Új Szó, 2019. június (72. évfolyam, 126-150. szám)
2019-06-07 / 131. szám
2 KÖZÉLET 2019. június 7. | www.ujszo.com RÖVIDEN Többen dolgoznak, nőnek a bérek Kiskához igazol Seliga és Ledecky Pozsony. Juraj §eliga, a Tisztességes Szlovákiáért civil kezdeményezés egyik központi arca Andrej Kiska alakuló pártjában folytatja tevékenységét. Állítása szerint Kiskával múlt pénteken állapodott meg a közös munka feltételeiben. Seliga elmondása szerint a leköszönő elnök meggyőzte arról, hogy nem szélsőséges liberális és nem is fundamentalista. Elárulta azt is, hogy más aktív politikusoktól is kapott ajánlatot a velük való együttműködésre. Kiska alakuló pártjához csatlakozik Spissky Hrhov polgármestere, a romák integrációjában rendkívül sikeres Vladimír Ledecky is. (denník N, ie) Meciari amnesztiák: nincs előrelépés Pozsony. Két évvel ezelőtt, hosszas egyeztetést követően törölte el a parlament a meciari amnesztiákat. Az ügy aktáit nem sokkal később kiutalták egy bírónak. Ján Budaj (OEaNO) tegnap közölte, hogy az egész ügy az azt felügyelő ügyész és nyomozó kezében van. Budaj leszögezte, továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy az amnesztiákkal kapcsolatos összes bűncselekményt rendesen kivizsgálja a rendőrség, s az elkövetőket felelősségre vonják. (ie) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A szlovák gazdaság a Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint jól kezdte az idei óvet: nőtt a foglalkoztatottság és a fizetések is. Az elemzők az év egészét tekintve azonban mór korántsem ilyen derűlátóak, a gazdaságra ugyanis rengeteg veszély leselkedik. A Statisztikai Hivatal csütörtökön kiadott legfrissebb jelentése szerint Szlovákia gazdasági teljesítménye éves összehasonlításban az idei első negyedévben 3,7 százalékkal nőtt. Az előzetes jóslatok ellenére a gazdasági növekedés dinamikája továbbra sem lassult, hiszen egy évvel korábban is pontosan ugyanekkora bővülést mértek. „A továbbra is gyors növekedés a szlovákiai termékek iránti külföldi keresletnek és a lakossági fogyasztás bővülésének köszönhető. Egyre több embernek van ugyanis munkája, a növekvő fizetéseknek köszönhetően pedig a lakosság egyre többet költhet az üzletekben” - nyilatkozta Katarina Muchová, a Szlovák Takarékpénztárelemzője. Többen dolgoznak Az egy évvel korábbihoz képest az idei első negyedévben csaknem 46 ezerrel többen dolgoztak az országban, ami azt jelenti, hogy nagyjából 2,59 millió embernek van munkája. Az elmúlt időszakban nőtt az alkalBizonytalan az autógyártás jövője mazottak és a vállalkozók száma is. Az állást keresők az idei első negyedévben csaknem 25 ezer szabad munkahelyből válogathattak. „Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy a munkanélküliek száma is látványosan csökkent. Az egy évvel korábbihoz képest több mint 34 ezerrel kevesebb, vagyis nagyjából 159 ezer embernek nem volt munkája” - mondta Eubomír Korsnák, az UniC- redit Bank elemzője, aki szerint a regionális különbségek azonban továbbra is kirívóak. Míg Pozsony megyében 2 százalékos munkanélküliséget mértek, Eperjes megyében ez továbbra is meghaladja a 10 százalékot. A 159 ezer állástalanból csaknem 74 ezer Eperjes és Kassa megyében él. A jó hír azonban, hogy az elmúlt időszakban országos szinten ez utóbbiban csökkent a leggyorsabb ütemben az állástalanok száma. Emelkednek a bérek Muchová szerint a munkanélküliség csökkenésével és az állásajánlatok szaporodásával a munkáltatók a béreket is kénytelenek növelni, ha magukhoz szeretnék csalogatni a szakképzett munkaerőt. Az alkalmazottak havi bruttó átlagbére az elmúlt egy évben így több mint 7 százalékkal, az idei első negyedévre 1023 euróra nőtt. A legnagyobb átlagbért továbbra is a bankszektor (2021 euró), az IT-ágazat (1886 euró) és az energiaszektor (1817 euró) kínálja. A sor végén már hagyományosan az építőipar (707 euró) valamint a szállodai és éttermi szolgáltatások (572 euró) találhatók. Regionális szempontból Pozsony vezet, 1310 eurós átlagbérrel, a többi megyében ez 965 (Nagyszombat megye) és 777 euró (Epeijes megye) között mozog. Homályos jövő Mire számíthatunk az év hátralevő részében? „A jónak nevezhető év eleji start ellenére 2019-ben a szlovák gazdasági növekedés lassulására kell felkészülnünk. Míg tavaly éves szinte 4,1 százalékkal nőtt Szlovákia bruttó hazai terméke (GDP), idén 3,4 százalékos bővülésre számítunk. Szlovákia számára a legnagyobb kihívások között szerepel a legfőbb kereskedelmi partnerének számító Németország visszafogottabb növekedése, Nagy-Britannia rendezetlen uniós kilépése és a globális kereskedelmi háború veszélye. Ez utóbbi elsősorban az autóiparunknak okozhat súlyos gondokat” - mondta Muchová. Jóban-rosszban? -szlovák-magyar kapcsolatok előbb jön az oltás SÁNTA SZILÁRD A somorjai Fórum Kisebbségkutaté Intézetben a szlovák-magyar kapcsolatok alakulásáról szerveztek tegnap tudományos konferenciát. Magyar és szlovák társadalomkutatók nagy erudícióval és