Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-30 / 124. szám
www.ujszo.com | 2019. május 30. KÖZÉLET I 3 Pellegrini: Változás előtt a Smer CZÍMER GÁBOR Pozsony. A Smer keletszlovákiai járási szervezeteinek vezetői menesztenék a párt jelenlegi elnökségét és Peter Pellegrinit látnák szívesen a párt élén. A Smer központja szerint azonban nincs szó puccsrél. Peter Pellegrini kormányfő a tegnapi kormányülés előtt elmondta, üdvözli a párton belüli vitát a Smer jövőjéről. A miniszterelnök megértéssel fogadja a felhívást, de örülne, ha a vita Smeren belül zajlana le. „A keleti kollégák lépése talán annak tudható be, hogy a párton belül eddig nem indult párbeszéd, talán ezért döntöttek úgy, hogy a levél megírásával nyilvánosan is nyomást gyakorolnak” - tette hozzá Pellegrini. Személyi kérdésekről azonban korainak tartotta nyilatkozni, azt sem árulta el, hogy elindul-e a pártelnöki posztért. Pellegrini szerint pártja sorsdöntő időszak előtt áll. „Eldől, ki milyen poszton lesz, vagy lesz-e egyáltalán egyeseknek valamilyen posztjuk” - véli. Szerinte alapvető változásokra van szükség, ha a párt meg akarja nyerni a parlamenti választást. „Ha ezekre a változásokra sor kerül, akkor gyakran fogunk találkozni. Ha nem, akkor talán egyáltalán nem találkozunk többet” - mondta újságíróknak és hozzátette, a párt a nem a fejesekből hanem a tagokból áll. Pellegrini szerint a pártban zajló folyamatokról elsősorban a Smer elnökét, Robert Ficót kell kérdezni. A miniszterelnök mára halasztotta a tegnapra tervezett szerbiai útját. Denisa Saková (Smer) belügyminiszter arra a kérdésre, hogy szerinte Robert Ficónak távoznia kellene-e a pártelnöki posztról, azt mondta, találkozik az elnökség többi tagjával és utána mond véleményt. Hozzátette, nincs semmi probléma, csupán meg kell vitatni a helyzetet. Szokatlannak nevezte a Smeren belüli helyzetet Peter Ziga gazdasági miniszter, a párt alelnöke, de úgy véli, azt nem a médiában és a nyilvánosság előtt kell megvitatni. Pellegrini esetleges pártelnökségéről Ziga elmondta: „A miniszterelnök a legalacsonyabb pártstruktúrákban kezdte, majd a kerületi szinten át bejutott egészen a csúcsvezetésbe. Teljes mértékben felkészült a folytatásra.” Ziga ugyanakkor cáfolta, hogy ő, Pellegrini és a párt kassai kerületi elnöke, Richard Rasi állna a Fico távozását követelő levél mögött. A sajtó hármukat tartja a Smer progresszív szárnya vezetőinek. A keleti szervezetek vezetői által megfogalmazott levélre a Smer megyei elnökei is reagáltak. Elutasították, hogy a pártban bármiféle lázadás lenne és a rendkívüli kongresszust sem hívják össze. A megyei vezetők élesen bírálták a levél megfogalmazóit: „Nem szabad, hogy a politikai nyilatkozatokat egyes tagok megvalósulatlan politikai ambíciói motiválják.” Az üggyel kapcsolatban Fico még nem nyilatkozott. Sajtóinformációk szerint a Smer elnöke külföldön tartózkodik. Darina Malovától, a pozsonyi Comenius Egyetem politológia tanszékének professzorától azt kérdeztük, utalhatnak-e Pellegrini szavai arra, hogy amennyiben nem veheti át a pártelnökséget Ficótól, akkor távozik. Malová szerint minden lehetőség elképzelhető, de az biztos, hogy Pellegrini is le akar folytatni egy párton belüli vitát. A politológus szerint azonban jelenleg a Smerben nem lát olyan személyt vagy olyan csoportosulást, amely Fico kihívója, leváltója lehetne. A lassan 20 éve létező Smerben ez az első komolyabb feszültség, amely a nyilvánosság előtt zajlik. A pártnak a kezdetektől Fico az elnöke