Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-11 / 134. szám
KÜLFÖLD RÖVIDEN Úzvölgyi temető: folyik az egyeztetés Budapest. Szijjártó Péter külügyminiszter tegnap ismételten telefonon egyeztetett Teodor Melescanu román külügyminiszterrel az úzvölgyi helyzetről. Melescanu arról tájékoztatta Szijjártót, hogy a román miniszterelnök utasítására a védelmi minisztérium felügyelete alá kerül az úzvölgyi első világháborús magyar temető, a magyar miniszter ezt tudomásul vette - áll a közleményben. (MTI) Kormányellenes tüntetések Haitin Port-au-Princa. Erőszakba torkollottak Haiti fővárosában a Jovenel Moise államfő elleni tüntetések, a zavargásokban két ember meghalt, öten megsérültek. A rendőrség könnygázt vetett be a tüntetők ellen, akik kövekkel hajigálták őket. Miután a rendőrség kiszorította a tiltakozókat Port-au-Prince központi parkjából, a Champ de Marsról, a tüntetők barikádokat emeltek, valamint gumiabroncsokat égettek. A tiltakozók Jovenel Moise elnök lemondását követelik, és azzal vádolják, hogy pénzt szipkázott el a Petrocaribe olajprogramból, amely révén Haiti, a nyugati félteke legszegényebb országa olcsó venezuelai importolajhoz jutott hozzá. (MTI) Moldovai válság: a parlament marad Chisinau. A moldovai törvényhozás nem oszlik fel, folytatja a munkáját, és több fontos döntést fog hozni - szögezte le tévéinteíjújában Zinaida Greceanii házelnök, reagálva arra, hogy az alkotmánybíróság által ideiglenes államfőnek kinevezett Pavel Filip vasárnap bejelentette a törvényhozás feloszlatását, és előrehozott választásokat írt ki szeptember 6-ára. Az amerikai külügyminisztérium közleményében önmérsékletre intette az érintetteket, és arra szólította őket, hogy politikai párbeszéddel találjanak kiutat a válságból. Moldova mély politikai és alkotmányos válságba sodródott az elmúlt napokban, aminek az volt az előzménye, hogy a február végi választás óta a pártok nem tudtak kormányt alakítani. (MTI) Közel száz embert öltek meg Maliban Bamako. Legalább 95 embert öltek meg fegyveresek hétfőre virradóra a Mali középső részében fekvő, dogon kisebbségiek lakta Sobane-Kou faluban - közölte egy helyi képviselő és egy biztonsági illetékes. „Eddig legalább 95 meggyilkolt polgári személyt találtunk, a holttesteket elégették” - mondta nevének elhallgatását kérve egy Koundou körzetbeli helyi képviselő. A mintegy 300 lakosú dogon falut gyakorlatilag földig lerombolták - mondta egy mali biztonsági illetékes, aki megerősítette, hogy eddig kis híján 100 meggyilkolt emberről tudnak. (MTI) 8 I________________________ 2019. június 11.1 www.ujszo.com Hongkong harca a kínai kommunista befolyás ellen Rohamrendőrök vettók körül tegnap a hongkongi parlament épületét, miután a hatóságok a tömeges tiltakozások ellenére bejelentették, kitartanak a kiadatásra vonatkozó törvényjavaslat mellett. Hongkong. Vasárnap százezrek vonultak Hongkong utcáira, hogy tüntessenek az ellen a törvényjavaslat ellen, ami lehetővé tenné, hogy Hongkong kiadjon szökevényeket Kínának. A javaslat ellenzői megkérdőjelezik a kínai bírósági rendszer tisztességét és átláthatóságát. Tegnap hajnalban erőszakba fordult a megmozdulás. A békésen tüntető, becslések szerint az egymillió főt is elérő tömegből kivált egy több 100 fos csoport, ami összecsapott a biztonsági erőkkel a parlament épületénél. A tüntetés újabb politikai válságba taszította az egykori brit gyarmatot, nyomást gyakorolva