Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-30 / 124. szám

A csomózásról és szőnyegkészítésről, gobelinekről csehül mesélt nekünk a helyi menedzser, aki Prágában tanult Nem csak tavaszi török csemege: KAPPADÓKIA T avaly október vé­gén sikerült a Se­lyemút üzbegisztá­­ni részét, a legcso­dálatosabb, ékszerszépségű városait megcsodálnom, most pedig a török útvona­lán csavaroghattam kicsit. Kappadókia igazi csemege. Ha valaki különleges helyre vágyik, és nem szeretne túl messzire utazni miatta, aján­lom felfedezésre a világnak ezen érdekes részét. Megismerheti a szinte el­vont szépségű tájakat, misz­tikus föld alatti városokat, a tündérkémények mesés világát, karavánszerájokat és az iszlám művészet kincseit. KALANDRA FEL! Antalya repterére érkez­tünk meg nem egészen há­romórás repülőút után. Egy éjszakát itt töltöttünk, hogy mindjárt két lábbal bele­huppanjunk a kalandba, él­vezzük a török vendéglátást és a magas szintű szolgálta­tásokat. Mindenhol barát­ságos fogadtatásban volt részünk. Másnap korán reg­gel elfoglaltuk a helyünket a buszban, és nekilódultunk az egész napos utazásnak. Útközben a Taurus-hegység havas tájait és háromezres csúcsait nézegettük a busz ablakából, s megálltunk a mai Törökország egyik leg­nagyobb városában, Konyá­ban. A középkorban a Szel­­dzsuk Birodalom fővárosa volt, és a mai napig a hívők szent zarándokhelye, mert itt található Mevlana mes­ter sírja. A mester eredeti neve Dzsalál ad-Dín R.úmí, ő volt a legnagyobb perzsa szúfi misztikus filozófus, aki ismerte az iszlám jogot, ha­gyományokat, magyarázta a Koránt, ismerte a perzsa, indiai és arab irodalmat, de a görög irodalmat és filozó­fiát is. 1273 decemberében hunyt el. Meglátogattuk a Mevlana-kolostort, itt alapí­tották meg közvetlenül a ha­lála után a táncoló, kerengő dervisek rendjét. A kolostor és mauzóleum része az Iszlám Művészet Múzeu­mának, ahol iparművészeti kincsek, ereklyék és relikviák is megtekinthetőek. TÜNDÉRTORNYOK SZÜLETÉSE Ahogy közeledtünk Kap­­padókiához, érdekesnél ér­dekesebb táj mutatta meg magát. Egy vulkán 25 millió évvel ezelőtt többszöri kitö­résével alakította ilyen izgal­massá a tájat. A sok hamu rétegekben rakódott le, az időjárás viszontagságainak köszönhetően, a szél, a nagy szárazságok és esők váltakozásának hatására az egyes rétegek szétváltak, fura barázdákat produ­kálva. így születtek meg a tündértornyok, a fotogén formájú sziklaképződmé­nyek tufából, bazaltkőből és más vulkanikus, de eltérő ke­ménységű kőzetből. Kappadókiában található­ak titokzatos föld alatti vá­rosok is - például Cardak, ahova az első keresztények bújtak el ellenségeik elől a 7. század elején, az első arab inváziók során. A hétszintes föld alatti városok három hó­napra biztosították nagyobb gondok nélkül megélheté­süket. Egy emeleten csak az állataik éltek, egy külön emelet volt az éléskamra, itt készítettek a szőlőből bort taposással és a must felfo- [ gásával. A szellőzés megvolt oldva, így állandóan áram­lott be a friss levegő. Föld alatti vízforrásaik elegendő vizet biztosítottak egy egész falunak, sőt, a kilenc kilomé-12 Utazasextra 2019. Május

Next

/
Thumbnails
Contents