Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-10 / 133. szám
4 KÜLFÖLD 2019. június 10. | www.ujszo.com RÖVIDEN Pattanásig feszülő politikai ellentétek Albániában Tízezrek tüntettek Hongkongban Hongkong. Tízezrek vonultak tegnap Hongkong utcáira az ellen a törvényjavaslat ellen tüntetni, amely lehetővé tenné, hogy Hongkong kiadjon szökevényeket Kínának. A javaslat ellenzői megkérdőjelezik a kínai bírósági rendszer tisztességét és átláthatóságát. A környék visszhangzott a javaslat ellen tiltakozók skandálásától, míg mások Carrie Lam hongkongi kormányzó lemondását követelték. A hongkongi rendőri vezetők önmérsékletre szólították fel a tömeget. A rendőrség több mint kétezer tisztet mozgósított a megmozdulás miatt. A törvénytervezetről szerdán kezdenek el vitázni a hongkongi törvényhozásban. Ha a javaslatot megszavazzák, Hongkong kiadhat szökevényeket Kínának, Tajvannak és Makaónak is, amelyekkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. (MTI) Kazah választás és forrongás Nur-Szultan. Őrizetbe vettek mintegy száz, a tegnapi elnökválasztás bojkottjára felhívó tüntetőt Kazahsztánban. A fővárosban, Nur-Szultanban a rendőrség erőt alkalmazott a néhány száz tüntető szétkergetéséhez. A tiltakozók azt skandáltak, hogy „szabadság”, és elmondták, nem ismerik el legitimnek az elnökválasztást, mivel szerintük kevés volt az idő a megszervezésére és ajelöltek programjának megismerésére. Tüntetésekre szólította fel híveit Muktár Abljazov, a Kazahsztán Demokratikus Választása nevű ellenzéki mozgalom vezetője is. Azért kell a tervezettnél korábban megtartani a választást, mert Nurszultan Nazarbajev 2,5 hónapja meglepetésszerűen lemondott az államfői posztról. A választás legnagyobb esélyese Kaszim-Zsomart Tokajev ideiglenes elnök, akit Nazarbajev nevezett ki utódjául. (MTI) Részben megnyílt Venezuela határa Caracas. Venezuela a hétvégén újra megnyitotta kolumbiai határát az ország nyugati részén, Táchira államban -jelentette be Nicolás Maduro venezuelai elnök. A caracasi kormány februárban zárta le a határt, amikor az ellenzék megpróbált nemzetközi segélyszállítmányokat bejuttatni a súlyos gazdasági és politikai válságban vergődő országba. Venezuela akkor Brazília és a Holland Antillák felé is lezárta határait. A venezuelai elnök arra hivatkozott az ország határainak lezárásakor, hogy a külföldi segély nem más, mint porhintés, és a valódi cél az „idegen invázió” előkészítése. Maduro szerint ugyanis az ország problémáit az okozza, hogy az USA gazdasági háborút vív vele. Ezzel szemben a problémák a korrupcióban és a rossz gazdaságirányításban keresendők, a gazdaság akkor omlott végleg össze, amikor a kőolaj ára az évtized közepén zuhanni kezdett, azóta mintegy 4 millió venezuelai emigrált. (MTI) A politikai feszültségekre hivatkozva Mir Meta albán államfő a hétvégén bejelentette, hogy nem tartják meg a június 30-ra kiírt önkormányzati választásokat Albániában. Edi Rama kormányfő viszont közölte: igenis megtartják a voksolást. Tirana. „A jelenlegi körülmények nem teszik lehetővé valódi, demokratikus, képviseleti és mindenki előtt nyitott választások megtartását” - indokolta döntését az albán államfő. Edi Rama miniszterelnök azonban az ország déli részén tartott egyik kampánygyűlésen leszögezte: június 30-án igenis megtartják az önkormányzati választást, az általa vezetett szocialista többség pedig elhatározta, hogy végigviszi az Albánia európai integrációjához szükséges igazságügyi reformot. Szombat este az ellenzéket támogató több ezer ember vonult Tirana utcáira a kormány lemondását követelve, a rendőrség könnygázt