Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-29 / 123. szám

Duna, Vág, Garam és Ipoly mente 2019. május 29., szerda, 12-14. oldal Jócskán megemelkedett a Duna, a Vág és a Nyitra folyók vízszintje a hétvégén. Szombaton, a tetőzés napján Kamocsán már csak csónakkal jutottak be parcelláikra a kiskertek tulajdonosai, mint ahogy Ko­máromban a Vág partján is. Az érsekújvári járásbeli Szímőn is elöntötte az ártéri területeket a Vág, néhány kilométerrel arrébb, Érsekújvár irányába a Nyitra folyó ömlött ki a medréből. (Száz Ildikó felvétele) A kéméndiek a leglelkesebb Puskás-szurkolók A kómóndi Petőfi Sándor Alapiskola nyerte a Puskás Akadémia labdarúgóklub iskolai programját, miután a legnagyobb létszámmal, 736 fővel képviseltette magát a felcsúti csapat meccsein. Haris Richárd, a kéméndiek testnevelője tisztában volt vele, hogy sok kritikát fog kapni, amiért bekapcsolódott a programba, de hangsúlyoz­za, a gyerekekkel politikamen­tesen akarják élvezni a sportot. A magyar NB 17. helyezett csapata az „Iskolások! Hadd halljuk! Hajrá, PAFC!” elnevezésű projektet már a korábbi szezonokban is meghirdette. A program lényege, hogy a bejelent­kező iskolások ingyen nézhetik meg a Puskás hazai meccseit, a buszos utazás költségét pedig bizonyos fel­tételek mellett megtérítik. A Puskás Akadémia nem rendel­kezik hagyományos szurkolói bázis­sal, így a programot sokan bírálják amiatt, hogy „biodíszletként” bu­­szoztatnak gyerekeket a meccsekre. A felcsúti csapat meccseit az elmúlt szezonban összesen 22 321 néző látta (ez 1313-as átlagnézőszámot jelent), ebből 2800-an az iskolai programon keresztül érkeztek. Iskolai programot azonban nem csak a kis nézőszámmal küzdő fut­ballcsapatok indítanak, a hétről hétre gyakorlatilag telt ház előtt játszó DAC-nak is van hasonló kezdemé­nyezése. Haris Richárd, a kéméndi Petőfi Sándor Alapiskola testnevelője a nyári szünetben akadt rá a felcsúti klub felhívására. „Végül 11 mérkő­zésen voltunk, és már szezon közben is láttuk, hogy messze mi vagyunk a legtöbben. Nem azért neveztünk be a programba, mert nyerni szerettünk volna, azért kapcsolódtunk be, mert rendszeresen járni szerettünk volna sporteseményekre” - mondta la­punknak Haris Richárd, aki korábban is hordta meccsekre a tanítványait, többször elvitte őket Győrbe és Bu­dapestre is. Kéménd Felcsúttól 70 kilométerre fekszik, s ahogy Haris rámutatott, ez még pontosan azon a határon belül van, amelynél a klub megtéríti egy busz utazási költségeit. Volt olyan mérkőzés, amelyre három-négy buszt is indított az iskola, itt a többi busz költségeit maguknak kellett áll­niuk, de a jegyeket mindenki ingyen kapta. „Volt 20-30 gyerek, aki szinte minden mérkőzésre eljött, kialakult egy kemény mag. A faluból is csat­lakoztak később szülők, nagyszülők, testvérek, egykori diákok, közösség­építő ereje is volt a kirándulásoknak” - mutatott rá a testnevelő tanár. Fő célja a sport megszerettetése volt, azt pedig óriási lehetőségnek tartotta, hogy erre szinte ingyen volt mód. „Sok negatív kritikát is kaptunk emi­att, hogy a gyerekek ennyire rá­­szorulnak-e... Sokaknak nem oko­zott volna gondot, ha fizetni is kell ér­te, de tény, hogy néhány tanulónak ez nagy lehetőség volt, mert nehéz helyzetű családból származik” — mondta Haris. A tornatanár hozzátette, sok diák­juk családostul jár a D AC-meccsekre, de Felcsúton - pont azért, mert ott nincs sokezres szurkolótábor—a gye­rekek is vezérszurkolónak érezhették magukat, amit nagyon élveztek. Ké­szültek a szurkolásra, készítettek mo­linót, végül a leghangosabb szurkolói csoport díját is elvitték. A programba összesen 11 iskola kapcsolódott be, de : egyik sem volt olyan kitartó, mint a kéméndiek, akik 200 000 forint értékű informatikai eszközt, egy 40 fore szóló ingyenes kirándulást, valamint : a játékosok által dedikált mezt és lab- i dát nyertek. Haris Richárd egyelőre nem tudja, jövőre is bekapcsolódnak-e a Puskás Akadémia programjába. Tervezi vi­szont, hogy kézilabdára vagy jégko­rongra is elviszi a gyerekeket, ha jó áron hozzá lehet jutni jegyekhez, hogy azt a hangulatot is megtapasz­­; talják: „Ahol látok lehetőséget, én vi­szem a gyerekeket.” A felcsúti klubtól nehéz elvonat­koztatni a politikát, az egyesület Or­bán Viktorhoz köthető, és jelentős mennyiségű közpénzből tartja fenn magát - ezért is merül fel újra és újra a kérdés, célszerűen használja-e fel a klub ezeket a forrásokat. „A politikát próbáltam leválasztani erről. Azt sze­rettem volna, ha a gyerekek sportél­ménnyel gazdagodnak. Nem szeret­ném, ha a gyerekeket amiatt bánta­nák, hogy milyen meccsre járnak” - mondta Haris. A tornatanár hozzátette, voltak olyan tanulók, akik egy-egy konkrét ellenfélre voltak kíváncsiak - a leg­nagyobb érdeklődés a Fradi elleni mérkőzést övezte -, de az említett „kemény magban” kialakult a kötő­dés a Puskás Akadémiához, az ide­genbeli meccseiket megnézték a té­vében, többen vettek sálat vagy mezt. Nevetve azt is megjegyezte, ő maga Győri ETO-drukker, és amikor Győrbe hordta az iskolásokat, akkor sokan juszt is az ellenfelet biztatták: „Csak azért, hogy ne a tanító bácsi csapata győzzön!” A kéméndi alapiskola nemcsak sport-, hanem kulturális események­re is igyekszik elvinni a tanulóit: rendszeresen járnak a Komáromi Jó­kai Színházba, időnként pedig Buda­pestre is elutaznak egy színházzal egybekötött kirándulásra, emellett pedig gyalogtúrákat és kerékpártúrá­kat is szerveznek. „Nagyon szeretem ilyen rendezvényekre elvinni a gye­rekeket, mert sok olyasmit megta­pasztalnak, amire az osztályteremben * nincs lehetőség” - hangsúlyozta Ha­ris Richárd. (bt) A diákok a dedikált Puskás Akadémia-mezzel (Fotó: Facebook/Petőfi Sándor Alapiskola)

Next

/
Thumbnails
Contents