Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-04 / 103. szám

6 I RÖVIDEN Kim-testvór halála: távozik az elkövető Kuala Lumpur. Malajziában szabadon engedték az észak­koreai vezető féltestvére halálá­nak ügyében megvádolt vietnámi nőt. A 45 éves Kim Dzsong Na­­mot 2017 februáijában gyilkolták meg Kuala Lumpur repülőterén úgy, hogy arcába VX ideggázt kentek. A korábban megvádolt két elkövető, az indonéziai Siti Aisyaho és a vietnámi Doan Thi Huong azt vallotta, úgy tudták, hogy ártalmatlan, kandikamerás felvételben vesznek részt. Idén márciusban egy bíró 3 évi bör­tönbüntetésre ítélte a vietnámi nőt, miután a nő elismerte, „szándékos testi sértést követett el egy veszélyes eszközzel”. Do­an Thi Huongnak jó magavisele­té miatt most elengedték bünte­tése fennmaradó részét. (MTI) Támadás az orosz repülőtér ellen Moszkva. Terroristák próbálták tűz alá venni a szíriai Hmejmím­­ben működő orosz katonai repü­lőteret - közölte a szíriai orosz katonai parancsnokság. Viktor Kupcsisin, a szembenálló szíriai felek összebékítéséért felelős orosz központ vezetője kijelen­tette, hogy az összes csapást el­hárították, a támadásoknak nem voltak sebesültjei. Kupcsisin ko­rábban azt közölte, hogy terro­risták egy hónap alatt 12 alka­lommal tettek kísérletet arra, hogy sorozatvetők vagy drónok segítségével csapást mérjenek Hmejmímre. Az orosz vezetés többször katonai fellépést helye­zett kilátásba a támaszpontok el­leni támadásokra válaszul. (MTI) 120 civilt ölt meg az amerikai haderő Washington. Mintegy 120 ci­villel végzett az amerikai hadse­reg 2018-ban - közölte a wa­shingtoni védelmi minisztérium. ,.Hitelt érdemlő jelentések szerint 2018-ban mintegy 120 civil vesztette életét és további 65 se­besült meg amerikai katonai műveletekben Irakban, Szíriá­ban, Afganisztánban és Szomá­liában” - állt a jelentésben. Kö­zülük 42-vel Irakban és Szíriá­ban, 76-tal Afganisztánban, ket­tővel pedig Szomáliában végzett az amerikai hadsereg. Az össze­sítés nem terjedt ki Jemenre és Líbiára, ahol szintén zajlanak amerikai katonai műveletek. (MTI) Tálib foglyok szabadon engedése Kabul. 23 pontos javaslatcsomag elfogadásával zárult az afgán nagytanács, a lója dzsirga ülése, egyebek mellett kezdeményezték 175 tálib fogoly elengedését is. Záróbeszédében Asraf Gáni af­gán elnök felszólította a kormány ellen évek óta harcoló tálibokat, küldjék el képviselőiket, hogy átadhassák a 175 embert. Leszö­gezte azt is, egyoldalú tűzszü­netre nincs lehetőség. A hétfőn kezdődött tanácsülés legfonto­sabb témája a tálibokkal folyta­tandó béketárgyalás volt. (MTI) KÜLFÖLD 2019. május 4. | www.ujszo.com Éhínség fenyeget legalább 10 millió észak-koreait Észak-Korea fejenként 300 grammra csökkentette az élelmiszerjegyekre vásárol­ható ételadagokat: eddig még nem volt ehhez foghatáan alacsony a fejadag az évnek ebben az időszakában - számolt be tegnap az ENSZ. Genf. Az ENSZ szerint a helyzet tovább romolhat, miután az évtized legrosszabb termését takarították be az ázsiai országban 2018-2019-ben. A szélsőséges időjárás következté­ben a több mint 25 millió lakosú Eszak-Koreában 10,1 millióan szembesülnek súlyos élelmiszerhi­ánnyal. Ennyi embernek nincs elég élelme ahhoz, hogy kitartson a kö­vetkező betakarításig - mondta az ENSZ Világélelmezési Programjá­nak (WFP) szóvivője, Herve Ver­­hoosel. A mezőgazdaság termelé­kenysége 4,9 millió tonna volt, a legalacsonyabb 2008/2009 óta. Verhoosel szerint az élelmiszerhi­ány 1,36 millió tonna. A 2019-es is szűk esztendőnek ígérkezik, a búza- és az árpatermés aggasztó, és teljes vidéki közösségek kerülhetnek ne­héz helyzetbe a nyáron. A silány ter­més az időjárás, valamint az alkatrész-, műtrágya- és