Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-30 / 124. szám
101 HASZNOS TANÁCS 2019. május 30. I www.ujszo.com A diákstátusz a záróvizsgáig tart ÖSSZEFOGLALÓ Az a fiatal, aki ópp befejezte a tanulmányait, abszolvensnek minősül. Már nem diák többé, ezért elveszít bizonyos jogokat és kedvezményeket, ezzel párhuzamosan pedig új kötelességei keletkeznek. A közép- és felsőfokú intézmények végzőseire más-más feltételek vonatkoznak. Néhol már lezárultak, sok helyen még zajlanak az érettségi vizsgák, a főiskolákon pedig javában tart a vizsgaidőszak. Az iskola befejezése után különböző élethelyzetek alakulhatnak ki. Sokan továbbtanulnak, mások azonnal munkába állnak, esetleg a munkaügyi hivatalban kötnek ki. Egyesek megpróbálnak vállalkozni, többen pedig külföldre mennek, ahol a nyelvtudásukat tökéletesítik, tapasztalatokat gyűjtenek. Olyanok is akadnak, akik pár hónapig egyszerűen csak pihenni szeretnének, és később döntik el, mihez kezdjenek az életükkel. A különböző élethelyzeteknek megfelelően a végzősökre némileg eltérő ügyintézés vár. Középiskolások Az egyetemisták és a középiskolások között az első szembetűnő különbség az, hogy ez utóbbiaknak az érettségi vizsga sikeres letétele után még joguk van egy utolsó nyári szünetre. A tanév hivatalosan mindig augusztus 31-éig tart, a középiskolák végzősei eddig a dátumig diáknak minősülnek. Az állam eddig fizeti helyettük az egészségbiztosítást, a szülőknek pedig a szociális ügyi hivatal folyósítja a családi pótlékot. A diákok általában ki is szokták használni ezt az utolsó lehetőséget a zavartalan pihenésre, és csak ritkán fordul elő, hogy valaki azonnal munkába áll. Ha ez mégis megtörténik, az illető azonnal elveszíti diák státuszát, de nem neki kell felvennie a kapcsolatot az egészségbiztosítóval, hanem a munkaadójának. Aki szeptemberben nem helyezkedik el, annak tanácsos szeptember 7-ban, maguknak kell fizetniük az egészségbiztosítási díjat. A tanulmányok befejezése után 8 napon belül fel kell venniük a kapcsolatot a biztosítójukkal, és az előírt nyomtatvány (Oznámenie poistenca/platitel’a o zmenách) kitöltésével be kell jelenteniük az iskola elvégzését. Az űrlapot személyesen vagy postai úton kell eljuttatni a biztosítóba. Szociális Biztosító A Szociális Biztosítóval nem kell felvenni a kapcsolatot. Az állam a diákok után nem fizet társadalombiztosítást, és betegség esetén nem is jogosultak táppénzre, ha pedig regisztráltatják magukat a munkaügyi hivatalban, munkanélküli-segélyre sem számíthatnak. Ugyanakkor mindenki köthet önkéntes társadalombiztosítást. Bejelentési kötelezettségük csak az árváknak van, akik hozzátartozói nyugellátásban részesülnek. A középiskolák végzőseinek augusztus végéig megmarad a diákstátuszuk ségbiztosítást. Aki szeptember 7-éig felveszi a kapcsolatot a hivatallal, annak zökkenőmentesen folytatódik a biztosítása. Aki később jelentkezik be, annak hézag keletkezhet a biztosításában, és a hiányzó összeget utólag behajtják rajta. Téma: a végzősök hivatali kötelességei éig jelentkeznie a munkaügyi hivatalban. Senkinek sem kötelező regisztráltatnia magát az álláskeresők jegyzékében, ám aki ezt nem teszi meg, az önkéntes munkanélkülinek fog minősülni. Törvényből kifolyólag Szlovákiában mindenkinek rendelkeznie kell egészségbiztosítással. A diákok és a munkanélküliek után az állam fizeti