Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-02 / 101. szám
www.ujszo.com I 2019. május 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Az extrémizmus hétköznapivá avatása Hétfő óta közvetlen veszélyben van a demokrácia Szlovákiában A Legfelsőbb Bíróság hétfőn elutasította a Főügyészség indítványát és nem oszlatta fel Marian Kotlebanéppártját (ESNS). A döntés lovat ad Kotlebáék alá, és még radikálisabban hirdethetik „programjukat”. Most már egyáltalán nem kell visszafogniuk magukat, hiszen a bíróság kimondta, hogy mindaz, amit eddig undorító módon hirdettek, teljesen „rendben van”. így válik ismét a szélsőség hétköznapi normává Szlovákiában. A huszadik század megtanította az emberiséggel, hogy demokratikus választások útján is hatalomra tudnak jutni olyan pártok és mozgalmak, amelyek a választási győzelmüket arra használják fel, hogy megszüntessék a pártok szabad és demokratikus versengését, vagyis a tisztességes választásokat és a demokráciát. Hogy megfosszák a lakosságot alapvető emberi, polgári és politikai jogaitól. Éppen ebből indult ki a Csehszlovák Alkotmánybíróság 1992-ben - melynek elnöke akkor Emest Valko volt - amikor kijelentette: Minden államnak, és különösen egy olyannak, amely több mint negyven éven át volt kénytelen eltűrni egy totalitárius rendszertől az általános emberi jogok és szabadságjogok eltiprását, joga van olyan demokratikus rendszert bevezetni és olyan törvényeket elfogadni, amelyek megakadályozzák vagy legalább jelentősen korlátozzák a visszarendeződés veszélyét és egy totalitárius rendszer visszatérését. Csehszlovákia egyik jogutódja, a Szlovák Köztársaság most nem élt ezzel a jogával. Ellentétben Csehországgal. Ott a bíróság kimondta, hogy egy párt betiltásáról szóló döntésnél nemcsak annak politikai programját kell figyelembe venni, hanem a párt vezetőinek tevékenysége és kijelentései alapján kell megítélni a pártot. Pontosan ez alapján tiltotta be a bíróság a szélsőjobboldali cseh Munkáspártot. Összhangban az Európai Emberi Jogi Bíróság ítélkezésével. Az európai bíróság többször megállapította, hogy a demokratikus rendszer felszámolására törekvő pártok azután fedik fel igazi arcukat és szándékukat, hogy hatalomra kerültek. Ezért kell külön kezelni és vizsgálni azt, ami egy párt alapszabályában és programjában szerepelt, illetve a párt vezető politikusainak kijelentéseit. Ha a szlovák Legfelsőbb Bíróság figyelembe vette volna például Ján Benőik blogger munkáját, aki évek óta gondosan dokumentálja az ESNS vezetőinek és aktivistáinak kijelentéseit és megnyilatkozásait, arra a döntésre jutott volna, hogy Kotleba pártja a tevékenységével sérti a szlovák Alkotmányt, az alkotmánytörvényeket és a nemzetközi szerződéseket. Ezt a bíróság nem vette figyelembe, ami azt jelenti, hogy hétfő óta Szlovákiában a demokrácia közvetlen veszélynek van kitéve. Ha a demokratikus és alkotmányos berendezkedést védeni hivatott intézmények ilyen döntéseket hoznak, mint most a Éegfelsőbb Bíróság, akkor azokat a pártokat erősítik, amelyek a mai demokratikus berendezkedésünkről azt mondják, hogy „túlhaladott, elavult rendszer”. A szerző a Trend hetilap kommentátora A minimálbér rituálé vége? DUDÁSTAMÁS Iovákiában a minimálbér összegéről ugyan elméletileg háromoldalú egyeztetés keretein belül kellene megegyeznie a kormánynak, a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak, de a valóságban minden évben ugyanaz a rituálé játszódik le. A kormány javasol egy összeget, amit a munkáltatók túl magasnak, a szakszervezetek pedig túl alacsonynak találnak. A tárgyalások ezután kudarcba fulladnak, a kormány pedig az eredeti javaslatát követve határozza meg a minimálbért. Valójában ez azt jelenti, hogy a minimálbér összegének kérdése politikai döntéssé válik, melyet a mindenkori kormány kihasználhat saját népszerűségének növelésére. Éz a rituálé ebben az évben is meg fog ismétlődni, ugyanis a kormány a kiszivárgott hírek szerint kerek 600 euróra szeretné emelni a minimálbér összegét. A szakszervezetek 635 eurót is el tudnak képzelni, a munkáltatók viszont a 600 euró ellen is tiltakoznak. Mivel 2020 tavaszán parlamenti választás lesz, biztosra vehető, hogy a kormány a háromoldalú egyeztetés kudarcba fulladása után 600 euróbán határozza majd meg a minimálbér nagyságát. A munkáltatók már hosszú évek óta kritizálják ezt az eljárást, és szeretnék valamelyik gazdasági változóhoz kötni a minimálbér alakulását. Ezzel meg lehetni szabadulni a kötelező nyűgnek tekintett háromoldalú egyeztetéstől, és depolitizálni lehetne a minimálbér évenkénti meghatározását. Lehet, hogy végre meghallgattatik a munkáltatók kérése, ugyanis Peter Pellegrini miniszterelnök a Munkáltatók Országos Uniójának képviselőivel folytatott megbeszélés után azt mondta, támogatja, hogy a minimálbér összegét az átlagbér alakulásához kössék. Hasonlóan nyilatkozott