üzem­­anyaghiány számlájára írható - mu­tatott rá a szóvivő. Az ENSZ Világélelmezési Prog­ramjának és az ENSZ Élelmezés­ügyi és Mezőgazdasági Szervezeté­nek (FAO) tanulmánya szerint az észak-koreaiak nagyon kevés fehér­jét fogyasztanak, egyes családok asztalára mindössze évente néhány­szor kerül hús vagy más fehéijefor­­rás. Az ENSZ Észak-Korea kérésére végezte el értékelését március 29-e és április 12-e között. A világszer­vezet munkatársai tanyákat, vidéki és városi háztartásokat, óvodákat és élelmiszer-elosztó központokat ke­restek fel a világtól szinte teljesen Kim Dzsung Un diktátor szemmel láthatóan nem éhezik.. (TASR/AP) elzárt országban. A WFP a nyár fo­lyamán újabb értékelésre készül, hogy felmérhesse a válság teljes ter­jedelmét. Észak-Koreában legutóbb Újabb venezuelai áldozatok Caracas. A spanyol külügy­minisztérium közölts, semmi­képpen nem adja ki a venezu­elai hatóságoknak Leopoldo Lépez ellenzéki vezetőt, aki Spanyolország caracasi nagy­követi rezidenciára menekült. Az e heti tüntetések során négyen vesztették életüket. López ellenzéki vezető nem kér menedékjogot Madridtól, és nem hajlandó elhagyni hazáját felesége szerint. Csütörtökön egy venezuelai bíróság letartóztatási parancsot adott ki López ellen, mert megsértette a 2017-ben ellene elrendelt házi őrizet szabályait. A törvényszék a venezu­elai hírszerzést (SEBIN) bízta meg López kézre kerítésével, valamint azzal, hogy a Caracas közeli Ramo Verde katonai börtönbe vigye vissza. A politikus 14 év börtönbüntetést kapott azért, mert a vád szerint erő­szakra bujtott fel kormányellenes tüntetéseken. 2014-ben 43 ember vesztette életét a Maduro elleni meg­mozdulásokon. López a magát az ország ideigle­nes elnökévé kikiáltó Juan Guaidó szövetségese, kedden tűnt fel az ol­dalán a caracasi tömegtüntetésen. Guaidó szerint Lópezt a SEBIN egyes tisztségviselői szabadították ki, miután amnesztiát és kegyelmet ígértek nekik. Guaidó akkor arra buzdította a katonaságot, hogy áll­janak át az ellenzék oldalára a sú­lyos válság sújtotta országban. A felkelés kudarca nyomán a jobbol­dali Népakarat pártot vezető 48 éves López, felesége és lányuk a caracasi spanyol nagykövet rezidenciáján kapott menedéket. Az ellenzéki ve­zető az épület előtt kijelentette: nem fél attól, ha újra börtönbe kell vo­nulnia. Viszont - tette hozzá - arra számít, hogy Nicolás Madurót he­teken belül elűzik a hatalomból. Maduro államcsínykísérlettel vá­dolja Guaidót, az ellenzéki többségű törvényhozás elnökét, akit hozzáve­tőleg 50 ország el is ismert a hata­lom legitim letéteményeseként. A Társadalmi Konfliktus Vene­zuelai Megfigyelője (OVCS) nevű helyi civil szervezet összesítése sze­rint az e heti tüntetések során né­gyen vesztették életüket, köztük egy tizennégy éves fiú, akit Caracas ut­cáin lőttek le. Az OVCS hozzátette, hogy az országos tüntetéseken ez idő alatt 130 ember sérült meg lövések­től, gumilövedékektől, illetve könnygáz belélegzésétől. A hivatalban lévő venezuelai el­nök katonatisztekkel találkozva arra biztatta a hadsereget, hogy „fegyve­rezze le az árulókat és puccsistákat”, és legyen a korábbinál is fegyelme­zettebb. Nicolás Maduro a védelmi minisztériumban tartott gyűlésen kijelentette: „eljött a harc ideje, le­verve a puccsista kísérleteket, a Wa­shington pénzén megvett árulókat”. A katonáknak „még inkább enge­delmesebbnek, összetartóbbnak, fe­gyelmezettebbnek, szocialistának, antiimperialistának és chávistának” kell lenniük - mondta. A szintén je­len lévő Vladimir Padrino védelmi miniszter arról beszélt, hogy a hát­térben vannak olyanok, akik meg akarnák vásárolni a tiszteket, hogy összecsapást váltsanak ki a katona­ságon belül. A fegyveres