Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-31 / 125. szám

www.ujszo.com I 2019. május 31. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 111 Miért hasznos a VPN? Ha szeretnénk elrejteni az IP-címünket, az egyik legegyszerűbb módszer va­lamilyen VPN-megoldás használata (Fotó: Shutterstock) Népszerűek a Huawei telefonjai Szlovákiában ÖSSZEFOGLALÓ Mi az a VPN? A hivatalos meghatározás szerint a jelentése virtuális magánhálózat (VPN, angolul Virtual Private Network) ami egy nyilvános hálózaton keresztül kiterjeszti a helyi hálózatot. A VPN megoldást kínál arra, hogy a felhasználók egy megosztott vagy nyilvános hálózaton keresztül úgy küldjenek és fogadjanak adatokat, mintha a számítógépük közvetlenül kapcsolódna a helyi hálózathoz. Biztonságos megoldást kínálhat a nyílt wifihálózatokon, megvédhet az intemetszolgáltató szimatolásától, elrejtheti a forgalmat a hivatalos szervek és egyéb lehetséges táma­dók elől, továbbá elérhetővé teheti a földrajzilag letiltott, azaz geoblok­kolt tartalmakat — sorolhatnánk a VPN-megoldások legfontosabb is­mérveit. A kapcsolat „magánjellegét” az adja, hogy a VPN-en keresztül áramló információk, adatok a tit­kosítás miatt nem láthatók az ere­deti hálózaton. A titkosítás jellem­zően általánosan használt szolgál­tatása a VPN-nek, de titkosítás nél­kül is használható a különböző adatfolyamok elkülönítésére vagy a hálózat logikai felépítésének egy­szerűsítésére. A routerekbe gyakran beépítik gyárilag a VPN-funkciót, de sok esetben szoftveresen valósítják meg. Tipikus gyakorlati alkalmazása pél­dául a céges hálózat távoli bizton­ságos elérése. A VPN egy gyakori alkalmazási területe, amikor a mun­katársak a cég belső hálózatához tá­volról biztonságosan férhetnek hoz­zá. Az interneten keresztül titkosí­tott csatorna hozható létre a dolgozó saját otthoni számítógépe és a vál­lalat szervere között. Azaz nagyon leegyszerűsítve a dolgozók akkor is elérhetik a céges, belsős hálózatot és erőforrásokat, amikor otthon van­nak és onnan szeretnének dolgozni. A másik jellemző terület, ahol jól jön egy VPN, az internethasználat. Fontos megemlíteni, hogy a VPN nem egy intemetelérés, tehát hasz­nálatához szükséges egy meglévő működő .internetkapcsolat. Ez szinte bármilyen intemetelérés lehet, akár kábelnet, modem, 3G, 4G. A VPN erre a hálózatra csatlakozik fel, a VPN-en keresztül áthaladó internet­­forgalmunk már nem a „normális” hálózaton folyik át, hanem a VPN által létrehozott speciális csatornán. Legtöbb esetben maga a VPN- kapcsolat is titkosított, így a rajta folytatott adatcserét nem lehet le­hallgatni. Előnyei a közvetlen internethasz­nálathoz képest: a webhelyek szá­mára az adatforgalom a VPN-szerver országából érkezőnek látszik; a saját intemetszolgáltató nem látja az adatforgalom részleteit; nyilvános hálózat használata esetén nehezíti az adathalászok dolgát. Hátrányai: las­sabb internetelérés; az adatforgalom részleteit a VPN-szolgáltató látja. Számos cég kínálja nyilvános szolgáltatásként, hogy VPN- szerveren keresztül böngészhetünk a világhálón. Ilyen szolgáltatás igénybevétele esetén a saját gépünk és a VPN-szolgáltató szervere kö­zött egy titkosított kapcsolatot épí­tünk ki, és a publikus internetre a szolgáltató szerverének nevében lé­pünk ki. Ha szeretnénk elrejteni az IP- címünket, az egyik legegyszerűbb módszer valamilyen VPN- megoldás használata. Tehát a VPN egyrészt abban segít, hogy a meg­látogatott oldalak felé anonim mó­don böngészhessünk, de arra is használható, hogy elérhessünk olyan szolgáltatásokat, amelyeket valamilyen régiós korlátozás véd. Az internetes VPN-szolgáltatók lé­nyegében azzal foglalkoznak, hogy a saját böngészésünket átirányítják az általuk üzemeltetett szervereken. A VPN-szolgáltatók gyakran fize­tős konstrukcióban kínálnak cso­magokat, de azért van pár ingyenes lehetőség is - persze bizonyos kor­látozásokkal. (Technokrata) SZABÓ LACI Nagy csapás lehet a szlovákiai mobilszolgáltatók ügyfelei szá­mára, ha a mostani krízis miatt eltűnnek a hazai boltok polcairól a Huawei mobiltelefonok. Leg­alábbis erre enged következtetni az a népszerűségi lista, amelyet a há­rom szolgáltató az eladási adatok alapján állított össze. Mind az Orange, mind a Telekom, mind pedig az 02 listáján áprilisban egy Huawei mobiltelefon végzett az élen - mindhárom szolgáltatónál a Huawei P smart 2019 volt a legnépszerűbb -, de a tízes listá­kon számos egyéb Huawei-modell található. Érdekes lesz a májusi adat, mennyire tántorítja el a vá­sárlókat a mostani bizonytalanság. Áprilisban a Telekom ügyfelei körében a Huawei P Smart 2019 készülékből fogyott a legtöbb, a második helyen a Samsung Ga­laxy J6+ végzett, míg a harmadik a Samsung Galaxy A50. A további sorrend: 4. Honor 8A; 5. Samsung Galaxy A7; 6. Alcatel 2008; 7. Huawei P30 Pro; 8. Huawei Mate 20 lite; 9. Huawei P20 lite; 10. Hu­awei P30. Az Orange ügyfelei körében is a Huawei P smart 2019 készülék lett az első, a második a Huawei P20 lite, míg a harmadik a Samsung Galaxy A7. A továbbLsorrend: 4. Huawei Y6 2019; 5.Samsung Ga­laxy A6; 6. Samsung Galaxy A50; 7. Huawei P30; 8. Samsung Ga­laxy J4 Plus; 9. Samsung Galaxy S10; 10. Huawei Y6 2018. Mint ahogy azt fentebb is írtuk, az 02 ügyfelei körében is a Hua­wei P smart 2019 készülékből fo­gyott a legtöbb áprilisban, a má­sodik legnépszerűbb a Samsung Galaxy A7 volt, a harmadik he­lyen egy újabb Huawei, a P20 lite végzett. A további sorrend: 4. Hu­awei Y5 2018; 5. Honor 10 lite; 6. Samsung Galaxy A50; 7. Honor 8A; 8. Motorola Moto G7 Power; 9. Apple iPhone 8 (64GB); 10. Xiaomi Redmi 6A. A három szlovákiai szolgáltatónál a Huawei P smart 2019 volt a legnép­szerűbb (Fotó: Shutterstock) Bírósághoz fordult a Huawei az amerikai szankciók miatt MTI-HÍR Gyorsított eljárásra vonatkozó kérőimet nyújtott be egy amerikai bíróságon a Huawei, hogy semmisítsék meg azt a rendeletet, amelynek értelmében a vállalat nem vásárolhat alkatrészeket vagy technológiát amerikai cégektől a helyi kormányzat engedélye nélkül. A CCTV kínai állami televízió közzétette Szung Liu-ping, a Hua­wei vezető jogászának egy nappal korábban kiadott közleményét, amelyben az áll: a rendelet közvet­len módon ítélte bűnösnek a Hua­­weit, és a cég ellen nagymértékű korlátozó intézkedéseket vezetett be azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a Huaweit elüldözze az amerikai pi­acról. Szung rámutat: jogalkotással helyettesíteni a megfelelő bírósági eljárást zsarnoki intézkedés, amit az amerikai alkotmány egyértelműen tilt. A kérelmet a vállalat az Egyesült Államokban kedd este, kínai idő szerint szerda reggel nyújtotta be egy márciusban kezdeményezett kereset meggyorsítására, amelyet egy texasi bíróságon indított, ott ahol a Huawei amerikai központja található. Az eredeti keresetben is arra hi­vatkoztak, hogy az amerikai kor­mányzat mindenféle bizonyíték nél­kül, a Huawei szerint alkotmányel­lenes módon vezetett be megszorí­tásokat a cég ellen. A gyorsított el­járással lehetőség lenne arra, hogy a bíró ítéletet hirdessen az ügyben a tárgyalás teljes menetének lefolyta­tása nélkül, még az előtt, hogy le­járna a tiltóintézkedés 90 napos fel­függesztése. Az amerikai kereskedelmi mi­nisztérium május közepén tette fel a Huaweit és hetven leányvállalatát arra a feketelistára, amelyen az Egyesült Államok nemzetbiztonsá­gára vagy külpolitikai érdekeire po­tenciális veszélyt jelentő cégek sze­repelnek. Ezek a vállalatok az ame­rikai kormányzat engedélye nélkül nem vásárolhatnak alkatrészeket vagy technológiát amerikai cégek­től. Néhány nappal később pedig az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma formálisan is megtil­totta amerikai termékek eladását a kínai telekommunikációs óriásvál­lalatnak. Ennek eredményeként a Google május 19-én bejelentette, hogy az amerikai kereskedelmi mi­nisztérium rendeletének értelmében felfüggeszti több együttműködését a Huaweijel, továbbá amerikai sajtó­­értesülések szerint a Qualcomm és az Intel mikrocsipgyártók sem fognak alkatrészeket eladni a Huaweinek a rendelet hatályba lépését követően. A South China Morning Post hong­kongi lapnak nyilatkozó meg nem nevezett források szerint pedig a Microsoft megvonja a Windows operációs rendszer használati jogát a kínai vállalattól, az amerikai szoft­vergyártó Huaweinél dolgozó csa­pata már ki is költözött a kínai cég Sencsenben található központjából. Az idézett források azonban azt nem tudták megerősíteni, hogy a helyzet végleges, vagy csak ideiglenes in­tézkedésről lenne szó. Zsen Cseng-fej (Ren Zhengfei), a Huawei Technologies alapítója egy hétfőn közzétett interjúban a Bloomberg amerikai hírügynökség­nek úgy nyilatkozott: a vállalat a sa­ját fejlesztések felgyorsításán, illet­ve más beszállítókkal való együtt­működéseken keresztül igyekszik fenntartani előnyös helyzetét a piaci versenyben. Richard Jü Cseng-tung (Richard Yu Chengdong), a cég mo­biltelefon üzletágának vezérigazga­tója a múlt héten arról beszélt: a Hu­awei saját fejlesztésű operációs rendszere már idén ősszel piacra ke­rülhet. Az Egyesült Államok állítása szerint a Huawei távközlési beren­dezései kémkedésre adnak lehető­séget a kínai hatóságoknak. A Hua­wei és a kínai kormány több alka­lommal is visszautasította az Egye­sült Államok állításait, és bizonyí­tékok bemutatására szólította fel. A vádakkal kapcsolatban a cég alapí­tója egy múlt heti interjúban úgy fo­galmazott: a Huawei magánvállalat, termékeinek vásárlása és használata kizárólag személyes preferencián alapuló felhasználói döntés kellene hogy legyen, nem pedig politikai játszmák tárgya. h JH Az eredeti keresetben is arra hivatkoztak, hogy az amerikai kormányzat min­denféle bizonyíték nélkül, a Huawei szerint alkotmányellenes módon vezetett be megszorításokat a cég ellen (Fotó: Shutterstock)

Next

/
Thumbnails
Contents