is bevetett ellenük. Az ellenzék azzal vádolj a a kormányt, hogy kapcsolatban áll a szervezett bűnözéssel, és csalt a választásokon. A kormányzat szerint ebből egy szó sem igaz. Az ellenzék előrehozott parlamenti választások kiírását követeli. Lulzim Basha, az ellenzéki Demokrata Párt vezetője a kormányzat központjánál tiltakozók előtt felszólalva arról beszélt, hogy az önkormányzati választások elhalasztása az ellenzéki tiltakozások első győzelme, de a miniszterelnök elmozdításáért indított küzdelem folytatódik. „Edi Rámának mennie kell, ebből nem engedünk” - nyomatékosította Basha. Az Egyesült Államok és az Európai Unió arra szólította fel az ellenzéket, hogy ítéljék el az erőszak minden formáját, és kezdjenek párbeszédet a kormánnyal, hogy a politikai válságot rendezni lehessen. (MTI) Szombaton az ellenzéket támogató több ezer ember vonult Tirana utcáira a kormány lemondását követelve, a rendőrség könnygázt is bevetett ellenük (TASR/AP) Enyhült a feszültség védelmi tárca kezelésébe adná a sírkertet A román kormányfő a MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kolozsvár. Román-magyar szolidaritási menetet szerveztek szombat este Kolozsváron az úzvölgyi katonatemetőnól történt incidensek miatt. Mintegy 300 román és magyar nemzetiségű ember gyűlt össze a Mátyás-szoborcsoport előtt a Facebookon meghirdetett rendezvényre. A tüntetők tábláin - többnyire románul, de magyarul is - többek között ilyen feliratok voltak: „Román vagyok, szabadon élek szabad emberek között, nem uralkodók senki fölött”, „A csendőrség egymás ellen uszít”, „Manipulálás és uszítás nélkül”, „Szolidaritással a sovinizmus ellen”, „Hargita, Kovászna, emberséges föld”. Utóbbi felirattal arra az úzvölgyi temetőben is skandált románjelmondatra adtak választ, hogy „Hargita és Kovászna román föld”. Cornel Vilcu, a megmozdulás kezdeményezője elmondta: azt szerették volna megmutatni, hogy normálisan gondolkozó közösségek is vannak Erdélyben, amelyekben az etnikai besorolások nem működnek. A kezdeményező az európai parlamenti választások kampányával és a választások által kirajzolt, átrendeződött politikai erővonalakkal magyarázta az úzvölgyi incidenst. Viorica Dancila miniszterelnök Románia állami jelképeinek tiszteletben tartását követeli, és felelős magatartásra int mindenkit az úzvölgyi katonatemető ügyében, ugyanakkor felvetette, hogy a sírkertet a bukaresti védelmi minisztérium kezelésébe adják. A román kormány közleménye szerint a miniszterelnök elítéli azokat, akik feszültségszítással próbálnak politikai tőkét kovácsolni az ügyből. Dancila elutasított minden olyan megnyilvánulást, amely a román állampolgárok közti viszályt táplálja, gyűlöletet szít, vagy az ország jelképeinek semmibe vételére uszít. O inkább a párbeszédet részesíti előnyben, és olyan megoldást keres, amely a helyi román és magyar közösségek számára is elfogadható - hangsúlyozták. A bukaresti kormányt a közlemény szerint az vezérli, hogy mindenki szabadon megemlékezhessen hőseiről, ugyanakkor tisztelegni akar mindazok emléke előtt, akik életüket adták a román nép szabadságának, méltóságának és területi egységének védelmében. Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy a közeli Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki és emlékművet állított az úzvölgyi első világháborús magyar sírkertben. Csütörtökön több ezer tornán megemlékező érkezett a temetőhöz, hogy részt vegyen az emlékmű felszentelésén. A székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt, de a románok - a kerítést, a kaput és magyar sírokat megrongálva - erőszakkal benyomultak a sírkertbe. Az úzvölgyi események miatt a magyar kormány tiltakozó jegyzéket juttatott el a román kabinetnek, péntekre pedig bekérették a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a budapesti román nagykövetet, de a diplomata nem jelent meg. A bukaresti külügyminisztérium pénteken azt állította: magyar tisztségviselők szították a feszültséget. Megegyezett az USA Mexikóval Washington/Mexikóváros. Az USA és Mexikó megállapodott a migráció megfékezéséről, ezért a mától kilátásba helyezett vámok bevezetését az Egyesült Államok felfüggeszti — jelentette be Donald Trump amerikai elnök. „Mexikó beleegyezett, hogy erőteljes intézkedéseket hoz a Mexikón keresztül, a déli határunkhoz áramló migráció megfékezésére. Ennek célja az, hogy nagyban csökkentsük vagy megállítsuk az illegális bevándorlást Mexikóból az USA-ba” - írta az amerikai elnök. A két ország közös nyilatkozatot tett közzé, melyben Mexikó vállalja, hogy „példátlan” lépéseket tesz annak érdekében, hogy megfékezze az illegális migrációt, országszerte bevetik a nemzeti gárdát, különös tekintettel Mexikó déli határára, és a mexikói kormány „döntő” lépéseket tesz, hogy felszámolja az embercsempész-hálózatokat. Az amerikai elnök azt helyezte kilátásba, hogy a kezdetben 5%os, minden Mexikóból származó termékre kivetett vám minden hónapban 5 százalékponttal tovább emelkedik, egészen 25%-ra, ha a mexikói kormány nem fékezi meg a migrációt. (MTI) Katonai pompával ünnepelték meg szombaton Londonban a 93 esztendős II. Erzsébet királynő „hivatalos" születésnapját. A nyugati világ legidősebb és leghosszabb ideje, 67 éve regnáló uralkodójának születésnapi ceremóniája a színpompás Trooping the Colour. Ezt a tisztelgő katonai parádét mindig júniusban rendezik, jóllehet a valós születésnap II. Erzsébet királynő esetében április 21. A két legmagasabb rangú brit kémfőnök, Olivia Colman Oscar-díjas színésznő és a Brit Iparszövetség (CBI) szókimondóan brexitellenes vezetője egyaránt szerepel a brit uralkodó új születésnapi kitüntetési listáján. (TASR/AP) Moldáv politikai válság Chisinau. Felfüggesztette tisztségéből Igor Dodon moldovai elnököt és Pavel Filip volt miniszterelnököt nevezte ki ideiglenes államfőnek tegnap a moldovai alkotmánybíróság. Áz ideiglenes elnök feloszlatta a parlamentet, és előrehozott választásokat írt ki szeptember 6-ára. A bíróság azzal magyarázta döntését, hogy Dodon nem oszlatta fel a parlamentet, holott arról egy korábbi alkotmánybírósági határozat rendelkezett. Dodon a TASZSZ orosz hirügynökségnek nyilatkozva az alkotmánybíróság döntését nevezte „hatalombitorlásnak”. Eközben Filip pártja, a Moldovai Demokrata Párt tegnap tüntetést tartott a főváros, Chisinau szívében. Az eseményen felszólalt a párt vezetője, Vladimir Plahotniuc is, aki lemondásra szólította fel Dodont. Bár a Maia Sandu vezette uniópárti, a korrupció elleni harcot zászlajára tűző ACUM pártszövetség szombaton megegyezett az Oroszország által támogatott Szocialista Párttal - amelynek korábban Dodon volt a vezetője - a kormányalakításról, a Moldovai Demokrata Párt kétségbe vonta ennek jogszerűségét. A 3,5 milliós népességű Ukrajna és az EU-tag Románia között fekvő kis köztársaság politikailag megosztott, vannak, akik szorosabb kapcsolatokat szeretnének az unióval, míg mások inkább Oroszországhoz közelednének. Moldovát politikai bizonytalanság és korrupció sújtja, főként az „évszázad lopásaként” ismert botrány óta, amelyben három bankon keresztül egymilliárd dollárnyi, a hazai össztermék (GDP) mintegy nyolcadának megfelelő összeget sikkasztottak el 2014-ben és 2015-ben. (MTI)
