Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-08 / 132. szám
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2019. JUNIUS 8. INTERJÚ 15 földön. Történelmi perspektívából látta, miként működött a császárság intézménye, amely egyfajta szupranacionális, tehát államok feletti jogrenden alapult. Az Európai Unió rendszere ugyanígy működik, ez nyilvánvalóan a Monarchia öröksége, apám ezt a szemléletet következetesen képviselte. Apám, akinek tökéletes víziói voltak, képes volt nagyon távolra nézni: már évtizedekkel ezelőtt foglalkoztatta az, hogy Európának miként kell megvédenie magát a jövőben. Tehát nem mandátumnyi időben gondolkodott, hanem évtizedeket átölelő elképzelései voltak. Hogyan kell pozícionálnia magát száz év múlva az uniónak és a kontinensnek, alapjában véve mi a fontos érték, amit fel kell mutatnunk, ha számon kérik rajtunk az európaiságot, mit érdemes megőrizni a hagyományainkból, mindezek élénken foglalkoztatták. Azt vallotta, tulajdonképpen a keresztény hagyományokon nyugvó jogállamiság az örökség, amelyet tovább kell adnunk az utódainknak. Miért? Azért, mert Európa keresztény kontinens, ami keresztény társadalom által épült, fejlődött, gyarapodott az évezredek alatt. Ugyanakkor a kereszténység olyan szociális aspektusokkal jár, amelyek gátat szabnak annak, hogy egy ázsiai vagy afrikai kultúrából jövő teljesen integrálódjon a mi kontinensünk közegébe. Apám azt vallotta, az egység mindennél fontosabb, különben a jövő elképesztően más lesz. Habsburg Ottó 1988-ban, hetven évvel a ház előzetese után léphetett először magyar földre, ekkor egyik első útja - felesége, Regina szász-méningi hercegnő és lánya, Walburga társaságában — a Magyar Nemzeti Múzeumba vezetett, ahol a koronaékszereket tekintette meg. Beszélt az apjával arról, mit jelentett neki a történelmi látogatás? Igen, de az apám hihetedenül racionális volt, egyértelműen két lábbal állt a földön. Nem volt sem nagyzoló, sem önző. Amikor gyerek voltam, elsősorban a hidegháborút érintették a Magyarországgal kapcsolatos beszélgetéseink. Különleges kapcsolata volt Magyarországgal: szerette és imádta a nyelvet, egyúttal mindent, ami magyarnak számít. Innen nézve logikus, hogy rendkívüli erőfeszítéseket tett a hazájuk unióhoz való csatlakozásáért, sőt azt is meg merem kockáztatni, hogy számára természetes, mintsem kimagasló cselekedet volt az, hogy a magyar delegáció tagja volt. Elérzékenyült akkor, amikor először tért vissza Magyarországra? Minden bizonnyal, de nem túlságosan látványosan; hatéves koráig és aztán is trónörökösi neveltetést kapott. Nem volt emocionális, csupán annyit mondott: fantasztikus, hogy a rendszer lehetővé teszi számára a beutazást, pedig fontos volt számára, hogy visszatérhetett önökhöz. És örült annak, hogy Magyarország végre nem olyan, mint a legtöbb kommunista ország. Egyébként minden európai párttal volt valamiféle kapcsolata, leginkább azért, mert soha nem volt pártpolitikus; persze, egy pártot képviselt a parlamentben, de számára az jelentéktelen volt, hiszen leginkább európai volt, aki egész Európát kívánta szolgálni. Az emigrációt követő második magyarországi látogatásán már ön is elkísérte. Miként emlékszik vissza arra a vizitre? Akkor egyáltalán nem mentünk Budapestre, viszont a pannonhalmi utunk élénken él az emlékeimben, pedig harmincéves emlékről kérdez. Az apámnak nagyon különleges kapcsolata volt Pannonhalmával, gyermekkori tanárai közül több is onnan jött, már csak ezért is közel állt hozzá ez az általa kiváló szellemi műhelynek titulált apátsági