Carrie Lam kormányzó hivatalára és annak pekingi támogatóira. Több törvényhozó lemondásra szólította fel Lamot. Hongkong mellett Sydney-ben és Londonban is tüntettek a törvényjavaslat ellen. Carrie Lam a közvélemény aggodalmát csillapítandó tegnap közölte, hogy a kormányzata pótlólagos módosításokat dolgoz ki a törvényjavaslathoz, amelyek tartalmazzák majd az emberi jogok védelmét is. Matthew Csö-ung, a hongkongi kormányzat főtitkára hangsúlyozta, a kormány átdolgozta az egész tervezetet, hogy bizonyítsa, eleget tesz a társadalmi igényeknek. A China Daily hivatalos angol nyelvű kínai napilap tegnapi vezércikkében azt írta, „külföldi erők” próbálnak meg Kínának azzal ártani, hogy káoszt teremtenek Hongkongban. 1997-ben a brit gyarmati uralom alól Hongkong visszakerült Kínához. Sok hongkonginak azonban nem tetszik, hogy Peking fokozatosan egyre szigorúbb ellenőrzés alá vonja a várost és igyekszik növelni a befolyását. (MTI) Legalább egymillió hongkongi tüntetett az utcákon a törvényjavaslat ellen, amely lehetővé tenné, hogy Hongkong kiadjon szökevényeket Kínának (TASR/AP) Elrajtolt a brit utódlási harc Boris Johnson nem fizetné ki a Brüsszel irányába fennálló 44 milliárd eurós brit végszámlát ÖSSZEFOGLALÓ London. Hivatalosan is elkezdődött Theresa May brit miniszterelnök utódjának megválasztási folyamata. May pénteken távozott a kormányzó Konzervatív Párt éléről, ami miniszterelnöki tisztségének megszűnésével is jár, de utódja megválasztásáig, vagyis még kb. 1,5 hónapig ügyvezetőként ellátja a kormányfői és a pártvezetői feladatokat. A Konzervatív Párt vezetői tisztségére tegnap estig jelezhették indulási szándékukat a képviselők az alsóházi konzervatív frakció szakpolitikai irányadó testületének, az ún. 1922 Bizottságnak. E frakciótestület hatáskörébe tartozik a Konzervatív Párt vezetőválasztási folyamatának irányítása. A Konzervatív Párt szabálykönyve alapján a vezetői tisztségre jelentkezőknek 8 alsóházi képviselőtárs támogatását kell megszerezniük. Az első szakaszban a frakció sorozatos szavazásokkal kettőre szűkíti a jelöltek számát. Az 1. szavazási fordulót csütörtökön, a továbbiakat június 18-án, 19-én és 20-án tartják. A versenyben maradó utolsó két jelölt közül - ha egyikük sem lép vissza a másik javára - a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja meg postai szavazással Theresa May utódját, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke lesz. Az 1922 Bizottság ütemterve szerint a megválasztott utód július 22-én veszi át a pártvezetői tisztséget, majd tájékoztatja kormányalakítási szándékáról II. Erzsébet királynőt. Narkózott az egyik favorit Az utódjelöltek egyelőre nem hivatalos mezőnye jelenleg 11 tagú. A londoni fogadóirodák Boris Johnson volt külügyminisztert, a keményvonalas tory brexittábor frontemberét tartják a legesélyesebb utódjelöltnek, de a legismertebb indulók között szerepel Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter, aki szerint a konzervatív párti kormány, sőt talán a párt megsemmisülését is okozhatja, ha nem sikerül kiléptetni az Egyesült Királyságot az Európai Unióból. További jelölt Sajid Javid belügyminiszter és Michael Gove környezetvédelmi miniszter is. Gove a hétvégén komoly birálatok kereszttüzébe került, miután beismerte, 20 éve kokaint fogyasztott egy általa rendezett házibulin. Az ügyet súlyosbítja, hogy szinte ugyanabban az időben, a The Times konzervatív napilapban megjelent egy elítélő hangnemű cikke a magasan képzett középosztálybeli kábítószer-fogyasztókról. Gove az 1999-ben megjelent cikkben keményebb szankciókat szorgalmazott a droghasználókkal szemben. A kábítószer-ellenes társadalmi szervezetek képmutatással vádolták a konzervatív politikust. Johnson radikális ötletei A legesélyesebb utódnak tartott Johnson immár nyíltan azzal fenyegetőzik, hogy visszatartja a Brüsszel irányába fennálló 44 milliárd eurós brit végszámlát. Johnson érvelése szerint azért tartaná vissza az évekre elosztott tetemes lelépési pénzt, mert amíg a pénz a zsebében van, addig jobb feltételeket tud kiharcolni London számára az EU-val szemben. A napokban Donald Trump amerikai elnök is azt javasolta Londonnak, hogy ne fizesse ki a brexitszámlát. Egy Emmanuel Macron francia elnökhöz közeli forrás szerint abban az esetben, ha az Egyesült Királyság nem fizeti meg a brexit kilépési pénzét, akkor az egyenértékű lenne egy államadósság-nemteljesítéssel. A volt külügyminiszter azt is kilátásba helyezte, ha ő alakít kormányt, fel kívánja mondani az Írország és Északírországot elválasztó határról szóló megállapodást is. Ha mindez Johnson vezényletével valóra válik, akkor Theresa May lemondása után Nagy- Britannia egyre jobban távolodik a békés brexit lehetőségétől. (MTI, hvg) Tüntetések a tisztességtelen kazah elnökválasztáson Kazah biztonságiak őrizetbe vettek kb. 500 tüntetőt Almatiban és a fővárosban, az eddigi elnökről elnevezett Nur-Szultanban (a volt Asztana) (TASR/AP) Kaszim-Zsomart Tokajev - a Kazahsztánt a Szovjetunió 1991. óvi szótesóse óta vezető Nurezultan Nazarbajev kijelölt utóda - nyerte a hótvógi kazah elnökválasztást a szavazatok 70,8 százalékával. Az Európai Biztonsági ás Együttműködési Szervezet missziója szerint a szavazás nem tisztességes. Nur-Szultan. A vasárnapi voksolást tömegtüntetések és több száz őrizetbe vétel kísérte. Az eredmény a Nazarbajev márciusi lemondását követő gondosan megszervezett átmenet betetőzése. A 66 éves karrierdiplomata Tokajev máris közölte, hogy tanítójának nyomdokaiban halad. Nurszultan Nazarbajev továbbra is fontos politikai szerepet tölt be a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságban és az ország fővárosát, Asztanát is róla nevezték át Nur-Szultanra. A szavazatok 16,2 százalékával Amirzsán Koszanov ellenzéki politikus, az Ült tagdiri (Nemzet sorsa) nemzeti-hazafias mozgalom jelöltje a valaha legtöbb szavazatot elérő kazahsztáni ellenzéki elnökjelölt lett. A szemmel láthatólag alaposan előkészített menetrendbe azonban hiba csúszott, elsősorban az országszerte tartott tüntetések miatt, amelyek szervezői az általuk eleve lejátszottnak ítélt elnökválasztás bojkottjára szólítottak fel. Marat Kozsajev belügyminiszter-helyettes szerint „mintegy ötszáz” embert szállítottak be Nur-Szultan és Almati város rendőrkapitányságára. A politikus a „nem engedélyezett tüntetéseket szervező radikális elemekre” hárította a felelősséget. „A választás napján tapasztalt szabálytalanságok és az előírt eljárások megsértése azt jelenti, hogy a tisztességes szavazatszámlálást nem lehetett biztosítani” - jelentette az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelő missziója. Kazahsztánban azért kellett a tervezettnél korábban megtartani a választást, mert - 30 évi kormányzást követően - Nurszultan Nazarbajev 2,5 hónappal ezelőtt váratlanul lemondott az államfői posztról. (MTI, ú)
