Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-27 / 121. szám
www.ujszo.com I 2019. május 27. KULTÚRA 113 Poénok és emberi érintések Bécsből indul és Hollywoodig utazik az olvasó Muszatics Péter filmes sugárútján SZABÓ G. LÁSZLÓ „A melange Bécsben mindenütt másképp készül." Ezzel a megállapítással kezdi Bécs, Budapest, Hollywood című könyvét Muszatics Péter, a Budapest Klasszikus Film Maraton fesztiválmenedzsere, valamint a miskolci Jameson CineFest egyik főszervezője. Az egyik legfinomabb bécsi melange-t - melynek fele része eszpresszó., másik fele forró, gőzölt tej - bizonyára a Café Sperlben szolgálják fel, a Gumpendorfer Strasse 11. szám alatt. Ide ült be a könyv szerzője „ihletet inni” dolgozata megírásához. A Bécs, Budapest, Holly wood témája ugyanis nem más, mint Ausztria-Magyarország hatása az amerikai filmre. Szép téma. Hálás téma. Gazdag téma. De már a kávézó története is: a Café Sperlt Josef Ronacher alapította 1880-ban. Am nem sokkal azután, hogy megnyitotta, el is adta a Sperl családnak. Ők is csak három évig működtették, majd hirtelen túladtak rajta. A név, a színvonal, a minőség maradt. Ami azonban a lényeg: a Café Sperl azóta is Ausztria egyik legjobb kávézója. Ide jártak és ma is itt zárják az estét a közeli Theater an der Wien művészei, s itt volt törzsasztala Oskar Kokoschkának, Egon Schielének, Lehár Ferencnek és Kálmán Imrének is. S bár innen indult világhódító útjára a szecesszió is, maradjunk Lehámál! A tágabb történelmi-kulturális keretek ismeretén túl ugyanis három művészt és három alkotást mutat be részletesen a könyv. Három fő fejezetében Lehár Ferenc, Erich von Stroheim és Emst Lubitsch társaságában érezhetjük magunkat. Előbb A víg özvegy című 1905-ös Lehároperett, majd annak 1925-ös amerikai néma- és 1934-es hangosfilmváltozatát ismerhetjük meg. Mindezzel együtt pedig azt a hatást is, amelyet ők hárman és más középeurópai származású alkotók gyakoroltak az amerikai filmre. „A víg özvegy témája a csábítás és az érintés, mindezt sajátos, egyszerre központi és perifériális közegben ábrázolja - írja Muszatics Péter. — A darab milliókat érintett meg. A három alkotó életútjában az operettben és a két, Stroheim és Lubitsch által rendezett filmben mintha kicsiben mutatkozna meg a történet lényege - amely előbukkan és eltűnik, mintha a megértés nehézségére figyelmeztetne. E filmek is a human touch, az emberi érintés titkát hordozzák. Stroheim és Lubitsch Hollywood legmeghatározóbb rendezői közé tartoztak. Képesek voltak úgy mesélni, hogy azt szinte mindenki megértse. De másképp látták a világot és másképp meséltek - többek között gondolkodásmódjuk és művészi világképük különbsége teszi elemzésre érdemessé a két adaptációt.” A human touch mellett előlép egy másik érintés is a könyvben: a Lubitsch touch. Nem kell hozzá hosszú magyarázat. Billy Wilder, a hétszeres Óscar-díjas amerikai filmrendező tárta a világ elé mestere legnagyobb titkát: „Megvolt a poén, nevettél, és már nem számítasz rá, de ezt megfejelik egy újabb, még nagyobb poénnal. Na, ez a Lubitsch touch!” Ennyi. Egy kicsivel sem több a hatásos történetmesélés egyik titka. És a többivel együtt ezt is a legtehetségesebb emigránsok vitték magukkal Közép-Európából Hollywoodba. Hogy az említett Billy Wilderen kívül csak néhányat állítsunk egy sorba: a Korda testvérek, Kertész Mihály, Zukor Adolf, Trauner Sándor, Emeric Pressburger, Gabriel Pascal, André de Tóth. Közülük nem egy Muszatics könyvében is szerepel. De felbukkan a lapokon Molnár Ferenc, Wes Anderson, Stanley Kubrick, Orson Welles és Ingmar Bergman alakja is. Bergman 1954-ben a malmöi színházban vitte színre A víg özvegyet, 1956-os cannes-i sikerfilmjét, az Egy nyári éj mosolyát pedig részben Lehár inspirálta. „A víg özvegy olyan, mint egy csodálatos, régi petróleumlámpa - nyilatkozta Bergman a malmöi színház kiadványában. - Nem szabad villanyáramot vezetni bele. Gondos bánásmódot igényel, nem szabad modernizálni.” Nem véletlen hát, hogy a világ legrangosabb operaházai játsszák. A bécsi Staatsopertől Sydeney-ig, Budapesttől Lyonig, Chicagótól Moszkváig, a veronai Arénától a New Y ork-i Metropolitanig. „Úgy tűnik: az özvegy keringője nem csak egy haldokló birodalom utolsó tánca: könnyedségében és egyszerűségében kifejez valamit a modem világ lényegéből is” - állapítja meg Muszatics. Szép küllemű jó minőségű feketefehér fotókkal illusztrált, impozáns kötet a Bécs, Budapest, Hollywood. Érdekes olvasmány, bárhol veszi is a kezébe az ember. Ezen a pontján a világnak nyilván még többet jelent, mint másutt. Egy csésze melange mellett pedig még gyorsabban ráhangolódhatunk. A szerző a Vasárnap munkatársa r A dél-koreai Élősködők kapta az Aranypálmát Bong Dzsun Ho dél-koreai rendezőnek egy munkanélküli családról forgatott Élősködők című komikus thrillers érdemelte ki szombat este az Alejandro Gonzélez Inérritu mexikói rendező vezette zsűritől az Aranypálmát a 72. cannes-i fesztiválon. Cannes. Bong Dzsun Ho tízévnyi nemzetközi kitérő után forgatott ismét a hazájában. Az Élősködők egy mély családi drámát mesél el, megmutatva a szociális egyenlőtlenségek okozta társadalmi erőszakot. A zsűri a második legjelentősebb díjat, a Nagydíjat, a szenegáli származású elsőfilmes francia rendezőnő, Mati Diop Atlanti-óceán című alkotásának ítélte. A zsűri díját megosztva nyerte el a francia Ladj Ly - a francia külvárosokban tapasztalható rendőri erőszakról készített A nyomorultak című első játékfilmjével -, valamint Kleber Mendonca Filho és Juliano Dornelles brazil alkotók, akik egy, a hatalom által kiirtásra ítélt képzeletbeli brazil közösség utópisztikus lázadásáról forgattak misztikus westemfilmet Bacurau címmel. A zsűri különdíjjal jutalmazta a palesztin Elia Szulejman It must be heaven című abszurd burleszkjét. A legjobb rendezés díját a belga Luc és Jean-Pierre Dardenne érdemelte ki A fiatal Ahmed című drámáért, amely egy radikalizálódott 13 éves fiúról szól. A legjobb férfialakítás díját Antonio Banderas vitte el Pedro Almodovar Fájdalom és dicsőség című önéletrajzi ihletésű filmjében nyújtott alakításáért. Emily Beecham angol-amerikai színésznő kapta a legjobb női alakítás díját az osztrák Jessica Hausner angol nyelven forgatott Little Joe című filmjének főszerepéért. (MTI) Antonio Banderas a legjobb férfialakítás díjának örülhet (Fotó: TASR/AP) Hetvenéves Szigeti László író, publicista Szigeti László író, publicista, szerkesztő, a Kalligram Kiadó volt igazgatója hetvenéves. 1975 és 1980 között lapunk, az Új Szó munkatársa, utána a MATESZ kassai Thália Színpada dramaturgja és művészeti vezetője, majd 1983-1989-ben a Nő szerkesztője volt. 1989-1990-ben aktív politikai szerepet vállalt. 1992-ben megalapítója volt a pozsonyi Kalligram Könyvkiadónak. Igazgatójaként jelentős mértékben hozzájárult a középeurópai nemzetek közötti szellemi, kulturális és irodalmi kapcsolatok elmélyítéséhez. Zsebcselek című inteijúregényében Szigeti László a világhírű cseh író, Bohumil Hrabal életét és munkásságát mutatta be. Párbeszédkísérlet című könyve a 20. századi magyar próza egyik legkiemelkedőbb alkotójával, Mészöly Miklóssal készült mélyinteíjúját tartalmazza. Szigeti László főbb díjai, kitüntetései: Szabad Sajtó Díj (1999); A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (2001); A Tomás Garrigue Masaryk Érdemrend I. fokozata (2003); A Lengyel Köztársaság Lovagi v Keresztje (2006); Eudovít Stúr Érdemrend I. fokozata (2018). (kul) (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN Központ Fassbinder hagyatékával Frankfurt. Rainer Werner Fassbinder (1945-1982) filmrendező hagyatékát bemutató központ nyílt Frankfurtban a Német Filmintézet és aNémet F ilmmúzeum közreműködésével. A háborút követő időszak egyik legjelentősebb német filmesének hagyatékát a Hesseni Kulturális Alapítvány és a Tartományok Kulturális Alapítványa segítségével vásárolták meg. A projektben Frankfurt városa is közreműködött. A rendező számos forgatókönyvet, finanszírozási tervet, forgatási tervet, produkciós aktát és levelezést hagyott hátra. Legendás bőrkerevete és flipperautomatája is új otthonra talált a frankfúrti központban. Alkotói korszakának első periódusában az avantgárd személet, a polgárpukkasztó attitűd határozta meg a filmjeit. Később a kegyetlenebb szemlélettel szemben megjelent a megbocsátóbb hangnem. (MTI, k)
