Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)

2019-06-10 / 133. szám

www.ujszo.com EGESZSEG ■ 2019. JUNIUS 10. GYÓGYHÍREK 11 Ha bevérzik a szem... A vörös, viszkető szemek szezonális allergia jelei is lehetnek, de hasonló tünetei vannak a kötőhártya-gyulladásnak is. Nem mindig könnyű megkülönböztetni egymástól a kettőt, de nem is lehetetlen. n A kötőhártya az a szö­vet, amely szemünk fehérjének átlátszó „bevonatát” alkotja. Kórokozók, allergé­­nek is irritálhatják, ami duzza­dáshoz, kivörösödéshez, váladé­kozáshoz vezethet. A kötőhártya­gyulladásnak három fajtáját kü­lönböztetjük meg. Viszket, duzzadt A vírusos gyulladás a leggyakoribb, amelyet nevének megfelelően ví­rusfertőzés okoz. Erősen fertőző, ... általában először csak az egyik szem érintett, majd néhány nap mába a másik szemismevbetevszik égő érzést, kivörösödést, vizenyős váladékozást vált ki. A bakteriális kötőhártya-gyulladást értelemsze­rűen baktérium okozza, és rendkí­vül fertőző. A kivörösödés mellett a szem fájdalmát és gennyesedését okozhatja. Kevesen vannak tisztá­ban vele, de az allergiához köthető szemtüneteket is a kötőhártya­gyulladás egyik fajtájának tekint­jük. Ebben az esetben a szem visz­ket, vizenyőssé és duzzadná válik. A tüneteket hisztaminkibocsátás okozza, ami akkor történik, ha sze­münk olyan allergénnel érintkezik, amelyre érzékenyek vagyunk. A másik két típussal ellentétben ez a fájta nem fertőző. A tünetek vizsgálata segíthet Hogy a három közül melyikben szenvedünk, annak eldöntésében a tünetek vizsgálata lehet segítségünk­re. Az allergiás kötőhártya-gyulladás inkább viszketést okoz, mint fájdal­mat vagy égő érzést, és általában mindkét szemen egyszerre jelentke­zik - gyakran néhány órával vagy akár perccel azután, hogy a látószerv az allergénnel érintkezik. A vírusos, illetve bakteriális kötőhártya-gyulla­dás esetében viszont általában elő­ször csak az egyik szem érintett, majd néhány nap múlva a másik szem is megbetegszik. Érintéssel fer­tőz, például kézfogással vagy közös törülköző használatával. A tünetek nem jelentkeznek azonnal - a meg­­fertőződés után akár 10 nap is eltel­het, mielőtt tapasztalni kezdenénk őket. Mit tehetünk ellene? Az allergiás kötőhártya-gyulladás általában kezelhető a szokásos al­lergiagyógyszerekkel, valamint szemcseppel, a másik két esetben viszont mindenképpen orvoshoz kell fordulni, hogy szakember ja­vasolhassa a számunkra legin­kább megfelelő gyógymódot. Forrás: prevention.com Nárciszok napja Rekord mennyiségű pénz gyűlt össze Nem volt kellemes idő április 11-én, mégis az eddigi legtöbb pénzt gyűjtötték össze az önkéntesek: összesen 1 041 988,70 eurót, s eb­ben még az sms-ek értéke nincs benne. Mivel évente Szlovákiában 34 ezerrel gyarapszik a daganatos betegek száma, lesz mire fordíta­ni ezt a pénzt. Az országos gyűjtésbe 789 társ­­szervező és 15 493 önkéntes kap­csolódott be. „Hálásak vagyunk minden centért. Ebben az évben is mindent megtettünk az akció jó megszervezéséért, a bevételt a daganatos betegek különféle for­májú támogatására fordítjuk” - mondta Éva Kovácová mérnök, a Rákellenes Liga igazgatója. A liga idén is folytatja a jól bevált és népszerű projektek szervezését, amelyek között meg kell említeni az ingyenes onkotanácsadást (0800 11 88 11), az ingyenes egyéni és csoportos pszichológiai tanácsadást, az egyhetes családi kirándulásokat, a betegek üdülte­tését, az egyszeri pénzügyi segítsé­get a rászoruló betegeknek, a rá­kos gyerekek szüleinek lakhatási lehetőség biztosítását, programok, rendezvények szervezését, a reha­bilitációt a segélyközpontokban. A bevétel egy részét a felvilágosí­tásra, a megelőzés fontosságának hangsúlyozására, modern beren­dezések vásárlására, a palliativ osz­tályokra, a hospice beteggondo­zásra, a betegszervezetek és az on­kológiai kutatás támogatásra for­dítják. (ki) SOKAN ÚGY PRÓBÁLNÁK MEG VÉDEKEZNI A KELLEMETLEN TÜNETEK ELLEN, HOGY KEVESEBB FOLYADÉKOT FOGYASZTANAK Gyakori vizelési ingerrel, inkontinenciával küzd? Állandó vizelési inger gyötri, vagy éppen nagyon hirte­len tör önre ez az érzés? Esedeg folyton úgy érzi, nem tudja rendesen kiüríteni a hólyagját? Ta­lán még enyhe vizeletcsepegéssel is küzd? Ezek a tünetek általában ugyanarra a prob­lémára, a hólyag gyengeségére utalnak. Többféle néven is ismerhetjük: stresszinkontínencia, hólyaggyenge­ség. A tünetek kialakulásának hát­terében általában ugyanazok a je­lenségek állnak, vagyis a medence­­fenék izmai