erők má­sodik számú vezetője, Remigio Ce­­ballos megerősítette, hogy a katona­ság hű Maduróhoz, akit a főparancs­nokuknak tekintenek. A magát ide­iglenes államelnöknek kikiáltó Juan Guaidó ellenzéki vezetőt Ceballos „idiótának” nevezte. (MTI) a kilencvenes évek közepén pusztí­tott hatalmas éhínség, amelynek kö­vetkeztében mintegy 3 millióan hal­tak meg. (MTI) Brit választás: visszaestek a toryk London. A két legnagyobb brit politikai erő, a kormányzó Kon­zervatív Párt és az ellenzéki Munkáspárt jelentős vesztesége­ire és a kisebb pártok előretöré­sére utalnak a csütörtöki részle­ges angliai helyhatósági válasz­tás eddigi részeredményei. A vá­lasztóknak 8804 tanácsnoki mandátumról kellett dönteniük. Londonban ezúttal nem tartottak tanácsi választásokat. Az érintett angliai választókörzetekben a Theresa May miniszterelnök ve­zette kormányzó Konzervatív Pártnak közel 5000, a fő ellenzé­ki erőnek, a Jeremy Corbyn ve­zette Munkáspártnak több mint kétezer képviselője volt. Az ed­digi adatok alapján a Konzervatív Párt eddig 442, a Munkáspárt 79 választott tanácsnoki helyet ve­szített. A legnagyobb nyertesnek 3. legnagyobb brit politikai erő, a Liberális Demokraták tűnnek, de a Zöldek is 42 fővel növelték helyhatósági képviselőik számát. A Liberális Demokraták az egyetlen országos brit párt, amelynek fo politikai programja az, hogy Nagy-Britannia marad­jon az unió tagja. (MTI) Szélsőjobboldali uszítókat tiltott ki a Facebook Kitiltva. Louis Farrakhan (balról) és az összesküvés-gyártó Alex Jones, (tasr/ap) A Facebook vezetése gyűlölet­­beszéd miatt véglegesen kitil­totta a közösségi portálról Louis Farrakhant, az Iszlám Nemzete nevű amerikai szer­vezet vezetőjét és több más, szélsőjobboldali publicistát - közölte a közösségi média. San Francisco. A tiltás a Facebo­ok leányvállalatának, az Instagram­­nak a platformjára is érvényes. Az el­sősorban zsidóellenes megnyilvá­nulásairól hírhedt Louis Farrakhan mellett kitiltották a közösségi plat­formokról Alex Jones és a Magyar­­országon is agitáló Milo Yiannopou­­los szélsőjobboldali publicistákat is, akik a Facebook megítélése szerint összeesküvés-elméleteik miatt vál­tak méltatlanná arra, hogy publikál­hassanak. A fideszes Schmidt Mária vezette alapítvány Yiannopoulosnak a 60 perces előadásáért 20 ezer dol­lárt fizetett ki. Alex Jones Infowars című portálját 2018 augusztusában már eltávolította a Facebook, de az Instagramról mostanáig nem. Az óriásvállalat szóvivője közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta: „Ideológiai tartalmuktól függetlenül mindig betiltottuk azokat a szemé­lyeket és szervezeteket, akik és ame­lyek erőszakot és gyűlöletet hirdet­nek vagy támogatnak. Széles körben vizsgáljuk e szabály potenciális megszegőit, és ez vezetett mai dön­tésünkhöz az említettek oldalainak eltávolításáról.” A Facebook korábban ígéretet tett arra, hogy erőteljesebben lép fel a platformjain megjelenő gyűlölet­beszéd ellen. Ezért idén márciusban a fehérek felsőbbrendűségét hirdető személyeket és szervezeteket tiltott ki. Különböző emberi jogi szerveze­tek már két éve - a virginiai Char­lottesville városban történt össze­csapások óta - arra ösztökélik a Fa­cebook és más internetes platformok működtetőit, hogy erőteljesebben lépjenek fel a gyűlöletbeszéd ellen. Érvelésük szerint a Szilícium­völgynek, vagyis a nagy technoló­giai cégeknek is állást kell foglalniuk az erőszakos és a rasszista hátterű konfliktusokban. Jones és Yianno­­poulos mellett a Facebook más, Amerikában ismert olyan szélső­­jobboldali személyeket is kitiltott, mint Paul Joseph Watson, Paul Neh­len vagy Laura Loomer. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents