Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-01 / 126. szám

www.ujszo.com I 2019. június 1. KÖZÉLET 3 Dubéci: A PS a magyarokat is meg akarja szólítani MKP-val is együttműködne, zavarják azonban az MKP Orbánhoz fűződő kapcsolatai Martin Dubéci (TASR-felvétel) A PS a Híddal és az CZlMER GÁBOR A Progresszív Szlovákia (PS) az államfőválasztás után az európai parlamenti választáson is jelentős sikert könyvelhetett el, két uniós képviselőt is küldhetnek Brüsszelbe. Martin Dubócit,a párt elnökségi tagját és titkárát többek közt arról kérdeztük, hogy a PS miként viszonyul a kisebbségek számára fontos kérdésekhez. Hol helyezné el a Progresszív Szlovákiát a politikai spektrumon? Mindenekelőtt nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy a Prog­resszív Szlovákia nemcsak egy párt, hanem egyben egy mozgalom is. Két évvel ezelőtt az üzleti-, a civil szfé­rából és a politikából jövő emberek fogtak össze, akiknek nem tetszett, hogy miként működik a politika Szlovákiában, beleértve a kormány­­oldalt és az ellenzéket is. Ezért vál­tozást szeretnének az országban. Ami az ideológiát illeti, mi egy prog­resszív párt vagyunk, ami azt jelenti, hogy liberálisak vagyunk, gazdasági szempontból pedig centristaként de­finiáljuk magunkat. Szerintünk a 21. században az ország előtt nagy kihí­vások állnak. Nem szeretnénk, ha Szlovákia egy összeszerelő üzem lenne. Ha azt akarjuk, hogy modem gazdaságunk legyen, akkor olyan, jobb és baloldali elemeket is tartal­mazó új csomagot kell összeállítani, amely ezeknek a kihívásoknak meg tud felelni. Milyen gazdasági megoldáso­kat vett fel a programjába a PS? Ebben a témában nagy vita vár­ható a következő választásig. Az előző tíz év receptje a tőke lehető legalacsonyabb adóztatása volt. Ennek tíz évvel ezelőtt volt értelme. Ma már azonban látjuk, ennek van egy határa. Nem lehet kizárólag arra építeni, hogy hol olcsóbb összesze­relni az autókat. Mi azt akarjuk, hogy csúcsgazdaságunk legyen, ez azt je­lenti, hogy a tudományba, az okta­tásba és az infrastruktúrába kell be­fektetnünk. Nem törekszünk min­den áron arra, hogy az állam a lehető legkisebb szerepkörrel rendelkez­zen, a fontos az, hogy egy hatékony közszféránk legyen. A PS növelné, vagy csökkentené az adókat? Nem ez most a legfontosabb té­ma. Aki most azt mondja, hogy le­gyen minél alacsonyabb az adó, az populista, mivel azt is meg kellene mondania, hogy honnan vesszük el a kieső adóbevételnek megfelelő összeget. Ha megnézzük, milyen ál­lapotban vannak az iskoláink, az utaink, a kórházaink, akkor abból látszik, romániai szintű adókkal nem lehetnek svéd iskoláink. Ennek el­lenére, a munkavállalók és a tőke megadóztatásának arányán lehetne úgy változtatni, hogy a tőkét egy ki­csit magasabb, a munkát pedig ki­csit alacsonyabb közteherrel sújt­suk. A lényeg, hogy a teljes adóbe­vétel nagyjából azonos maradjon a mostanival. A legfontosabb szá­munkra, hogy ezt a pénzt hatéko­nyan költsük el. Mi a PS hosszú távú gazdasági víziója Szlovákia számára? A szlovák tudományban, egyete­mekben, iparban nagy potenciál van. Jelenleg azonban szigetszerű sike­rekről van szó, amiket össze kell kötnünk, hogy egy 21. századi ipa­runk legyen. Ezzel azonban az utób­bi 15 évben senki sem foglalkozott, mindenki csak adókedvezményeket osztogatott. Mi a tudás alapú gaz­daság