Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-12 / 135. szám

8 KÜLFÖLD 2019. június 12. I www.ujszo.com RÖVIDEN Moldovai válság: orosz kenőpénzek Chisinau. A moldovai ügyész­ség bejelentette, illegális finan­szírozás gyanúja miatt nyomo­zást indított az oroszbarát Igor Dodon államfő és a Szocialista Párt ellen, amely állítólag akár havi egymillió dollárt is kapha­tott Moszkvától. Az ügyészség közölte, olyan adatok kerültek nyilvánosságra, amelyek meg­kérdőjelezik a pártok bevételei­nek tisztaságát. Moldova belpo­litikai válságba került azt köve­tően, hogy az alkotmánybíróság vasárnap felfüggesztette tisztsé­géből Dodont, mert az elnök az előírásokat figyelmen kívül hagyva nem oszlatta fel a parla­mentet. A testület Pavel Filip ed­digi miniszterelnököt nevezte ki ideiglenes államfőnek. (MTI) Nincs akadálya a görög választásnak Athén. Prokopisz Pavlopulosz görög államfő jóváhagyta Alekszisz Ciprasz miniszterel­nöknek a parlament feloszlatá­sára irányuló kérését, megnyitva ezzel az utat az előrehozott vá­lasztás előtt. Ciprasz május vé­gén jelentette be, hogy július 7- én — 3 hónappal az esedékes időpont előtt - előrehozott par­lamenti választást tartanak, mi­­után pártja, a baloldali Sziriza vereséget szenvedett az európai parlamenti választáson és a gö­rög helyhatósági választáson az ellenzéki, konzervatív Új De­mokrácia (ND) párttól. (MTI) Szijjártó Péter az úzvölgyi temetőről Budapest. Az úzvölgyi katona­temető eredeti állapotának hely­reállítását, a kegyeletsértés és a sírgyalázás felszámolását váija el a magyar kormány a román ha­tóságoktól —közölte a magyar külügyminiszter a parlamentben. Szijjártó Péter elmondta: a kor­mány egyetért a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ), amely párbeszédet, valamint a törvényesség, azaz a sírkert eredeti állapotának hely­reállítását akarja. Bákó megye prefektusa még mindig nem tá­madta meg a közigazgatási bíró­ságon azt az építési engedélyt, amelyet a darmanesti (dormán­­falvi) polgármesteri hivatal állí­tott ki maga számára az úzvölgyi katonatemető átalakítására. (MTI) Sorra távoznak az ukrán kormányzók Kijsv. VolodimirZelenszkij uk­rán elnök tegnap 15 megye kor­mányzóját menesztette hivata­lából, köztük Kárpátaljáét. Állí­tólag Zelenszkij minden megyei kormányzót meneszteni szán­dékozik. Hennagyij Moszkal, a Kárpátalja Megyei Közigazga­tási Hivatal vezetője egyébként maga nyújtotta be a lemondását, mint ahogy több, most menesz­tett kormányzó is. Megkezdte az ukrán alkotmánybíróság a par­lament feloszlatásáról hozott elnöki rendelet alkotmányossá­gának vizsgálatát. (MTI) Újra több menekült érkezik Felborult egy migránsokat szállító csónak a görög Leszbosz partjainál, többen meghaltak A görög mentőcsapatok Leszbosznál 57 embert helyeztek biztonságba itasr/aP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Athén/Leszbosz/Valletta. Legke­vesebb 7 ember - köztük két gyerek - vízbe fulladt, miután felborult egy migránsokat szállító csónak az Égei-tenge­­ren, Leszbosz szigetének partjainál - jelentette a görög parti őrség. A mentőcsapatok 57 embert tudtak kimenteni a vízből. Máltán 97 menekültet a fegyveres erők vittek biztonságos területre. A Leszbosznál felborult csónak a törökországi Ayvalik felől indult a görög partok felé, a jármű fedélzetén többtucatnyian utaztak. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint ebben az évben eddig mintegy 9700 migráns jutott át Törökországból a görög szi­getekre. Ezen az útvonalon megle­hetősen veszélyesnek számít az át­kelés, tavaly legkevesebb 174 ember veszett a vízbe az út során, míg a 2019-es év kezdete óta legkevesebb 429-en. Az Egei-tenger néhány éve az Európába igyekvők fő útvonalának számított, azonban az Európai Unió és Törökország között 2016-ban kö­tött egyezség értelmében - amely szerint Törökország visszafogadja a területéről illegálisan Görögország­ba érkezőket -jelentősen csökkent az átkelők száma. A menekültválság csúcspontján, 2015-2016-ban több mint egymillió ember jutott át Tö­rökországból Görögországba. Ta­valy ez a szám hozzávetőleg 50 ezer­re esett vissza. Görögországban je­lenleg mintegy 70 ezer menekült él, többségük Szíriából érkezett. A me­nekültek számára kialakított regiszt­rációs központok Leszbosz, Szá­­mosz, Híosz, Lérosz és Kosz szige­tén változatlanul túlzsúfoltak. Te­hermentesítésük végett az athéni kormány időnként a szárazföldre szállít át a táborokból embereket. Máltára 97 menekült érkezett teg­nap, őket a máltai fegyveres erők tag­jai mentették ki a Földközi-tengerből éjszaka. A csoportban két gyerek és egy várandós nő is volt, őket kórház­ba szállították. Egy héten belül ez volt a második nagyobb migránscsoport, mely Máltára érkezett. Múlt szerdán a máltai hadsereg mintegy 300, hajón érkezőt mentett ki és szállított a szi­getre. Az elmúlt hetekben több száz bevándorló érkezett Máltára, aho­gyan az utóbbi időben megsokaso­dott a Líbiából menekülők száma. Amióta az olasz kormány lezárta ki­kötőit a menekülteket kimentő civil hajók előtt, és kevés saját mentőhajót járőröztet a Földközi-tengeren, Málta rákényszerült arra, hogy maga is mentsen bevándorlókat a tengerről. Tízen pályáznak a brit miniszterelnöki pozícióra Tíz jelölt indul a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői tisztségéért - jelentette be a pártfrakció szakbizottsága. Theresa May miniszterelnök távozott a Konzervatív Párt éléről, és ez kormányfői tiszt­ségének megszűnésével is jár, de utódja megválasztásáig el­látja a kormányfői feladatot. London. A hétfő esti határidőre Boris Johnson volt külügyminiszter, Sajid Javid belügyminiszter, Matt Hancock egészségügyi miniszter, Jeremy Hunt jelenlegi külügymi­niszter, Michael Gove környezetvé­delmi miniszter, Andrea Leadsom, az alsóház volt vezetője, Dominic Raab volt brexitügyi miniszter, Rory Ste­wart nemzetközi fejlesztési minisz­ter, Esther McVey volt munkaügyi miniszter és Mark Harper egykori Chief Whip, vagyis a tory frakció szavazási fegyelméért felelős volt kabinettag regisztráltatta indulását. A Konzervatív Párt szabálykönyve alapján a vezetői tisztségre jelentke­­zőlmek legalább nyolc alsóházi kép­viselőtárs támogatását kellett meg­szerezniük ahhoz, hogy jelöltként regisztráltathassák magukat. A je­lenlegi ütemterv szerint a megvá­lasztott utód a július 22-én kezdődő héten veszi át a pártvezetői tisztsé­get, és ezután tájékoztathatja kor­mányalakítási szándékáról II. Erzsé­bet királynőt. Kőbe vésett időpont Homlokegyenest ellentétes véle­ményeket fogalmaztak meg tegnapi kampányrendezvényeiken a brit EÜ- tagság megszűnésének (brexit) le­hetséges körülményeiről és idő­pontjáról a kormányzó Konzervatív Párt vezetői tisztségéért versengő jelöltek. Elhangzott olyan véle­mény, hogy a jelenleg érvényes ok­tóber 31 -i kilépési határidő nem tart­ható, mások szerint ugyanakkor azon az időponton túl semmiképpen sem halasztható tovább a brexit. Ez utób­bi véleményének adott hangot az egyik keményvonalas brexitpárti je­lölt, Andrea Leadsom, az alsóház volt vezetője, kijelentve: az október végi kilépési időpont „keményen kőbe vésett, vörössel kijelölt határ­idő, amelyet minden körülmények között” tartani kell. Drámai lehet a kapkodás A legesélyesebbnek tartott jelölt, Boris Johnson volt külügyminiszter - a keményvonalas tory brexittábor frontembere - a minap kijelentette: ha ő lesz a Konzervatív Párt új ve­zetője és így az új miniszterelnök, az Egyesült Királyság a brexit október 31-i határnapján mindenképpen ki­lép az Európai Unióból, akár sikerül elfogadtatni addig a brexit feltétel­­rendszerét rögzítő megállapodást a brit parlamentben, akár nem. Ha­sonló nyilatkozatokat tett az elmúlt napokban a