és Kalinák az egyik alelnöke. A Smer alapszabálya szerint a felhívásban szereplő rendkívüli közgyűlést az elnökségnek, vagy a párt öt megyei tanácsának kell kezdeményeznie. A levél aláírói között azonban nincs senki, aki a Smer elnökségének tagja, vagy megyei szervezetének vezetője lenne. Tegnap kiderült, Milan Géci a Smer korábbi parlamenti képviselője, jelenlegi kassai pártfunkcionáriusa már áprilisban bírálta a pártban zajló folyamatokat. „Minden sarkon azt kiabálják ránk, hogy tolvajok vagyunk, sokan pedig már azt hangoztatják, hogy nem akarnak Fico vagy Kalinák gyalogjai lenni” - írta Géci a párt menedzserének. Kuciak-ügy: rekonstruálták a gyilkosságot Nagymácséd. Kedden este rekonstruálta a rendőrség Ján Kuciak és jegyese, Martina Kusnírová meggyilkolását a fiatal pár nagymácsédi házában. Erre azért volt szükség, mert a gyilkosnak vélt Miroslav M. vallomása számos helyen nem egyezik a rendőrség verziójával. A gyilkosságot az esti órákban rekonstruálták, hogy a körülmények minél jobban hasonlítsanak a gyilkosság napjára. Az áldozatok szülei végül lemondták a részvételt, ügyvédeik voltak jelen. A szülők nem akartak találkozni a férfival, aki megölte a gyermekeiket. Miroslav M., akinek jelenlétében rekonstruálták a történteket, beismerte, hogy ő volt a gyilkos. A gyanúsított arról számolt be, hogy a kettős gyilkosság napján becsengetett a házba, az ajtót Ján Kuciak nyitotta ki, akit azonnal két lövéssel lelőtt, és csak ezt követően lőtt rá Martina Kusnírovára. Szerinte az egész az előszobában játszódott le. Ez viszont nem ül a helyszínelés eredményeivel, a rendőrség ugyanis azt állítja, hogy Kuciakot a garázsból felvezető lépcsőn lőtték le, tehát nagy valószínűséggel a gyilkos még az áldozatok érkezése előtt bejutott a házba. A Dennik N szerint az Europol szervezetnek sikerült feltörnie a gyilkosság megrendelésével gyanúsított Marián Kocner kódolt SMS-üzeneteit, így már hozzáférnek a nyomozók a gyanúsított kommunikációjához a gyilkosság előtt, közben és után. (TASR, ú) Törvénnyel venné el a magyar állam az MTA kutatóintézeteit Az MTA-ból kivont kutatóintézeteket irányító testület tagjait és elnökét maga Orbán Viktor miniszterelnök nevezné ki (TASR-feivétei) KÓSAANDRÁS Hiába az akadémikusok tiltakozása, a magyar kormány egyszerű törvénymódosítással szünteti meg az MTA önállóságát, miközben megnyitja az utat a kutatási pénzek magáncégekbe irányításához is. Nyolc pontban utasította el a Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa a kormány törvénytervezetét az akadémiai kutatóhálózat önállóságának megszüntetéséről. A Magyar Narancs által megszerzett dokumentumban az olvasható, hogy mind a tizenöt akadémiai kutatóintézetet kiszerveznék az MTA alól. Egyszerű többsóg Az intézetek már augusztustól az újonnan alapított Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányítása alá kerülnének, közvetlen állami irányítás alá, a hálózat 13 fos irányító testületének elnökét és tagjait ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök nevezné ki. Bár a törvénytervezet lehetőséget ad arra, hogy a 12 tagból hatot az akadémikusok közül jelöljön a miniszterelnök, a döntéseket egyszerű többséggel elég lenne meghozni, így a hat állami delegált és az elnök bármikor leszavazhatja a hat akadémikust. Bár, mivel Orbán Viktor kiválasztási szempontjai között ilyen esetekben mindig a kormányhoz való lojalitás az elsődleges szempont, az is borítékolható, hogy a hat tudós sem olyan lesz, aki szembemenne a kormányzati