fejlesztését tarjuk a legfonto­sabbnak. Két évvel ezelőtt már be­mutattuk a progresszív Szlovákiáról szóló víziónkat, ami egy keretprog­ram. Most pedig már dolgozunk a parlamenti választásra szóló prog­ramunkon. Ebből már be is mutattuk a vidékfejlesztési és a radikális di­­gitalizációra vonatkozó tervünket. Ügy látom, legkésőbb ősszel bemu­tatjuk a parlamenti választásra szóló részletes programunkat. Hogyan működik a PS mint párt? Milyen regionális struktú­rákkal rendelkezik? Mi már a 2017-es kezdetekkor azt mondtuk, nagyon fontos, hogy egy kiterjedt mozgalomra, széles tag­bázisra építsük a pártot. Nem ér­tünk egyet ugyanis azzal, amikor egy pártnak csak néhány tagja van. Jelenleg 35-40 helyi szervezetünk működik országszerte, ami össze­sen 500 embert jelent. Ez a szám fo­lyamatosan növekszik. A tagjaink több mint 95 százaléka korábban soha nem vett részt a politikában. Ezen kívül van egy szélesebb szim­patizáns körünk, akik az önkéntes munkájukkal segítenek a kampá­nyainkban. Elmondhatom például, hogy az egyik aláírásgyűjtő akci­ónk során sem dolgoztunk fizetett alkalmazottakkal. Minden megyé­ben van szervezetünk, a járások szintjén is viszonylag egyenletesen lefedjük az országot. Kassán, Rozsnyón, Rimaszombatban, de a kiszucai és az árvái régióban is van­nak alapszervezeteink. Komárom­ban és Dunaszerdahelyen pedig most alakulnak a helyi szervezete­ink. Mindkét helyen magyar nemzetiségű emberek vesznek részt ebben a munkában. Mi érezzük, hogy délen többet várnak az embe­rek. Azt szeretnénk, hogy a PS-t minden szlovákiai állampolgár, minden magyar, roma, ukrán vagy cseh nemzetiségű, Szlovákiában élő ember magénak érezhesse. A hon­lapunk egy jelentős része például magyarul is elérhető, ezt tudatos és fontos jelzésnek tekintjük. Milyen az együttműködés a Spoluval? Az EP-választás előtt azért kötöt­tünk szövetséget, mert sokkal több, ami összeköt bennünket, mint ami elválaszt. Láttuk, hogy a polgárok pozitívan értékelték ezt a koalíciót, és így indulunk majd a parlamenti választáson is. Az együttműködés azonban nem lehet öncélú, valami­lyen értékbeli és programbeli egye­zésen kell alapuljon. Minden héten találkozik a két párt politikai veze­tése, a vezetőségek itt hozzák meg a legfontosabb döntéseket. Mindezt azonban a baráti kapcsolatok szö­vik át. A PS-Spolu-koalíció milyen más pártokkal tudja elképzelni az együttműködést? Mi már a kezdetekkor leszögez­tük, hogy a Smerrel, az SNS-szel és az ESNS-szel nem fogunk együtt­működni. Óriási kérdést jelent szá­munkra Boris Kollár pártja. Nekünk az a fontos, hogy egy stabil és érté­keiben konzisztens kormányt tud­junk létrehozni. A Sme rodina ese­tében egyre nagyobb bizonyságot nyer, hogy például a Marine Le Penhez való közeledésük problémát jelent. Szlovákiának ugyanis az eu­rópai irányultsága stratégiai fontos­ságú, elképzelhető, hogy ezt Boris Kollár pártja megzavarhatná, ha egy kormánykoalíciónak a tagja lenne. A Spoluval azonban továbbra is probléma nélkül együttműködünk. Kíváncsian váijuk, hogy miként alakul Andrej Kiska pártja. Aztán az SaS, a KDH, az OEaNO, de a Híd és az MKP is szóba jöhet. Az MKP esetében problémásak lehetnek az Orbán Viktorhoz fűződő kapcsola­taik. Sok múlik azonban magukon a magyar pártokon, hiszen nyilván­való, hogy valamiféleképpen össze kell fogniuk, hogy bejussanak a