versenytársak közül Do­minic Raab volt brexitügyi miniszter és Esther McVey volt munkaügyi miniszter is. Mark Harper volt kabi­nettag ugyanakkor kampányindító­jában kijelentette: a jelenlegi körül­mények között „nem lehetséges és nem is hiteles célkitűzés” a brexit október 31-i határnapjának tartása, mivel nincs elfogadott brexitmegál­­lapodás, és idő sincs addig új egyez­mény megtárgyalására. (MTI) Skócia függetlenedne Kazah letartóztatások Brüsszel. Mivel Skócia és az Egyesült Királyság egyre inkább kü­lönböző politikai utakon halad, szembe kell néznünk azzal, hogy a legjobb válasz, ha Skócia képes a függetlenségre és saját jövőjének alakítására - jelentette ki Nicola Stur­geon skót miniszterelnök Brüsszel­ben. Szerinte Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (brexit) és a vezetői tisztségért folytatott brit kor­mányzati versengés „horrorshow-ja” mind azt mutatják, hogy Skóciának más utat kell kijelölnie, valószínűleg az Egyesült Királyságon kívül. „Skócia népének döntést kell hoznia, mielőtt túl késő lenne megfékezni a brexit okozta károkat” - fogalmazott. A skót kormány május végén teijesz­­tette be az edinburghi parlamentben azt a törvénycsomagot, amelynek célja az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásának jogszabályi előkészítése. Nicola Sturgeon a 2016- os EU-tagsági népszavazás óta több­ször is kilátásba helyezte, hogy Skó­ciában újabb népszavazást tartanak a függetlenségről, mert Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen A skót miniszterelnök szeretné orszá­gát benttartani az unióban (TASR/AP) kinyilvánított bennmaradási szándé­ka ellenére „kirángassák” az Európai Unióból. Szerinte a következő skó­ciai parlamenti választás előtt, vagyis 2021-ig ismét népszavazást kell tar­tani a skót függetlenségről, ha Skó­ciát kiléptetik az unióból. (MTI) Almati. Az elnökválasztás tisz­taságát vitató tiltakozók százait vették őrizetbe a kazah hatóságok az ország legnagyobb városában, Almatiban - közölték rendőrségi források tegnap, két nappal a tün­tetésekkel és letartóztatásokkal kí­sért szavazás után. A vasárnapi el­nökválasztáson Kaszim-Zsomart Tokajev ideiglenes elnök győzött, akit az államfői posztról nemrég meglepetésszerűen lemondó Nur­­szultan Nazarbajev választott ki utódjául. Az eredmény tiltakozá­sokat váltott ki a szoros ellenőrzés alatt tartott, olajban gazdag ország­ban. A kazah belügyminisztérium szerint a rendőrség hétfőn mintegy 200 tiltakozót vett őrizetbe, egy nappal korábban ötszázat. Bár az elnökválasztással kapcsolatos til­takozó megmozdulásokon mind­össze néhány száz ember vett részt, 2016 óta ezek a nyilvános elége­detlenség legjelentősebb megnyil­vánulásai a közép-ázsiai volt szov­jet köztársaságban. A 3 évvel ez­előtti tiltakozások hatására elha­lasztottak egy földreformot és me­nesztettek több minisztert. A tün­tetők oszlatásakor a rendőrök dur­ván megverték a helyi Tengri News hírügynökség egyik tudósítóját. Tegnap is komoly rendőri jelen­lét volt Álmati utcáin, a város fon­tosabb pontjai közelében a Nem­zeti Gárda szállító járművei par­koltak. A hatóságok a Kazahsztán Demokratikus Választása (KDV) nevű ellenzéki mozgalmat vádol­ták a tiltakozások megszervezésé­vel. A szervezet vezetője, Muktár Abljazov Franciaországban és kö­zösségi oldalakon rendszeresen tá­madta Nazarbajevet. Emiatt koráb­ban blokkolták Facebook- és Instagram-fiókját. A hatóságok őrizetbe vették Rinat Zaitov költőt és zenészt is, aki az elnökválasztá­son történt állítólagos csalásokról írt, és egy új politikai mozgalom in­dítását helyezte kilátásba. Kétszáz híve ezt követően fogva tartásának helyszínére, a rendőrség székházá­hoz vonult, és Zaitov szabadon en­gedését követelte. Zaitov később megjelent a tömeg előtt és közölte, hogy szabadon bocsátották. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents