Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-28 / 122. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. május 28.1 www.ujszo.com Változó uniós politikai térkép A rendkívül magas részvételi arány erősítheti az átalakuló Európai Parlament pozícióját RÖVIDEN Börtönbüntetés a román pártelnöknek Bukarest. Korrupció miatt jogerősen 3,5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte tegnap a román legfelsőbb bíróság a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét. Liviu Dragneát 2016-ban már két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték egy választási csalással kapcsolatos korrupciós perben. A most véget ért második ügyben hivatali visszaélés miatt, illetve okirathamisításra való felbujtásért állította bíróság elé a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A bukaresti képviselőház elnöki tisztségét betöltő, a kormányt az utóbbi 2,5 évben háttérből irányító Dragneának azonnal börtönbe kellett vonulnia. Romániában a jobboldali államfő és a korrupcióellenes tüntetéseket szervező civilek 2,5 éve azzal vádolják a PSD-t, hogy korrupt politikusai, elsősorban Dragnea elszámoltatásának megakadályozása érdekében szervezi át az igazságszolgáltatást, és igyekszik enyhíteni a büntetőj og szigorát. (MTI) Lyoni robbantás: hárman őrizetben Párizs/Lyon. A francia rendőrség őrizetbe vett három férfit a 13 sebesültet követelő pénteki lyoni robbantással összefüggésben. A párizsi ügyészség közölte, hogy a feltételezett elkövető egy 24 éves férfi, és Lyonban vették őrizetbe. Rövid időn belül Gérard Collomb lyoni polgármester közölte, hogy egy második férfit is őrizetbe vettek, ezt azután az ügyészség is megerősítette. Collomb szerint az egyik gyanúsított egy informatika szakos, algériai származású egyetemi hallgató, aki korábban nem volt a rendőrség látókörében. Médiajelentések szerint a két másik gyanúsított a feltételezett elkövető anyja és egyik öccse. A nővérét is kihallgatták. A harmadik legnagyobb francia városban pénteken kora este csomagba rejtett pokolgép robbant fel egy pékség közelében. (MTI) Trump nagy katonai üzlete Japánnal Tokió. Japán további 105 darab F-35-ös vadászbombázót fog vásárolni az Egyesült Államoktól -jelentette be Donald Trump amerikai elnök Tokióban, Abe S indzó japán kormányfővel tartott tárgyalásai után. Japán, amely 2011 -ben már rendelt 42 darab F-35-ös vadászbombázót, újabb vásárlási szándékának bejelentésével a legnagyobb külföldi vásárlója lesz az ötödik generációs harci repülőgépnek. A tokiói látogatáson tartózkodó amerikai elnök közölte ajapán kormányfővel, hogy az USA hasznosítani szeretné Japán Iránnal fenntartott jó viszonyát arra, hogy párbeszédet kezdhessen Teheránnal. Trumpot és feleségét, Melániát fogadta az új japán császár, Naruhito és a császárné, Maszako. Az amerikai elnök az első külföldi méltóság, akit Naruhito a trónra lépése után fogadott. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Elmaradt a fordulat az Európai Parlament összetételében a hétvégi választások után. Ugyan néhány helyen előretörtek a populista és nacionalista erők, azonban az eddig meghatározó néppártiak és a szocialisták megőrizték vezető pozíciójukat, emellett feljöttek a zöldek és a liberálisok. Pozitív fejlemény, hogy 50,95%-os volt a részvétel, ami magasabb, mint az elmúlt 20 évben bármikor. A mostani választáson 60 százalék fölötti részvételi arány Belgiumban, Luxemburgban, valamint Dániában, Máltán, Németországban, és Spanyolországban volt. A legalacsonyabb - 30%-nál alacsonyabb — arányt Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban regisztrálták. Maradt a néppárti előny A legnagyobb frakciót az egyelőre Fideszt is tagjai közt tudó konzervatív Európai Néppárt (ÉPP) adja majd, 182 képviselővel. Kényelmesen előzik eddigi és várhatóan leendő koalíciós partnerüket, a szocialistákat (S&D), akiknek jelen állás szerint 147 helyük lesz. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha végül kizárják sorukból a felfüggesztett státuszban lévő magyar kormánypártot, akkor is az ÉPP marad a legnagyobb frakció a parlamentben - mivel a Fidesz 13 mandátumot nyert vasárnap. Ennek elsősorban szimbolikus jelentősége van, mert a Bizottság elnökének személyéről, illetve jelöléséről első körben nem a parlament, hanem a tagállamok miniszterelnökeit tömörítő Európai Tanács dönt majd. A jelenlegi kalkuláció alapján egyértelmű, hogy a nagykoalíciónak nem lenne abszolút többsége a parlamentben, mivel az ÉPP és az S&D együtt 329 mandátumot szerzett a 751-ből. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy a liberális frakcióval, a jelenleg 109 fősre becsült ALDE-vel állnak majd össze. Ez így is kényelmes, mintegy 58%-os többséget jelentene számukra. Az Európai Parlament csak az EP- választási csúcsjelöltek közül választ elnököt az Európai Bizottság élére - jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt (ÉPP) csúcsjelöltje. „Nem fogunk együttműködni azokkal, akik szét akarják verni Európát” - ígérte Weber. A liberálisok mellett a zöldek és a radikális erők is nagyot erősödtek. A zöldeknek 69 helyük Elvesztette tegnap a bizalmi szavazást Sebastian Kurz osztrák kancellár és néppárti vezetésű kormánya parlamentjében, miután az ellenzéki pártok összehangoltan ellene szavaztak. Bécs. Az Osztrák Szociáldemokrata Párttal együtt szavazott a radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), amely egy hete még koalícióban együtt kormányzott Kurzcal, ám a kancellár felmondta a szövetséget, miután kompromittáló videó került napvilágra az FPÖ vezetőjéről, lesz, míg jelen állás szerint a lengyel Jog és Igazságosság vezette Európai Konzervatívok és Reformisták 59, Matteo Salvini és Marine Le Pen szövetsége, a Szabadság és Nemzetek Európája 58, a Nigel Faragé vezette Szabadság és Közvetlen Demokrácia 54 helyet szerezhet a parlamentben. Előretört Marine Le Pen Németországban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége gyűjtötte össze a legtöbb szavazatot, együtt 29,4%-ot szereztek, ami ugyan az első hely megőrzését jelenti, de az eddigi országos választást tekintve a leggyengébb szereplésük. Történelmi mélypontra süllyedt a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) választói támogatottsága is (16,1%). Az SPD-től a Zöldek vették át a második helyet 21,2%-kal, a negyedik helyen pedig az idegenellenes Alternatíva Németországnak (AfD) végzett 10,1 %-kal. Franciaországban Marine Le Pen győzelmét erősítik meg az eredmények. A jobboldali radikális Nemzeti Tömörülés (RN) a voksok 23,23 százalékát szerezte meg. Emmanuel Macron elnök Köztársaság Lendületben (LREM) pártja a szavazatok 22,31%-át kapta. Az RN várhatóan 22, a liberális EP-frakcióval szövetségre lépő LREM és szövetséges pártjai 21 képviselőt küldhetnek majd az Európai Parlamentbe. Ä brexit tragikomédiájának eddigi megkoronázásaként az idén januárban alakult Nigel Farage-féle Brexit Párt nemcsak Nagy-Britanniában nyert (31,6%-kal), de az egész EP egyik legnagyobb pártja is lesz. Úgy, hogy a célja az EÜ-ból való kilépés. A Theresa May vezette kormányzó toryk még a 10%-ot sem érték el. Matteo Salvini tarolt az olaszoknál Heinz-Christian Strache alkancellárról. Ausztria államfőjének most kancellárt kell kineveznie olyan kormány megalakítására, amely képes a parlamentet maga mögé állítva elvezetni az országot a következő parlamenti választásig. A választás várhatóan szeptemberben lesz. Több mint egy hete egy korrupciós botrány miatt lemondásra kényszerült Strache alkancellár, az FPÖ elnöke, és ennek nyomán a Sebastian Kurz által vezetett Osztrák Néppárttal (ÖVP) alkotott kormánykoalíció is felbomlott, és részben szakértőkből álló kormány jött létre. Ausztria má-A vezető kormánypárt, az Andrej Babis irányította ANO nyerte a választást Csehországban (21,2%), ami hat mandátumot jelent. Négy EP- képviselői mandátumot szerzett az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) 14,5%-kal, 3-3 mandátuma van az ellenzéki Cseh Kalózpártnak és a TOP 09-nek. Az idegenellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) 2, a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) pedig 1 mandátumhoz jutott, ám a kisebbik kormánykoalíciós tag, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) egyetlen helyet sem szerzett. A Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) a szavazatok 46%-ával győzött, a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) részvételével megalakított széles pártszövetség, az Európai Koalíció a voksok 37,9%-át kapta meg. Ausztriában 35%-kal az élen Nigel Faragé, a brexit győztese szerepel a Sebastian Kurz kancellár vezette konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP), utána a szociáldemokraták következnek (24%-kal), míg a botrányba keveredett szabadságpárti FPÖ a harmadik, 18%-kal, ami némi visszaesés 2014-hez képest. Salvini fel, Ciprasz le Hengerelt Salvini, a spanyoloknál és a portugáloknál nyert a kormányzó baloldal, a görögöknél ellenben akkorát bukott, hogy Ciprasz már be is jelentette az előrehozott választásokat. A mediterrán országokban változatos eredmények születtek, kiki ízlése és saját érdeke alapján beszélhet déli baloldali hullámról és az új jobboldal történelmi sikeréről. A felmérések előrejelzéseit túlszárnyaló, történelmi győzelmet aratott az olasz kormánykoalíció részét sodik világháború utáni történetében eddig 185 alkalommal fordult elő, hogy a kormányt vagy valamelyik tagját bizalmatlansági indítvánnyal próbálták elmozdítani, de az elmúlt 74 évben ez még sohasem járt sikerrel. Egy német egyesület feltételezhetően 600 ezer eurót fizetett a Strache szabadságpárti alkancellár és Johann Gudenus frakcióvezető lemondásához, majd az Osztrák Néppárt és az FPÖ koalíciójának felbomlásához vezető Ibiza-videóért - írta a Kronen Zeitung osztrák napilap. A Kronen Zeitung szerint 4 ember — egy bécsi ügyvéd, egy nyo-Ska Keller, a zöldek vezére (tasr/ap) alkotó jobboldali Liga. A Matteo Salvini belügyminiszter vezette párt a voksok 34,3 %-át szerezte meg. A Liga történetében ez volt az eddigi legjobb eredmény. A másik kormánypártra, az Öt Csillag Mozgalomra (M5S) a szavazók mindössze 17,1%а, míg az ellenzéki balközép Demokrata Pártra 22,7%-a voksolt. Olaszországban további két párt képviselői jutottak be az Európai Parlamentbe: Silvio Berlusconi Hajrá Olaszország (FI) pártja 8,8%-ot, míg a radikális jobboldali Olasz Testvérek (Fdl) párt б, 5%-ot kapott. A 83 éves Berlusconi is befutó helyen van, azt állítja, valóban be is ül a brüsszeli parlamentbe. A posztfasiszta Olasz Testvérek (Fratelli d'Italia) pedig Mussolini dédunokáját is bejuttatnák az EP-be. Az európai baloldal reményeit az Ibériai-félsziget tartja életben. Spanyolországban alig egy hónapja győztek az előrehozott választásokon a szocialisták, most pedig még egyértelműbben ismételték meg a sikerüket. 32%-os eredményükkel tízzel növelték a képviselői helyeik számát, ezzel ők lehetnek a legnagyobb létszámú nemzeti csoport az európai baloldalon. Viszont a jobboldali populista új sztár, a Vox alig 6%-ot kapott. Portugáliában a választók ezúttal is a kormányzó szocialistákat jutalmazták. António Costa miniszterelnök pártja 33%-ot kapott. Előrehozott parlamenti választásokat jelentett be Alekszisz Ciprasz görög kormányfő, miután pártja, a baloldali Sziriza vereséget szenvedett az ellenzéki, konzervatív Új Demokrácia (ND) párttól. Az Új Demokrácia a voksok 3 3 %-át szerezte meg, míg a Sziriza csak a 24%-át nyerte el. A neonáci Arany Hajnal egy képviselőt küldhet majd Brüsszelbe. (MTI, ú) mozó és két biztonsági szakértő - tehető felelőssé a videó elkészítéséért. Indítékuk a személyes bosszú, valamint a szabadságpárti politika iránti ellenszenv volt. Az ügyvéd egyik testőre állítólag tisztában volt Strache magánéletének részleteivel, és az ő információi alapján csalták tőrbe a politikust. A csali egy több nyelvet beszélő boszniai egyetemista volt, aki egy orosz oligarcha unokahúgának adta ki magát. A lány naponta 6-7 ezer eurót tett zsebre „alakításáért”. A bécsi ügyészség tegnap bejelentette, nyomozást indított a videó ügyében. (MTI) Kurz kormányát megbuktatta a Szabadságpárt