Ján Richter munkaügyi miniszter is, aki azt szeretné, ha a minimálbér fokozatosan elérné az átlagbér 60 százalékát, majd permanensen ezen a szinten maradna. Szóba került továbbá az ágazati minimálbér bevezetésének lehetősége is, amely figyelembe venné az egyes ágazatok közötti különbségeket. Míg az ágazati minimálbér nem annyira jó ötlet, a minimálbér hozzákötése az átlagbérhez hozzájárulna a vállalkozói környezet stabilizálásához. A munkavállalók az átlagbér alakulását látva fel tudnának készülni arra, hogy a következő évben mekkora lesz a minimálbér. Ezt a mechanizmust nagy valószínűséggel a szakszervezetek is támogatni fogják, de biztosan vita lesz arról, hogy milyen gyorsan érje el a minimálbér az átlagbér 60 százalékát. 2018 utolsó negyedévében az átlagbér Szlovákiában bruttó 1101 euró volt a Statisztikai Hivatal adatai szerint, ami a 60 százalékos arány mellett 660 euró&minimálbért jelentene. Ez a munkáltatók számára elfogadhatatlan lenne, ezért utoljára egy háromoldalú kompromisszumra lesz szükség a mindenki számára elfogadható mechanizmusról. Ironikus, hogy hasonló mechanizmust tartalmazó javaslattal Jozef Mihál és Miroslav Beblavy ellenzéki képviselők már kétszer is próbálkoztak ebben a választási ciklusban. Javaslatuk egyszer sem jutott át a parlamenti első olvasaton, de úgy látszik, eljött az idő arra, hogy a kormánykoalíció átvegye ezt az ötletet. Reméljük, hogy a kormány nem feledkezik meg az ellenzéki javaslat másik részéről sem, amely az adóalap adómentes részét is a minimálbérhez kötné. Az elmúlt évek minimálbér-emeléseiből ugyanis az állam is legalább annyit profitált, mint a munkáltatók, hiszen az adóalap adómentes része már évek óta nem növekedett. Ennek következtében a 2019-es minimálbér-emelésének csak a fele jutott el a munkavállalókhoz, a többi az állami költségvetésben kötött ki adók és járulékok formájában. Az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók számára ezért lenne fontos, hogy a munkavállalói adóterheket is csökkentsék. Az igazság az, hogy a minimálbér összegében a szakszervezetek és a munkáltatók természetesen sosem fognak egyetérteni. Ezért a minimálbér összegének az átlagbérhez való kötése mindenképpen jó ötlet, mely átláthatóbbá tenné a szlovákiai vállalkozói környezetet is. Még soha nem volt ilyen bús és dühös a világ Minden eddiginél búsabbakée dühösebbek az emberek szerte a világon, és tele vannak félelemmel - derül ki a Gallup közvélemény-kutató intézet felméréséből, amely során a Föld lakosságának érzelmeit kutatták. Mindhárom érzelem rekordszintre emelkedett 2018-ban. Az összképet egy kicsit javítja, hogy többen mondták azt, kevésbé stresszes az életük, mint 2017-ben. Ezzel együtt pontosan ugyanolyan siralmas a világ állapota, mint két évvel ezelőtt, amikor szintén rekordot döntött a kiábrándultság szintje. A 2006 óta folytatott világfelmérésben a Gallup 140 országban több mint 151 ezer embert kérdezett meg érzéseiről 2018-ban. Háborúk, politikai válságok és humanitárius katasztrófával fenyegető helyzetek jellemezték az elmúlt évet világszerte. Az interjúk készítésekor tízből négy ember számolt be arról, hogy az előző nap sokat aggodalmaskodott, egyharmaduk stresszes állapotra panaszkodott, és tízből hárman sok fizikai fájdalomérzésről beszéltek. A megkérdezettek egynegyede volt bús, 22 százaléka dühös. A legpesszimistábbak Csád lakói, okkal. A közép-afrikai országot súlyos recesszió sújtja 2014 óta, és folyamatosan csökken az emberek életszínvonala, 15 millió lakosa közül hatmillió él mélyszegénységben. „A lakosok 72 százaléka mondta azt, hogy nehezen teremtette elő az élelmet az év bizonyos részében” - olvasható a felmérésben. Csádban 2018-ban a kormány leállította az az internetet. A felmérés szerint Csád mellett a további legborúlátóbb tíz ország Niger, Sierra Leone, Irak, Irán, Benin, Libéria, Guinea, a palesztin területek és Kongó. Ami a pozitív érzelmeket illeti, globálisan tízből hét ember számolt be örömről, érezte úgy, hogy kipihent, és mosolygott vagy nevetett a felmérés előtti napon. 87 százalékuk mondta azt, úgy érzi, hogy tisztelettel bánnak vele. A latin-amerikai országok a legboldogabbak, köztük is Paraguay vezet, majd Panama, Guatemala, Mexikó, Salvador és Honduras következik, annak ellenére hogy ezekben az országokban nagy a szegénység és gyakoriak az erőszakcselekmények. Bár nem mindig tartják a legjobbnak az életüket a latin-amerikai emberek, de „a világon mindenki másnál többet nevetnek, mosolyognak és gyakrabban éreznek örömöt” a jelentés szerint. _ A magas „boldogságmutató” tükrözi a térség kulturális tendenciáját arról, hogy az élet pozitív dolgaira kell összpontosítani. Az ENSZ éves boldogságjelentésében általában a skandináv országok a világ legboldogabbjai, ám a Gallup felmérése az elégedettség mértékét Latin-Amerikában magasabb szintűnek találta. (MTI)