elszántsággal ugrottak neki, hogy érvényes értelmezési kereteket találjanak a szlovák-magyar kapcsolatokhoz, együttéléshez. Az előadások a múlt és jelen történéseit állították fókuszba, a jövő, a hogyan tovább kérdése a vitában került elő, ahol konszenzus született arról, hogy a szlovákiai magyar közösség új kihívások előtt áll. Erős civil szervezetek nélkül a közösség jövőjét nagyban befolyásolja a szlovákiai magyar pártok sorsának alakulása. A délelőtti blokk előadója Zuzana Polácková, Simon Attila, Juraj Martonyik, Michal Vasecka és Óllös László volt. Az első két előadó történelmi visszatekintésre vállalkozott. Simon Attila történész megjegyezte, a múlt sokszor visszaköszön. Polácková a magyar-szlovák kapcsolatok konfliktusforrásainak lajstromozását, a témák megjelölését végezte el, Simon a két világháború közötti időszak többpártrendszerének mai értelmezését, tanulságait villantotta fel. Juraj Martonyik doktorandusz az etnikai identitás kifejeződéséről a középeurópai térben ismertetett kutatási eredményeket: a szlovákok, magyarok, csehek és romák identitásáról, egymás elfogadásáról és sztereotípiáiról. Öllös László politológus szerint a szlovák-magyar megbékéléshez a nemzeti elnyomás kritikáján át vezet az út. Michal Vasecka szociológus a paranoid kormányzás és az ellenségképzés példáit mutatta fel, különös tekintettel a visegrádi négyekre. A második nagy blokkot Peter Zajac - személyes történetektől és visszaemlékezésektől tarkított - előadása nyitotta, amely a szlovákok és szlovákiai magyarok politikai kapcsolatainak 1989 utáni alakulását ismertette. Az alapszerződésben megjelenő kisebbségi kérdés bilaterális kezelését Szarka László történész boncolgatta. Az IVÓ társadalomkutató intézet kutatási eredményeit - a magyarok és szlovákok kölcsönös elfogadottságáról - prezentálta és értelmezte Grigorij Meseznikov. A konferencia a 100 év után - Helyzetjelentés a szlovákiai magyar közösségről program keretében valósult meg. A rendezvényről részletes beszámolót az Új Szó szombati számában, Szalon mellékletünkben olvashatnak. Kanyaró: IBOS EMESE Változik az oltási naptár, a kanyaré elleni oltást korábban kaphatják meg a gyerekek. Az oktatási tárca intézkedése az utóbbi időszak kanyarés megbetegedéseire is reagál. Pozsony. Az egészségügyi minisztérium a tiszti főorvossal közösen dolgozta ki a módosító javaslatot, ennek értelmében a gyermekekre és a felnőttekre vonatkozó oltási naptár is módosulna. A módosításnál figyelembe vették a lakosság körében végzett, az ellenálló képesség állapotát vizsgáló felmérését is. Az új oltási sémában a legnagyobb változást annak a hármas oltóanyagnak a korábbi beadása jelenti, mely egyszerre véd a kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő ellen. Ezzel a vakcinával most 11 éves korukban oltják be a gyermekeket. Az első oltóanyagot továbbra is 15-18 hónapos korban kapnák meg. „Egy nagyon fontos, elengedhetetlen lépésről van szó a gyermekek egészségének hatékonyabb védelme érdekében” - indokolta a módosítást Andrea Kalavská (Smer-jelölt) egészségügyi miniszter. Hozzátette, jelenleg Európában és Szlovákiában is emelkedik a kanyaróval fertőzött gyermekek száma. „Az MMR vakcina második oltását már most több országban, köztük Csehországban, Szlovéniában, Horvátországban és Olaszországban is az iskolai beíratás előtt kapják meg a kicsik” - magyarázta a tárcavezető. Emlékeztetett arra is, hogy a 2018-ban készített laboratóriumi vizsgálatok alapján a három megbetegedés elleni ellenanyag mértéke csökken az érintett populáció vérében. Míg a 11 éveseknél ez 97,24 százalékos, addig az 5 és 9 éves gyerekeknél 93,46 százalék. „Bár ezek az értékek kielégítőnek számítanak, az Európában és Szlovákiában is egyre gyakoribb megbetegedésekre való tekintettel növelni kell a kanyaróval szembeni védettséget” - közölte Ján Mikas tiszti főorvos azzal, hogy az iskolakezdésre a gyerekek teljes védettséget kapnak a kanyaróval és további két betegséggel szemben is. Változna továbbá a hepatitis A elleni védőoltás beadásának időpontja is. A tárca azt javasolja, hogy a védőoltást terjesszék ki azokra a két- és ötéves gyermekekre is, akik életkörülménye ezt indokolttá teszi. Például, ha a gyermek lakóhelyén nincs bevezetve az ivóvíz, nincs megoldva a szennyvíz elvezetése és a lakhatási körülményei nem érik el a standardot. Mikas szerint ez a lépés is nagyon indokolt, mert bár a hepatitis A elleni védőoltás nagyon hatékony, a 2018-as felmérés alapján az 1 és 4 év közötti gyermekek védettsége 8,6 százalékos, az 5 és 9 évesek védettségepedig 15 százalékos. A 2018-as felmérés arra is rámutatott, hogy a 30-35 év közöttiek 18,8 százaléka nem védett a kanyaróval szemben. Ez annak tudható be, hogy korábban kevésbé hatékony vakcinával oltották be a lakosságot. Az érintetteknek azt javasolja a tárca, hogy egyszeri vakcinával ismételjék meg az oltást. Korábban kapják meg a gyerekek a kanyaró elleni védőoltást (TASR-feivétei)