akarattal. Az MTA ezt követően nem alapíthatna új kutatóintézetet. Államosított intézetek Nem világos, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat mellett milyen szerepe lenne a hazai tudomány irányításában a szintén újonnan létrehozandó Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsnak, amelynek feladatai közé tartozna elvileg „a kormány tudománypolitikájának irányítása és a kutatásokra fordítható források kezelése”. Vagyis elvileg ez a tanács kezelné azokat a forrásokat, amelyeket elvileg a hálózatnak kellene, hiszen oda tartoznak majd a kutatóintézetek. Ezen kívül az MTA kutatóintézeteinek teljes vagyonát állami használatba kellene adni, térítésmentesen. Ez azért is felháborító, mert a kutatóintézetek minden évben rengeteg pályázatot nyújtanak be nemzetközi tudományos támogatásokra, ezek egy része eszközbeszerzés, vagyis ezeket a felszereléseket, melyeket nem is állami pénzből szereztek be, az állam most egyszerűen kisajátítja. Sértik az alkotmányt A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóhelyek Vezetőinek Tanácsa már említett állásfoglalásában többek között azt írta, „a javasolt törvénymódosítások nem felelnek meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között lezajlott tárgyalásokon elfogadott megállapodásoknak és a sokszor hivatkozott német főhivatású kutatóhálózati modelleknek; a tervezett törvénymódosítások nyilvánvalóan sértik az Alaptörvény XIII. cikkében foglalt tulajdonhoz való jogot, mert kártalanítás és szerződés nélkül határozatlan időre vagyonának ingyenes használatba adására kötelezi az MTA-t mint magánjogi jogalanyt”. Ezen kívül a tervezet ellehetetlenítené az alapkutatásokat, a tudomány autonómiáját, ráadásul a tervezett változások egyáltalán nem felelnek meg a Palkovics László miniszter által oly sokat emlegetett német tudományszervezési modellnek sem. Magánosított közpénz Ez persze aligha fogja meghatni a kormányt, mint a Magyar Narancs hangsúlyozta, a tervezet lényegi elemét valószínűleg az a paragrafus rejti, amely a jövőben lehetővé tenné, hogy a kutatóhálózatok cégei már magántulajdonú vállalkozásokban is tulajdonrészt szerezzenek (eddig ilyenre csak állami tulajdon esetén volt lehetőség). A következő hétéves uniós pénzügyi ciklusban várhatóan a korábbinál jóval több pénz áll majd rendelkezésre kutatási célokra, így ez a terület is kellően csábítóvá válhatott néhány NER-közeli vállalkozó számára. Könnyű elképzelni, hogy ha egy uniós kutatási milliárdokhoz jutó akadémiai intézet tulajdonosként beszállhat egy magánvállalkozásba, onnantól kezdve sokkal nehezebb lesz nyomon követni, hogy a pénz nem vándorol-e esetleg néhány kormányközeli oligarcha zsebébe. Szilágyi Emese, az Akadémiai Dolgozók Hálózatának egyik alapítója azt mondta a tervezetről a Népszavának, hogy az „de facto kisajátítás”, az MTA magánjogi intézmény, ezért a kormány eljárása alapján innentől akár bármely magáncéget is arra lehetne kötelezni törvényi úton, hogy ingyenesen adja át vagyontárgyait az államnak. Ráadásul a törvénytervezet semmit nem szól az 1826-ban Teleki József adományából alapított akadémiai könyvtár további sorsáról, nem tudni, mi lesz a hatalmas állománnyal, tudományos gyűjteménnyel. A kormány részéről egyelőre a szokásos módon, hallgatással válaszoltak a törvénytervezet nyilvánosságra kerülésére, de az biztos, hogy ha a kormány már augusztus elejétől államosítani akarja az MTA intézeteit, akkor még a július eleji parlamenti szünet előtt el kell fogadnia.