közeg. A halála után ezért került a szívurnája Pannonhalmára. Máskülönben olyannyira a szívén viselte a magyarság sorsát, hogy kilencvenhat évesen még ellátogatott a Paksi Atomerőmű két új blokkjához. Amikor értesült arról, hogy megkezdődtek az előkészítési munkálatok, önmaga jelezte az erőmű vezetésének, hogy felkeresné Paksot, ahol sokan várták és ahol sajtótájékoztatót tartott. „Szerény véleményem szerint”, így fogalmazott a legtöbb magyar megszólalásában, W Közép-Európában szinte mindenütt otthon érzem magam. Úgy érzem, ez a régió nem államokból, hanem egyfajta közös európai tudatból fakad. Történelmileg együtt fejlődtünk, együtt nőttünkfel de ez részéről nem egy formula volt, hanem felfogásbeli meggyőződés. Édesapját nagy tisztelet övezte az 1989 utáni Magyarországon, a rendszerváltozást követően az egyik magyar párt felkínálta neki a köztársasági elnöki jelöltséget; a temetésére számtalan magyar monarchista és tisztelő utazott Bécsbe. Egykoron ugyancsak érzelmi alapon tisztelték az ő dédnagybátyját, Ferenc József császár-királyt is. A család jelenlegi fejeként mit gondol, hol van a Habsburg monarchia leghoszszabb ideig regnáló, sokakat megosztó uralkodójának a pozíciója? Szerintem felmérhetetlenül jelentős szerepe volt a nyugat-európai történelemben, már csak azért is, mert háromgenerációs uralkodója volt. Milliók születtek és csináltak karriert az uralkodása alatt, és milliók haltak meg úgy, hogy kizárólag az uralma alatt éltek. Az uralkodása, amely úgy tűnt, soha nem ér véget, egyértelműen identifikációs pontja volt a Monarchia népeinek. így már nem hat meglepően, hogy a halála - habár nyolcvanhat éves volt - valamenynyire meglepő volt akkoriban. A Monarchia népei jogosan kérdezhették, hogyan mert meghalni a császáruk, akinek a jelenléte végigkísérte az életüket. És valóban, Ferenc József képmása minden közintézményben, a legutolsó vidéki postafiókban is kint volt, rajta volt a bélyegeken és a pénzérméken, bankjegyeken. De azt elfelejtik, hogy emberi lény volt, gyarlóságokkal és erényekkel. Milyen hibákra gondol? Nem tárgyalom a hibáit, így is sok az őt célkeresztbe állító negatív propaganda. A jelen történészeinek könnyű hibát találniuk benne, de elfelejtik azt, hogy tizennyolc évesen került a trónra, azt hogy elvesztette a feleségét, azt, hogy a fia igazi gazember lehetett, hiszen szembeszállt a saját édesapjával. És mik azok az erények? Összességében nagyon lassú, de jelentős változások indultak az uralma alatt. Ausztriában soha nem voltak forradalmi léptékű változások, de a választási rendszer átalakítása, az ipari fejlődés elérése a korszak eredménye. A háború gátat szabott a fejlődésnek, hiszen 1916 nyarától a háborúra kellett a pénz. Egyébként, ha már előbb érintettem a magánéletét, nem szabad szó nélkül elmenni amellett, hogy a legfontosabb jelző, amivel Ferenc Józsefet illetni lehetne, a lojalitás. A kapcsolatai a lojalitáson alapultak, ezt a képet „csak” a fiával való kapcsolata téríti el. Ferenc Ferdinánddal például azért volt nagyon jó emberi és munkakapcsolata, mert rendkívüli módon tisztelték egymást. A császár tudta, hogy az unokaöccse száz százalékig lojális hozzá. Tudta azt is, hogy akkor, ha majd ő ül a trónra, eltérő politikai irányelveket fog követni, de ezt elfogadta, hiszen maga is ezt tette, amikor a nagybátyja, V. Ferdinánd örökébe lépett. Másrészről azért volt fontos, hogy teljes körű megbízhatóságra találjon a trónörökösben, mert az előző abszolút nem bizonyult hűségesnek. Occsének, a Sóskúton élő Habsburg Györgynek a legidősebb