meggyengülnek, emi­att nem tudják rendesen „megtámasztani” a hólyagot, a zá­róizmok sem működnek megfele­lően, emellett előfordulhat a hólyag túlérzékenysége is. Sokan úgy pró­bálnak meg védekezni a kellemet­len tünetek ellen, hogy egyszerűen kevesebb folyadékot fogyasztanak, ám ezzel sajnos éppen az ellenkező hatást érik el. A vizelet az anyagcse­re mellékterméke, melyet a vesék állítanak elő. A vesékből a vizelet a húgyhólyagba kerül, majd innen a húgycsövön keresztül a külvilágba távozik. A húgyhólyag a kismeden­­cében található, a feszes és erős me­dencealapi izmok támasztják meg a helyén. Ezek az izmok azonban a húgyhólyag zártan tartásában is nagy szerepet játszanak, vagyis ami­kor vi­zeletet ürítünk, a (záró)iz­­mok ella­zulnak, majd új­ra megfeszülnek. Az izmok azonban idővel meglazulhat­nak, meggyengülhet­nek, elveszíthetik a fe­szességüket, vagyis nemcsak a hólyagot nem tudják eléggé a helyén tartani, de a zá­róizmok működési ha­tékonysága is romlik. Ezzel pedig megnőhet annak az esélye, hogy akkor is ürül egy kevés zelet, amikor nem akarjuk. Nagyon gyakori például, hogy intenzív mozgás, nevetés, tüsz­­szentés, köhögés következménye a vizeletcsepegés. Emellett egyéb kel­­lemeden tünetek is társulhatnak a vizeletcsepe­­géshez, például az állan­dó és sürgető vizelési inger, az éjsza­kai vizelé­si inger, vagy éppen az, hogy annak ellenére telinek érezzük a hó­lyagot, hogy röviddel azelőtt voltunk vé­cén (vagy úgy érez­zük, hogy soha nem sikerül azt teljesen kiüríteni). Sajnos, so­kan éppen’úgy pró­bálják megelőzni eze­ket a tüneteket, hogy igyekeznek a lehető legminimálisabbra csökkenteni annak az esélyét, hogy megteljen a hólyagjuk, vagyis keveseb­bet isznak a kelleténél. Ez azon­ban nemhogy nem segít, de egyenesen káros lehet, tovább fo­kozhatja a tüneteket! A besűrűsö­dő, pangó, savas kémhatású vize­let ugyanis tovább irritálhatja az egyébként is gyenge hólyagot, rá­adásul a húgyúti fertőzések rizi­kóját is jelentős mértékben meg­növeli. A hölgyek általában sok­kal gyakrabban érintettek, mint a férfiak, ennek részben anatómiai okai vannak (a húgyutak ugyanis rövidebbek a nők szervezetében), részben pedig a terhesség, a szülés és a hormonális változások is be­folyásolják a húgyutak és a húgy­hólyag egészségét. A terhesség és a szülés rendkívüli módon igény­be veszi a kismedencei izmokat, nagyon gyakori azok meggyengü­lése, meglazulása vagy akár sérü­lése is. Az idő előrehaladtával szinte elkerülhetetlen az izmok gyengülése. Természetesen a hó­lyaggyengeség ellen lehet tenni! Bár sokan tabuként kezelik ezt a témát, nem szívesen beszélnek ró­la, nem kérnek tanácsot vagy se­gítséget, inkább csak csendben „tűrnek”, az enyhébb esetekben már olyan viszonylag egyszerű módszerek is komoly javulással járhatnak, mint a gyógynövénye­ket (tökmagot, komlót, szömör­­cét) tartalmazó készítmények vagy az intimtorna-gyakorlatok. (egeszsegkalauz) Még ha szerves anyag is van benne, akkor is az anyatej a legjobb Világszerte most zajlik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ környezetvédelmi szervezetének programja, amely az anya­tejben lévő szerves vegyületek (POPs) jelenlétét kíséri figyelemmel. A POPs olyan káros anyag, amely befolyásolhatja az endokrin rend­szert, nehezen bomlik le a kör­nyezetben, zsírban oldódik, és az élet folyamán felhalmozódik a szervezetben. Ezekkel a káros anyagokkal a környezetünkben kerülünk kapcsolatba. A gyerekek már az anyaméhben találkoznak velük, mert a méhlepényen, majd az anyatejen keresztül és később az élelmiszerrel, valamint a kör­nyezet más elemein keresztül jut­nak el hozzájuk. A POPs korláto­zását, használatát és gyártásának betiltását a nemzetközi stockhol­mi szerződés szabályozza, amely­nek az a célja, hegy csökkenjen a környezet POPs-szennyeződése, és ezzel az ember terheltsége is. A fent említett két világszervezet ta­nulmányának célja az, hogy ob­jektiven mérje fel a világ minden tájáról származó anyatej POPs­­tartalmát és értékelje, milyen eredménye volt a stockholmi szer­ződésben rögzített intézkedések­nek. A tanulmány abból indul ki, hegy a csecsemőknek az anyatej jelenti az optimális táplálékot. Még mindig a legjobb a babák számára. Annak ellenére, hogy az anyatej is tartalmaz POPs-ot, egy­értelműek a szoptatás jelentős egészségi előnyeinek bizonyítékai. Az említett tanulmány az intézke­dések bevezetésének sikerességét próbálja felmérni. (uvz-k)

Next

/
Thumbnails
Contents