parlamentbe. De ezt nekik kell megoldaniuk. Azt gondolom, az el­következendő fél évben nagy vál­tozások várnak a szlovákiai pártok­ra, bízom benne, hogy létrejön egy két-három pártból álló erős mag, amely stabiljesz. A kisebbségekkel kapcsolatban mi a PS álláspontja? Bármely pártnak, amely azt állít­ja magáról, hogy progresszív, a DNS-ében kell hordoznia a polgári elvet. Ez azt is jelenti, minden pol­gárnak, függetlenül attól, hogy ma­gyar, roma, bolgár vagy éppen szlovák, lehetőséget kell adni arra, hogy megélhesse, fejleszthesse az anyanyelvi kultúráját és identitását. Mi ezekre garanciákat szeretnénk adni. Azt gondolom, hogy az itt élő nemzetiségi kisebbségeknek pont olyan természetesen hozzá kellene férniük a kulturális, nemzetiségi és egyéb jogokhoz, mint ahogy az ál­talános egészségügyi ellátás hoz­záférhetőségének is természetes­nek kell lennie. Persze a gyakorlati megvalósítással kapcsolatban sok kérdés merül fel. De igazán sajná­lom, ha egy-egy ilyen kérdés átpo­litizálódik. A kisebbségek képviselői gyak­ran elégedetlenek például a nyelvi jogokkal, vagy éppen oktatási kérdésekben fogalmaznak meg kritikát. Ezekben a kisebbségi kérdésekben mi a PS álláspontja? Számunkra alapvető elvi kérdés, hogy az ilyen ügyekben a megoldás olyan legyen, amely alapján a polgár mindig teljesen megélheti a nemze­tiségi jogait. Mi ezt minden ember általános polgári jogának tekintjük. A kis létszámú iskolák, a kétnyelvű útjelző táblák, vagy az egészség­ügyben való kisebbségi nyelvű kommunikáció ügyében is olyan megoldást kell találni, amellyel mindenki elégedett lehet. Ennek ter­mészetesnek kell lennie. A PS meg akarja szólítani a ma­gyar nemzetiségű választókat is? Ez egészen biztosan így van. Szinte biztos, hogy lesz magyar nyelvű kampányunk, magyar óri­ásplakátjaink, ezzel már most is kí­sérletezünk. Én magam, mint egy kevert nemzetiségű családból szár­mazó ember, sosem szerettem azt, hogy elkülönül a magyar és a szlo­vák politikum. Szerintem nem jó az a felfogás, amely szerint csak a ma­gyar pártoknak van joga a magyar nemzetiségű választókkal törődni. Nem tartom jónak azt a rendszert, amelyben csak a magyar pártok szólítják meg a magyar választókat, és aztán ezek a politikusok tárgyal­nak a szlovák pártokkal. Ennek egy modem Európában nem így kell működnie. A PS Szlovákia minden polgárát igyekszik megszólítani. Zuzana Caputová államfői kampá­nya után azt látjuk, hogy az embe­reknek elege van a magyar pártok­ból, illetve a rájuk jellemző feuda­lizmusból, és más lehetőségeket keresnek. Martin Dubéci Szlovák-magyar vegyes családban született Kassán. A Márai Sán­dor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola tanulója volt, később a Tiszolci Evangélikus Gimnáziumba járt. Egyetemi tanul­mányait a brünni Masaryk Egyetemen, de a Koppenhágai Egyete­men és a London School of Economics and Social Science-en vé­gezte. Felsőfokú tanulmányai után az Alfa nevű politikai elemző­­csoportban, de a pénzügyminisztériumban és a parlamenttitkársá­­gán is dolgozott. A 2016-os parlamenti választáson a Híd listáján indult. Jelenleg a Progresszív Szlovákia párt elnökségi tagja és tit­kára, feladatai közé elsősorban a pártiroda vezetése tartozik. Szűkebb szakterületének a biztonságpolitikai kérdések számítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents