ez csakis az észak-koreai féltől függ. (MTI) Pristina. Koszovóban Szabadság Renddel tüntették ki Bili Clinton volt amerikai elnököt a 20 évvel ezelőtti szerb-albán konfliktus lezárásában játszott kiemelkedő szerepéért. A kitüntetést Hashim Thaci koszovói elnök adta át Clintonnak, aki egykori külügyminisztere, Madeleine Albright és több külföldi politikus társaságában tegnap részt vett a koszovói NATO-békefenntartó erő (KFOR) telepítésének 20. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. A NATO 1999. március 24-én indított légi hadjáratot Jugoszlávia ellen. A bombázás 78 napig tartott, fő célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány többségi albán lakossága körében. (MTI) Békülékeny a kazah elnök Netanjahu nehéz neje Nur-Szultan. Társadalmi párbeszédet kezdeményezett tegnapi beiktatási beszédében a hét végén megválasztott új kazah államfő, Kaszim-Zsomart Tokajev, akit elődje, a posztjáról 28 év után meglepetésszerűen lemondó Nurszultan Nazarbajev választott ki utódjául. A múlt vasárnapi elnökválasztáson Tokajev a szavázatok 70,8%-át kapta. Az eredmény tiltakozásokat váltott ki a szoros ellenőrzés alatt tartott, olajban gazdag országban. A beiktatási szertartásra Nazarbajev elsőként érkezett, és elfoglalta a számára a megbecsülés jeleként kijelölt karosszéket. Tokajev beszédében méltatta elődje, az ország első államfőjének „világszerte” elismert politikáját, s kijelentette, az elnökválasztáson is arra szavaztak a kazah emberek, hogy folytatódjon ez az irányvonal. Az új elnök kerülte, hogy szót ejtsen a választás kapcsán az elmúlt napokban lezajlott tüntetésekről, amelyek az utóbbi évek legjelentősebb mértékű tiltakozó Kaszim-Zsomart Tokajev tegnapi beiktatási beszédében társadalmi párbeszédet kezdeményezett (tasr/ap) megmozdulásai voltak a középázsiai egykori szovjet köztársaságban - még azokat is letartóztatták, akik a köztereken felirat nélküli táblákkal tiltakoztak. (MTI) Jeruzsálem. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök felesége, Sara Netanjahu tegnap vádalkut írt alá egy feltételezett csalási ügyben - közölte a helyi ügyészi hivatal. A bírósági eljárás tavaly kezdődött, a gyanú szerint a miniszterelnök felesége rendszeresen állami pénzből rendelt ételeket ismert luxusvendéglőkből, figyelmen kívül hagyva a vonatkozó szabályozást. A rendőrség által begyűjtött bizonyítékok alapján Sara Netanjahut eredetileg csalás minősített esetével és hivatali visszaéléssel vádolták. Az ügyészi hivatallal kötött vádalku értelmében Sara Netanjahu kevésbé súlyos bűncselekmény elkövetését ismeri el, és azért fogják elítélni, mert szándékosan kihasználta egy másik ember hibáját. Emellett vissza kell fizetnie 45 ezer sékelt (1 euró 4 sékel), valamint 10 ezer sékeles büntetést kell fizetnie. A szabályozás értelmében csak akkor lehet a miniszterelnöki rezidenciára a költségvetés terhére kívülről ételt rendelni, ha nincs szakács. A vádirat szerint Ezra Szaidoff, aki a miniszterelnöki hivatalban a kormányfői rezidenciáért felelt, és a rezidenciát a gyakorlatban vezető Sara Netanjahu a helyben is alkalmazott szakács ellenére drága vendéglőkből, ismert séfektől is rendszeresen ételt rendelt. A rendőrség szerint 350 ezer sékel értékben követték el a csalást, amikor a hivatalos elszámolásokban takarítónőként jelölték meg a szakácsnőt, hogy ezzel lehetővé tegyék állandó alkalmazása mellett a drága ételek megrendelését. Védőügyvédéi szerint Sara Netanjahu nem volt tisztában ezzel a szabályozással, az ételeket pedig egy segéd rendelte meg vendégfogadásra. A kormányfő neje már számos botrányt okozott, a személyzettel sokszor durván beszélt, egy pletykalap újságírójával pedig azért üvöltözött, mert a megjelent cikkben nem hangsúlyozta eléggé végzettségét... (MTI, ú)