gyermeke, Zsófia volt az első Habsburg, aki több mint ötven év elteltével Magyarországon született, mellesleg fél évszázada nem volt példa magyarországi Habsburg-keresztelőre. Györgyről köztudott, hogy erős szálak fűzik Magyarországhoz, viszont arról nincsen tudomásunk, hogy ön mennyire érzi magát magyarnak. Legfőképpen európainak vallom magamat, mivel Közép-Európában szinte mindenütt otthon érzem magam. Ügy érzem, ez a régió nem államokból, hanem egyfajta közös európai tudatból fakad. Történelmileg együtt fejlődtünk, együtt nőttünk fel. Van olyan város, ahol különösen otthon érzi magát? Nincs. Salzburgban lakom, de például 2017-ben mindössze hét napot töltöttem otthon, mivel folyamatosan utazom a munkámmal. Néha két-három napot Bécsben vagyok, most azért, mert az Aranygyapjas rend ünnepe lesz; ez egy hatszáz éve rögzített időpont, ha akarnék, sem tudnék kibújni alóla. r> Ez egy régimódi kitüntetés, amelyetJó Fülöp, Burgundia hercege a keresztény hit védelmére, erények és erkölcsök növelésére alapított 1429-ben, amikor oltár elé vezette harmadik feleségét, a portugál infánsnőt, Izabellát. Mindhárom gyermekem felnőtt, igazából nem indokolt, hogy Salzburgban horgonyozzak le. A fia, Habsburg Ferdinand autóversenyző, aki hosszú ideig magyar csapatban, a Kálmán Motorsportban rótta a köröket, magyar bajnoki címet is szerzett. Büszke a sztárság útjára tizenévesen rálépett fiára? Hogyne lennék büszke rá, hiszen már évekkel ezelőtt professzionális autóversenyző volt! Hatéves korában pontosan tudta, mivel szeretne foglalkozni, nyolcévesen kezdett gokartozni, három évvel később már versenyzői karrierje volt. És ez idő alatt soha nem bizonytalanodott el. Egyébként nemrég jött vissza a Forma—3-as autós gyorsasági világbajnokság évzáró Makaói Nagydíjáról, ahova elkísértem. Ott újfent láthattam, milyen kiváló versenyző. Tiszteletre méltó az elhivatottsága, a tudatossága; tizennyolc-húsz évesen én egészen más voltam. Számtalan rajongói levelet kap a postán és a közösségi médián keresztül, mégsem szállt fejébe a dicsőség. Néhány éve elkezdtem reprezentációs feladatokkal is megbízni, s azt látom, a család leendő fejeként nagyon becsülendő munkát fog végezni, már azért is, mert őszintén és fesztelenül ad interjút a médiának. Nem félti őt? Nem, őszintén nem. „Örülj, ha esik az eső, mert ha nem örülsz, akkor is esik” - tarja a szállóige, amelyet átfordíthatok a saját helyzetemre. Ha teljesen megrémülnék az esőáztatta pályától, akkor sem tudnék meggátolni egy lehetséges balesetet. Két lánya, Eleonóra és Glória jelen van az Instagram közösségi felületén, de nem sokat tudunk róluk. Mivel foglalkoznak? A legfiatalabb lányom, Glória arabot tanul Londonban, ezt tökéletes választásnak tartom. Mellesleg, hiába huszonegy éves, már most sokat dolgozik az arab világban, rendszeresen kísér el a térségbeli útjaimra. A huszonnégy éves Eleonóra befejezte az üzleti jogi tanulmányait a brit fővárosban, nemrég volt néhány konkrét munkája Kolumbiában, jelenleg Franciaországban él és ott látja el munkáját. Ügy tűnik, gyermekei korán felismerték azt, hogy miben jók, ön azonban tizenkét éven keresztül tanult jogot, vezetett tévéműsort az osztrák közszolgálati csatornán, gyermekek megsegítésére szakosodott alapítvány munkájában is közreműködött. Jelenleg a Habsburg-ház feje, a Kék Pajzs kulturális örökségvédő szervezet európai elnöke. Melyik jelenkori vagy korábbi tisztségét tekinti a legfontosabbnak? Mindennek a kompozícióját, bár kétségkívül a legtöbb időt a kulturális örökségvédelemre