a biztosítási díjat. Aki nem diák, és nem is szerepel a munkaügyi hivatal nyilvántartásában, annak saját magának kell térítenie az egész-Egyetemisták A középiskolásoktól eltérően a felsőoktatási intézmények végzősei már nem jogosultak egy utolsó „fizetett” szabadságra, utolsó nyári szünetre. Ok a záróvizsga letétele után azonnal elveszítik diákstátuszukat. De vigyázat! Nem a diplomaosztó ünnepség dátuma a mérvadó, hanem az államvizsgáé. Esetenként a kettő között több hét különbség lehet. A végzős egyetemistának a záróvizsga letétele után szűnik meg hivatalosan a diákélete, az állam ettől a pillanattól kezdve leállítja az egészségbiztosítási jár rulék fizetését. Aki mindjárt másnap munkába áll, azt a munkaadó bejelenti a biztosítóba, és az alkalmazottja után fizeti a járulékokat. Akinek nem sikerül azonnal elhelyezkednie, az állam helyette is fizetheti tovább a Milyen iratokra van szükség? ► Munkaügyi hivatal: személyi Igazolvány, az iskola elvégzéséről szóló dokumentum (bizonyítvány, oklevél), igazolás arról, hogy főiskolán tanul tovább, a regisztrációt igénylő kitöltött nyomtatvány. ► Egészsógbiztosító: személyi igazolvány, az iskola elvégzéséről szóló dokumentum, igazolás arról, hogy továbbtanul a főiskolán. ► Szociális Biztosító: az árváktól kérhetnek iskolalátogatási vagy a tanulmányok befejezéséről szóló igazolást. (TASR-fotó) biztosítást, de nem automatikusan, hanem erre meg kell kérni azzal, hogy az illető jelentkezik a munkaügyi hivatalban. Aki ezt az államvizsgától számított 7 napon belül megteszi, annak zökkenőmentesen folytatódik a biztosítása. Ellenkező esetben hézag keletkezik, amire az éves elszámolás során rájönnek. Egészségbiztosító A középiskolásokra és az egyetemistákra egyaránt érvényes, hogy ha nem helyezkednek el azonnal, és nem is jelentkeznek a munkaügyi hivatal-Munkaügyi hivatal Ha a végzős jelentkezik a munkaügyi hivatalban, az állam fizeti helyette az egészségbiztosítást, és a szülőknek leállítják a családi pótlék folyósítását. Új kötelezettség alakul ki: aktívan munkát kell keresnie, és reagálnia kell a munkaadók kínálataira, amit az egyes cégektől kapott igazolásokkal kell alátámasztani. Ha a hivatal közvetít valamilyen állásajánlatot, fel kell venni a kapcsolatot a céggel, el kell menni a megbeszélésre. A munkanélküli végzősök igényelhetnek hozzájárulást az abszolvensi gyakorlat elvégzésére, vállalkozás indítására, továbbképzésre, tanácsadói szolgáltatásokra. (sza) Hivatali teendők élethelyzetek szerint A tanulményok befejezése után különböző élethelyzetek alakulhatnak ki, ebből kifolyólag a végzősöknek más-más hivatali teendőik lehetnek. 1. Továbbtanul az érettségi után Augusztus végéig diáknak számít, és addig kiderül, felvették-e főiskolára. Elég a nyári szünet után elmenni az egészségbiztosítóba és a munkaügyi hivatalba. Aki korábban jelentkezik, a hivatal megszakítja a jóváhagyási folyamatot, hogy felvegyéke az álláskeresők listájára. A végső döntést csak azután hozzák meg, miután kiderül, milyen válasz érkezett a felsőoktatási intézményből. Köthető önkéntes társadalombiztosítás. 2. A főiskolás továbbtanul Az egészségbiztosítás attól függ, levelező vagy nappali tagozaton foge továbbtanulni. Az előbbi esetben az állam 26 éves korig fizeti a biztosítási díjat. Ha valaki nappali tagozatos doktoranduszi képzésben vesz részt, és még nem töltötte be a 30. életévét, valamint még nem szerzett harmadfokú végzettséget, a biztosítási díj at az állam téríti helyette. Aki elmúlt 30 éves, annak magának kell fizetnie, hacsak nem munka mellett tanul. Ha valaki megszerezte a baccalaureátusi címet, és még nem érkezett meg a válasz, folytathatja-e tanulmányait, egyelőre az állam biztosítottja marad. Ha elutasító választ kap, ezt jelentenie kell az egészségbiztosítóban, és vagy önkéntes biztosítást köt, munkába áll, vagy regisztráltatja magát álláskeresőként. 3. A végzős azonnal munkába áll Ha a középiskolás végzős még a nyári szünet vége, illetve szeptember 7. előtt, a főiskolai végzős pedig az államvizsgától számított 7 napon belül aláírja a munkaszerződést, az egészségbiztosítót egy héten belül a munkaadó tájékoztatja a munkaviszony létrejöttéről. A munkáltató fizeti a járulékokat is. Ugyanakkor a pályakezdő fiatalnak is van bejelentési kötelezettsége: végzősként értesítenie kell az egészségbiztosítót, hogy befejezte tanulmányait. Ha a munkaszerződést szeptember 7. után írják alá, a pályakezdő fiatalnak a szeptember 1. és a szerződés megkötésének dátuma közötti időszak alatt saját magának kell térítenie az egészségbiztosítást, hacsak nem jelentkezik be arra a pár napra a munkaügyi hivatalban. A Szociális Biztosítóval szemben a pályakezdőnek nincs semmilyen bejelentési vagy fizetési kötelezettsége, csak a munkaadónak. 4. Nem dolgozik, nem is tanul A középiskolások augusztus 31- ével, a főiskolások az államvizsga napjával szűnnek meg diáknak lenni. Utána két lehetőség van: vagy 7 napon belül jelentkeznek a munkaügyi hivatalban, és az állam biztosítottjai lesznek, vagy otthon maradnak önkéntes munkanélküliként. Az utóbbi esetben saját zsebből kell téríteniük az egészségbiztosítást. Köthető önkéntes társadalombiztosítás. 5. Vállalkozás indítása Ha valaki vállalkozni kezd, erről az iparengedélyt kiállító hivatal tájékoztatja az egészségbiztosítót. A biztosítási díjat az egyéni vállalkozónak saját magának kell térítenie. Ha a végzős diák egyéni vállalkozóvá válik, nincs bejelentési kötelezettsége a Szociális Biztosítóval szemben. Járulékfizetési kötelezettsége a bevételek nagyságától függően a vállalkozás beindításától számított egy év elteltével lehet. 6. Külföldre megy Sok végzős külföldre megy továbbtanulni, dolgozni. Aki ott köt egészségbiztosítást, az itteni biztosítási viszonya befejeződik. Arról, hogy külföldre készül, tájékoztatnia kell a biztosítót még a kiutazás előtt legalább egy héttel. Hazaérkezése után ismét be kell jelentkezni, ezt ugyancsak egy héten belül kell megtenni. Aki külföldön tanul, az oktatásügyi tárcánál meg kell érdeklődnie, hogy az általa kiválasztott irányzat, szak ekvivalens tanulmánynak minősül-e. Ha igen, Szlovákiában megmarad a biztosítása. Ha nem ekvivalens tanulmányokról van szó, és 6 hónapnál hosszabb ideig tart, megszűnik a szlovákiai biztosítása. Ez esetben köthető vagy külföldi, vagy hazai kommersz biztosítás. Aki 6 hónapnál hamarabb hazatér, az itteni biztosítása megújul, és az adott időszakért ki kell fizetni az időarányos részt. Aki külföldön fog dolgozni, és ott lesz társadalombiztosítása, itthon nem lehet önkéntes beteg- és munkanélküli-biztosítása. (sza) JÖVŐ HETI TÉMA: A PÁLYAKEZDŐK PÉNZÜGYEI ■ GAZDÁLKODÁS KEZDŐKNEK ■ PÉNZÜGYI TANÁCSOK FIATALOKNAK
