Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-04 / 103. szám
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2019. MÁJUS 4. OTTHON 13 i A korhűen berendezett Rembrandt-házhoz tartozik a szomszédos modern épület is, ahol a mester egyes metszeteit és grafikáit, más művészek, elődök és tanítványok alkotásait őrzik A Az emeleti alkotóműhely, ahol a tanítványok rajzoltak, festettek (Fotók: rembrandthuis, ug) alahol azt olvastam, hogy nem érdemes elmenni az amszterdami Rembrandt-házba, mert semmit nem ad a látogatónak, hiszen Rembrandt-festményeket nem lát, csak semmitmondó rideg tárgyakat, amelyeket muzeológusok gyűjtöttek össze, hogy megnyithassák a felújított turistacsalogató házat. Az igaz, hogy a bútorok nem eredetiek, vagyis nem abban az ágyban aludta az igazak álmát a holland mester, amelyet egykori házában látni, és nem abban a szekrényben őrizte kabátját, ingét, amelyet megnézhetünk, de a ház teljes egészében a kor stílusát tükrözi. Minden bútor, minden tárgy Rembrandt van Rijn idejéből származik, így a házat járva teljességgel átérezhetjük, a 17. század hangulatát. Megtudhatjuk, miként éltek akkor az emberek, milyen volt a festő első emeleti műterme, ahol ő és tanítványai alkottak, hol nyomtatta a mester a metszeteit, amelyből 250-et őriz a múzeum, és melyik helyiségben született Rembrandt fia, Titus. Itt láthatjuk az akkoriban divatos nagyon szűk csigalépcsőt, a kicsit komor, rideg konyha 17. századi típusát egy óriáskandallóval és a szolgálólány hálófülkéjével, felfedezhetjük a művész sisakjait és fegyvereit, szobrait, valamint csiga- és lepkegyűjteményét. A legérdekesebbek - legalábbis számomra - a rövid szekrényágyak, amelyek egy kis töprengésre adnak okot, addig, amíg magyarázatot nem kapunk: „az emberek akkoriban ülve aludtak, mert féltek, hogy a fejükbe száll vér, és meghalnak álmukban”. Rembrandt híres, elismert festő volt, zsebében volt már a megbízatás az Éjjeli őrjárat megfestésére, amikor 1639-ben megvette a már akkor is drága házat. Itt élt jómódban és szerelemben feleségével, Saskiával, akit azonban Titus fiuk születése után hamarosan elvesztett. Ezt a veszteséget sosem heverte ki a mester, s míg a korábbi éveket a művészi termékenység határozta meg, Saskia halála után aktivitása alábbhagyott. Kevesebbet festett, népszerűsége is csökkent, nemcsak passzivitása miatt, hanem mert már egy másik festési stílus éledezett. Rembrandt elkeseredésében szórta a pénzt, műkincseket vásárolt és szeretőket tartott. Tékozló életmódja miatt annyira eladósodott, hogy 1658-bari kénytelen volt elhagyni a házát, amelyet műgyűjteményével együtt elárvereztek. A ház, mint egykori gazdája is, hányatott sorsra jutott, az épületet kettéosztották, s a 20. század elejéig különböző családok lakták. Az évek során annyira lepusztult, hogy csak az egykori neves lakó miatt nem bontották le - szerencsére. Az épületet végül a város vette meg, s most ismét Rembrandté - róla, az emberről, a festőről, a műgyűjtőről, a tanárról mesél. Szekrényágy a konyhában Urbán Gabriella Rembrandt a festék anyagát szándékosan módosította. Ólom-oxidot kevert az olajba azzal a céllal, hogy a festék pasztaszerű legyen. Vastagon felvitt festékes technikájával forradalmasította a festészetet. » Kicsit dölyfös és barátságtalan Amszterdamban a múlt hónapban mutattak be hat érdekes videót, amelyeken Rembrandt beszél festészeti technikájáról. A Rembrandt Tutorials című videókról Rita Sinh, a pittsburghi Carnegie Melon Egyetem tudósa elmondta: a művész hangját önarcképei elemzésével rekonstruálták. A korszerű technológia lehetővé teszi, hogy egy személy hangját a megjelenése alapján lehessen megalkotni. A művész önarcképeiből kiindulva a fejformája és becsült tüdőkapacitása alapján hozták létre beszédhangját. „Aki ismerte őt, azt biztos nagyon megérintené a hang" - mondta Sinh. A videókon Rembrandt a korabeli, 17. századi holland nyelven szólal meg, ezért a szöveget feliratozták. Jonathan Bikker Rembrantszakértő szerint a mester hangja a felvételen „egy kicsit dölyfösnek és barátságtalannak" tűnik. (MTI)