fordítom. Nagymesterként vezeti az Aranygyapjas rendet, a világ egyik legrégebbi, Jó Fülöp burgundi herceg által, 1429-ben alapított lovagrendjét Mi a történelmi múlt jelentősége? Ez egy régimódi kitüntetés, amelyet Jó Fülöp, Burgundia hercege a keresztény hit védelmére, erények és erkölcsök növelésére alapított 1429-ben, amikor oltár elé vezette harmadik feleségét, a portugál infánsnőt, Izabellát. Burgundia akkoriban bonyolult területiségű állam volt, amelyet két masszív blokk - a Német-római Birodalom és Franciaország - fogott közre. A gazdag principátusnak nem volt állandó székhelye, ezért a herceg gyakran azt sem tehette meg, hogy az egyik városból a másikba utazik, mert azzal' eltérő fennhatóságú területeken kellett volna átvágnia. Egyebek mellett ezért döntött úgy, hogy adminisztratív reformokat kezdeményez, az Aranygyapjas rend tagjainak pedig meghívta a szomszédos országok uralkodóit, ezzel adott jogot nekik a háborút és békét érintő kérdések megvitatására. Jó Fülöp elképzeléseiből sok van az Európai Unióban, ami nem csoda, hiszen modern" politikus volt. Engem az öröksége izgat, így a rendben befolyásos és izgalmas emberekkel vagyok körülvéve, akikkel a legkomolyabb politikai ügyekről értekezek. Az Aranygyapjas rend nagymesteri méltósága a 15. században a Habsburg-házra szállt, a spanyol Aranygyapjas rendet, amelynek vezetője a mindenkori spanyol uralkodó, nem ismerik el. Mi a különbség az egy tőről fakadó két rend között? Két Aranygyapjas rend van, az egyik az öreg rend, amit én vezetek; a másik a legrangosabb spanyol állami kitüntetés, amit a mindenkori spanyol uralkodó nyújthat át az arra érdemeseknek - de azt nem tartom rendnek A mi rendünknek számtalan lovagja van, a spanyol kitüntetésnek - azt legutóbb talán Leonóra trónörökös vehette át az apjától, IV. Fülöp jelenlegi spanyol királytól - alig egy meat. Milyen kapcsolatot ápol egyéb dinasztiavezetőkkel, koronás főkkel? Ez sokban függ ártól, hogy milyen jellegű az ismeretségünk A britekkel például szinte semmilyen jellegű kapcsolatom sincsen, de a luxemburgi, a belga, a liechtensteini uralkodócsaláddal nagyon közeli. És persze a spanyolokkal is. Ezek leginkább személyes kapcsolatok Ugyanakkor erős kötelékek fűznek az arab világ uralkodóihoz; az apám kiváló barátságot ápolt II. Hasszán marokkói királlyal, így akkoriban lehetőségem volt huzamosabb időt eltölteni a marokkói uralkodócsalád körében, V. Mohamedet, a jelenlegi uralkodót ezért ismerem jól. De az ománi szultánt is említhetném... Miből áll a Habsburg-család fejeként végzett tevékenysége? Egyrészt adminisztrációs munka, amire, bevallom, nem én vagyok a legalkalmasabb. Másrészről, kollaborálnom kell ezzel a kiterjedt családdal, mert bizonyos kérdésekre azonos választ kell adnunk Ha valaki a háború centenáriuma kapcsán az egyik Habsburgnak szegezi a kérdést, hogy mit szól ahhoz, hogy az egyik nem túl távoli őse, Ferenc Ferdinánd robbantotta ki az első világháborút, valamit mondania kell. De nem mindegy, hogy mit! Nincs szükségünk diplomáciai perpatvarra. A feladatom ezenfelül reprezentációs, bár a temetésekért, esküvőkért nem vagyok különösebben oda. Más családtagok, köztük a Budán élő Habsburg Mihály segédkeznek számtalan kötelezettségem ellátásában, máskülönben idén olyan sok felkérés érkezett hozzám, hogy többüknek nem tudtam eleget tenni. Habsburg Károly a Páneurópai Unió bécsi irodájában levő dolgozószobájában egy kedves fotó előtt - kiskorában apjával, Ottóval a IV. Károly királyt ábrázoló festmény előtt (Fotók: Filep István) Mészáros Márton
