Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-07 / 131. szám
www.uiszo.com | 2019. június 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Szeretjük önmagunkat? A jó viszonynak az is előfeltétele, hogyan élik meg a szlovákok a szlovákságukat és a magyarok a magyarságukat F rdekes konferencia hely-E színe volt a Fórum Kisebbségkutató Intézet, a szlovák-magyar viszonyról folyt a tanácskozás. Ez a téma sok szempontból megközelíthető, nekem Erich Fromm klasszikusnak számító könyve, az „A szeretet művészete” jutott az eszembe. Diákkoromban olvastam, s emlékszem, micsoda felismerés volt számomra az a gondolata, hogy ha az ember nem szereti önmagát, akkor másokat sem tud igazán szeretni. Ez a gondolat azóta sok helyen sokféleképpen rezonál. Például gyakran olvasbató, hogy aki nem szereti önmagát, vagyis rossz a saját magával való kapcsolata, az másokkal sem tud egészséges kapcsolatot kialakítani. Egyetértek ezzel, ráadásul úgy gondolom, ez nemcsak az egyénre, hanem különböző népcsoportokra, nemzetekre is érvényes. Az a nemzet, amelyik nem szereti, tiszteli önmagát - ami például tagjainak állandó önostorozásában, önbecsmérlésében, kisebbrendűségi érzésében fejeződhet ki (itt nem a jogos önkritikára gondolok!) -, nem tisztelhet más nemzeteket sem, és nehezen alakíthat ki velük jó viszonyt. Ebből következik, hogy a jó szlovák-szlovákiai magyar viszonynak az is előfeltétele, hogyan élik meg a szlovákok a szlovákságukat és a magyarok a magyarságukat. 2017-ben végeztem egy felmérést 600 szlovák és magyar egyetemista, elsősorban társadalomtudományi és pedagógiai szakok hallgatói körében. Az egyik kutatott témakör épp a nemzetiség megélése volt. Az alaphelyzet az, hogy a nemzetiség mint olyan, egyáltalán foglalkoztatja-e a fiatalokat. Nem könnyű kérdés ez, hiszen újabban sokan már ezt is nacionalizmusnak, visszamaradottságnak, őrültségnek stb. tartják. Nos, a szlovák diákok háromnegyedét, a magyarok 71 százalékát foglalkoztatja a nemzetisége, ugyanakkor a szlovákok 18 százalékát és a magyarok 11 százalékát nem érdekli. A többiek nem tudtak válaszolni. A szlovákok 33 százaléka érzi úgy, hogy számára szlováknak lenni semmi különöset nem jelent, ugyanolyan, mint bármilyen más nemzetiségűnek lenni. A magyar diákok 16 százaléka gondolja ugyanezt magyar viszonylatban. Valamennyi szlovák nemzetiségű diák számára természetes dolog szlováknak lenni, mivel szlovák az anyanyelvűk és a szlovák kultúrán nőttek fel. 70 százalékuk büszke arra, hogy szlovák, 67 százalékuk felelősséget érez a szlovák kultúra fennmaradásáért, 33 százalékuk számára politikai értelemben is fontos a szlovák nemzet. Ami a magyar diákokat illeti: csaknem valamennyien büszkék arra, hogy magyarok, 76 százalékuk számára természetes magyarnak lenni, mert magyar az anyanyelvűk és kultúrájuk, 63 százalékuk érez felelősséget a magyar kultúra fennmaradásáért, és 39 százalékuk azonosul azzal, hogy politikailag is szervezett közösség legyünk. Emellett minden ötödik szlovák és úgyszintén minden ötödik magyar diák hátránynak érzi a saját szlovák/magyar nemzetiségét. AMIKOR MINDENKI LOP, TE MEG CSAK SIMÁN LEHÍVOD AZ UNIÓS PÉNZEKET Andrej Babiát agrofertályon billenti az unió (Cartoonizer) Kit szeretne látni Orbán a Híd élén? KERÉNYI GYÖRGY A Fidesz foggal-körömmel küzd az Európai Néppártban maradásért. Reaktiválták békepapjukat, a volt miniszter Balog Zoltánt, a