Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-07 / 131. szám
RÉGIÓ 4 I 2019. június 7.1 www.ujszo.com Hőlégballonos fieszta Kassán Csütörtök reggel tizenhárom hőlégballon emelkedett Kassa fölé (A szerző felvételei) NÉMETI RÓBERT A szerdától szombat dólelőttig tartó, 26. alkalommal megrendezett kassai Ballon Fiesztán összesen 10 csapat 15 hőlégballonja, köztük egy magyarországi klubé is a magasba emelkedett. Csehországi, magyarországi, romániai, szlovákiai, szlovéniai és hollandiai pilóták emelték a magasba a hőlégballonjaikat. Az időjárás a fieszta első napján kedvezőtlen volt, ezért csak egy úgynevezett földhöz kötött ballonbemutatóra kerítettek sort. „Az időjárás szempontjából az első napon rosszabbak voltak a körülmények, mint az előző években. Tavaly összesen hét repülésünk volt. Most annyival rosszabb a helyzet, hogy labilis légtömegek vannak a város felett, ezért esténként inkább esősre fordul az időjárás, de reggelente eddig szerencsére mindig napsütésre ébredtünk. Ezért az első napon csak lekötött ballonokat tudtunk bemutatni a nézőknek, de csütörtökön már tizenhárom ballon szállt fel a magasba. Az idei fiesztán egyébként tíz csapat 17 kapitánya vezérli a léggömböket” - nyilatkozta lapunknak Stieber József, a magyaroszági StiebAIR Hőlégballon Klub oktatópilótája. Annak ellenére, hogy Stieber zsinórban tizedszer vett részt a Kassán megrendezett fesztiválon, nincs olyan év, hogy ne érnék meglepetések. „Mi teljesen más irányban indultuk el, mint a többiek. Rozsnyó irányából vettük be a várost, majd a Lunik IX városrész feletti erdő szélén, Peres határában, egy elkerített területen landoltunk. Csütörtök reggel közel hetven percet repültünk, de az esti repülések ennél valamivel rövidebbek, hiszen mindig napnyugta előtt egy órával szállunk fel, de már sötétedés előtt földet kell érni. Immár tizedik alkalommal veszek részt csapatommal a fiesztán, de mindig nagy örömmel térek vissza. A helyi csapat épp annyira vendéglátó és barátságos, mint az itteni lakosok. A csütörtöki felszállásunkat szlovákok segítették, magyarul egyikük sem beszélt, de nagyon jól megértettük egymást” - mondta a pilóta. Mivel az utóbbi években már nem az Aupark előtti nyílt területről, hanem a műszaki egyetem (TUKE) melletti fútballpályáról eresztik a magasba a ballonokat, a széliránytól függően a pilótáknak néha komoly manővereket kell végrehajtaniuk.„Egy jó pilóta számára azonban ez nem kihívás, sőt az az igazi élmény, amikor egészen közel tudunk repülni az épületekhez, vagy éppen a Fő utca közepén díszelgő katedrálishoz. Szerencsére már többször is átrepültem a dóm felett, de a torony legfelső keresztjét még csak egyszer érintettem meg a ballon kosárjával. Ez csodálatos élmény volt. Persze, lehet, hogy szerencse kérdése, de egy jó pilóta mindig arra törekszik, hogy az általa kiválasztott célpontot a lehető legjobban és legbiztonságosabban közelítse meg” - zárta Stieber József. Tolódik a nyelvhatár, kevesebb gyerek születik Galántán (A szerző felvétele) A galántai Kodály Zoltán Alapiskolában a tavalyihoz kópest kilenccel kevesebb elsősre számítanak. Oláh Hajnalka igazgató szerint néhány éven belül kiderül, hogy folytatódik-e a csökkenő tendencia. LT.lMilM Az iskola diákjainak - így az elsősöknek is - a fele galántai, a többiek elsősorban Kajáiról, Taksonyról, Vágáról, Nagy- és Kismácsédról, Kosútról vagy Felsőszeliből járnak ide. A gyereklétszámban mutatkozó csökkenő tendenciát az intézményvezető azzal magyarázza, hogy kevesebb gyermek születik, mint néhány évvel illetve évtizeddel ezelőtt. Az igazgató szerint közrejátszik az is, hogy Galánta egyre inkább a perifériára kerül, a nyelvhatár lejjebb tolódik, a családok nyelvet váltanak. Úgy véli, hogy az iskola pedagógusai, a környékbeli kisiskolák pedagógusaihoz hasonlóan kiváló munkát végeznek, de a döntés a szülők kezében van. Abban az esetben is, amikor olyan településről jelentkeznek a diákok, ahol van magyar tannyelvű iskola, mégis a városi intézmény mellett döntenek a szülők. „A tanító teszi a dolgát, a szülő dönt” - fogalmazott az igazgatónő, akinek meggyőződése, hogy az iskolai programok, a különböző támogatások csak nagyon kevés esetben befolyásolják a szülőket a döntésben. A járási székhelyen nagyon sokan élnek vegyes házasságban, és gyakran előfordul, hogy az intézmény jó hírneve miatt magyar iskolába íratják gyermeküket. A napközi nyitva tartását például a szülők igényeihez A tanulók fele beutazó igazították. A napközibe az első tanulók jóval a tanítás előtt, reggel fél 7-kor érkeznek, délután pedig 5-ig néha fél 6-ig is maradnak. A következő tanévtől asszisztens segíti a pedagógusok munkáját, hiszen az iskola 356 diákjából 11 integrált oktatásban vesz részt. A Kodály Zoltán nevét viselő intézményben nagy hangsúlyt fektetnek a kodályi hagyományokra: évtizedek óta működik az énekkar, de van citera-, metalofon- és néptánccsoport is. A sok más szakkör mellett a tanulók focizhatnak, modem táncot tanulhatnak és a városi művészeti alapiskola kihelyezett osztályában képzőművészettel is foglalkozhatnak. Az alapiskola mellett működő szülők szövetsége legfontosabb feladatának azt tartja, hogy támogassa mindazt, ami az intézményben működik, illetve taneszközök, felszerelések, bútorok megvásárlásával fejlessze az iskolát. A szövetség elnöke, Kosztka András elmondta, hogy az anyagiakat a szülői bál bevételéből, megyei támogatásból és a szülők adójának 2 százalékos felajánlásaiból tudják előteremteni. Igyekeznek jó kapcsolatot ápolni a magyar óvodával, és lehetőség szerint minél szélesebb körben jó hírét vinni az iskolának. (mtb) Nagyidai és nyíregyházi hagyományőrzők sikeres projektje NÉMETI RÓBERT Interreges pályázaton 248 ezer eurót nyert náprajzi gyűjtás re, könyvkiadásra, viseletvarratásra, eszközfejlesztésre és közös programokra a nyíregyházi Igrice Néptáncegyüttes és a nagyidai llosvai Selymes Péter Népténcegyüttes. NAGYIDA A határon átnyúló projekt részeként Living Tradition Elements címmel a közelmúltban népművészeti konferenciát és néptáncos gálaestet rendeztek Szepsiben. A szakmai konferencián neves szlovákiai és magyarországi folkloristák és egyetemi előadók tolmácsolásában szó volt a népdalok A támogatásból a viselet felújítására is futotta (A szerző képarchívuma) gyűjtéséről, dokumentálásáról, elemzéséről és kiadásáról, a néptánc tanításáról, a színpadi népviseletekről, a rozsnyói Gömöri Kézműves Inkubátorról valamint a közművelődési tevékenységről és a hagyományos népi kultúra helyéről, illetve szerepéről napjainkban. Kupec Mihály, az llosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes művészeti vezetője elmondta, hogy a pályázat nem csak a viselettáruk felújítását tette lehetővé. „Fel tudtuk újítani az irodai készletünket. Új nyomdát, számítógépet, fényképezőgépet, projektort szereztünk be, amit a konferencián is használunk, és minden más tevékenységnél is fel tudjuk használni őket. A berendezések a 21. századnak megfelelő igényeket abszolút kielégítik” - nyilatkozta lapunknak Kupec Mihály. Hozzátette, hogy a két tánccsoport egy közös együttest is létrehozott, és közös műsorral Magyarországon és Szlovákiában is sok helyen bemutatták. . „Hosszú távú projektbe kezdtünk az llosvai Selymes Péter Néptáncegyüttessel, és szeretnénk, hogy a munka a jövőben is folytatódna” - mondta Kerepesi Attila, az Igrice Néptáncegyüttes művészeti vezetője. A projekt új távaltokat nyitott a határon átnyúló kapcsolatok és közös munka terén. A programnak köszönhetően az online felületeken rövidesen egy tanulmányt is közzétesznek, amely a magyarországi Mándok és a felvidéki Magyarbőd néptánc- és népzenegyűjtését, a gyűjtés módszertanát illetve az érintett települések népviseletét mutatja be.