másik német közvetítő, Gulyás Gergely miniszter pedig igyekszik (meg)oldani azokat a kommunikációs kihívásokat, melyeket egy hónappal ezelőtti nyilatkozataikkal teremtettek. így azt, hogy a keresztény értékek őrzése dacára immár oké a Fidesznek a nemrég még elfogadhatatlan néppárti összefogás a ballib pártokkal; megszavazták frakcióvezetőnek az „alkalmatlan” Webert; kivezetik a főleg a német tulajdonú RTL-t sújtó reklámadót és nem állnak föl a miniszteri kontroll alatt álló közigazgatási bíróságok sem. Nem lenne meglepő, ha végül a Magyar Tudományos Akadémiát sem herélnék ki, mivel emiatt már az Európai Bizottság is aggályoskodik. Ettől még, a szokásos muszklimutogatós politizálásuknak megfelelően, benyújtották az MTA-törvényjavaslatot, amiből (szintén szokásuknak megfelelően) majd engedhetnek, ha muszáj. Valószínűleg muszáj lesz, és lehet, hogy a szokásosnál többet. A törzsszavazóknak úgyis mindegy, hogy vezérük épp elvi vagy reálpolitikát folytat. Orbán rendszerét most két ellenirányú erő feszíti. Az ötödik leggazdagabb magyar, Bige László „műtrágyakirály” váratlan, háromnapos előzetes letartóztatása a rezsim putyinizálódását, az ilyen rendszerek szükségszerűen bekövetkező keményedését mutatja: az erőszak nyíltabb megjelenését. Viszont az unió nyomása is erősödik, ami nehezíti az ilyen eszközök használatát. Orbán pávatánca - ahogyan pár éve ő maga nevezte saj át nemzetközi mozgását - egyre furcsább, s ha nem szerezték volna meg a sajtó háromnegyedét, egyre kommunikálhatatlanabb is lenne. Ha nem szorít a présen, ha nem mutatja folyamatosan és látványosan, hogy ki a főnök, akkor elkezdhet ereszteni a rendszer. Hiába működik több száz fős, a lentebbi szinteken mindenható döntéshozói gárdája a pénzosztásban, a pályázati döntésekben (persze nem az államigazgatásban, mert az csak végrehajtja az informális utasításokat), tovább kell centralizálnia, ami egyre gyengébb szakpolitikákat eredményez (most épp az alig egy éve regnáló Kásler emberminiszterre vár elbocsátást), és a kudarcokat csak kommunikációval tudja orvosolni. Közben egyre szűkül, és, mondjuk így, olaszosodik a bizalmasok köre. A szomszéd, a vő után most az Orbán-család ügyvédje következik: az EU-biztosnak szánt igazságügyi miniszter, Trócsányi László tárcáját valószínűleg Bajkai István kapja. Orbán számára az lenne a vég (na jó: a vég kezdete), ha az unió döntéshozói az új költségvetési ciklusban jogállású kritériumokhoz kötnék a támogatásokat. Ezért kell a néppárti tagság az Európai Parlamentben, és ezért létfontosságú minden szavazat a kormány- és államfőkből álló Európai Tanácsban is. Bige László őrizetbe vételét is értelmezhetjük innen. Bige vegyipari konszernje ugyanis a cseh kormányfő régiós konkurense. Bige kicsinálásával cége felvásárlási célponttá válhat, a váratlan rendőrségi akció így Andrej Babis Orbán iránt egyébként is meglévő szimpátiájának megerősítését, így a Magyarországot fenyegető hetes cikkely vagy az új jogállamisági ellenőrzőlista cseh megvétózását is segíti. A rezsimje szempontjából sorsdöntő következő hónapokban a szlovákiai magyar politikum jövőjénél Orbánnak most fontosabb a szlovákiai kormánykoalíció fennmaradása. Nagyon nem jönne jól neki egy itteni előrehozott választás, mert a látványosan erősödő új liberális erő esetleges kormányra kerülése biztosan egy Orbán-ellenes szavazatot jelentene a Tanácsban, míg a Ficóval kialakított barátság Pellegrinivel is működik. A népszerűségéből folyamatosan veszítő és talán szakadás előtt álló Smer mellett így felértékelődik a kormánykoalíciót életben tartó (bár saját politikusai szerint is a koalíciós szerepvállalás miatt zuhanó) Híd, amelyet Orbán nemrég még köröm alatti tüskének nevezett. Információk szerint Orbán nemrég magyar összefogást követelt a magyarországi költségvetési pénzektől erősen függő MKP elnökétől. Érdekes volt kedden hallani a Pátria rádióban Menyhárt Józsefet, aki hangsúlyosan és többször kritizálta - neve kimondása nélkül - azt a főleg Csáky Pál által hangoztatott véleményt, ami Bugár leváltását szabná a két párt összefogásának feltételéül, miközben Menyhártnak Bugáira egy rossz szava nem volt. Mivel Orbánnak szüksége van Pellegrinire, szüksége van a pártjában még megkerülhetetlennek tűnő Bugáira is. Lehet, hogy nemsokára Csáky Pál lesz a tüske a köröm alatt? A szerző Pozsonyban (is) élő magyarországi újságíró Leállították az uniós pénzek kifizetését Babis cégének A cseh állam egyelőre nem fizeti ki az Agrofert holdingnak a 2017 februárja után megítélt uniós mezőgazdasági támogatásokat. „Megelőző intézkedésről van szó, de a mi jogi álláspontunk eltér Brüsszelétől” - mondta a döntéssel kapcsolatban Martin Sebestyén, a cseh Állami Mezőgazdasági Intervenciós Alap (SZIF) igazgatója. Ezzel az Európai Bizottság jelentésére reagálnak, amelyet Brüsszel szerdán adott át Prágának. A SZIF 2017 februárja óta 63 millió koronát (2,46 millió eurót) fizetett ki 12 projekt támogatására Babis cégének. Sebestyén azt nem közölte, mekkora az az összeg, amely kifizetését leállították. Az EU ellenőrei januárban egy héten át vizsgálták Prágában az Ágrofertnek kifizetett uniós támogatásokat, a holding Andrej Babis tulajdona volt, de miután kormányfő lett 2017- ben, cégeit két vagyonkezelő alapba helyezte, hogy eleget tegyen a cseh összeférhetetlenségi törvénynek. Az ellenőrök két jelentést készítettek. Az első könyvvizsgálói jelentés megállapította: az Agrofertnek juttatott támogatások azért sértik a törvényeket és előírásokat, mert Babisnak továbbra is befolyása van egykori cégére, kormányfőként pedig befolyásolja az uniós támogatások szétosztását. Babis a jelentést tévesnek nevezte, de éles támadások kereszttüzében van az ellenzék és a sajtó részéről. Kedden Prágában több mint százezren követelték a lemondását. Cseh lapok szerint nem kizárt, hogy az országnak az ügy miatt 450 millió koronát kell visszafizetnie az EU-nak. A második jelentés, amelynek tartalma eddig nyilvánosan nem ismert, konkrétan az agráripari támogatásokkal foglalkozik. Miroslav Toman mezőgazdasági miniszter a jelentést pontatlannak és a cseh mezőgazdaság elleni támadásnak minősítette. A jelentésben a miniszter családja is érintett az Agrotrade cég révén, amely apja és testvére tulajdona. Az SZIF leállította az Agrotrade-nek megítélt támogatások kifizetését is, mintegy hatmillió koronáról van szó. „Az említett projektek támogatását még kinevezésem előtt hagyták jóvá” —állítja a miniszter. Az Európai Bizottság a második jelentésben azt követeli, hogy Csehország fizesse visszaa2017 februáij a után az Agrofertnek adott uniós támogatásokat, konkrét összeg a dokumentumban állítólag nem szerepel. Andrej Babis miniszterelnök kijelentette, hogy Prága áttanulmányozza a jelentéseket és válaszol Brüszszelnek. (MTI)
