Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-23 / 118. szám

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com I 2019. május 23. I 7 • • Összekaptak a Blahán Hogyan sértette meg Lubos Blaha a főnökét, Fico exkormányfőt MARIÁN LEŐKO mit is közölt Blaha. A parlament eu­rópai ügyekért felelős bizottságának elnöke ugyanis ezt írta: „Az EU gyűlöli Közép-Éurópát és a kultú­ránkat... Az EU mindenkit gyűlöl, aki nem liberális... Az EU-t visszataszí­tónak tartják az emberek... Az EU- nak semmi köze a dolgozó emberekhez... Az EU gyűlöli Oroszországot és megalázkodik Amerika előtt... Az EU dekadens kultúrájától undorodnak a normális emberek... Az EU eljátssza, hogy valami nagyszabású dolog, de csu­pán komplexusos lúzerek gyüleke­zete... Az embereknek elegük van az EU-ból...” Ha Rasi ezek után azt mondja, hogy Blaha egyértelműen uniópárti, akkor ugyanolyan túlzásba esik, mint Blaha az EU-val. Egyébként pedig Blahának nem ez az első ilyen meg­nyilvánulása, tavaly szeptemberben például arról értekezett a Faceboo­­kon, hogy „az EU egy neoliberális tank, amely átgázol Szlovákián”. Fico szintén a Rasi-féle védelmet választotta, azt állította, hogy Blaha soha semmilyen unióellenes lépést nem tett, és tisztában van vele, hogy az EU Szlovákia természetes élettere. Ha ez így van, akkor elég furcsa, hogy miket írt Blaha Szlovákia hiva­talos nemzetbiztonsági stratégiájáról, amelyben az áll, hogy az EU-tag­­ságunk „Szlovákia civilizációs ho­vatartozásának intézményesített megjelenése”, továbbá életmódunk és értékeink kifejeződése. Idén januárban Blaha a dokumen­tumról ezt tette közzé: „Ezt az orosz­fóbiával átitatott amerikai propagan­dista pamfletét sosem lett volna sza­bad megszavaznia a szlovák parla­mentnek”. Pedig ennek a „pamflet­­nek” az előteijesztését és megszava­zását maga Fico támogatta 2017-ben, még kormányfőként. Exkormányfőként most Fico azt mondja, Blaha szóhasználata talán kicsit „színesebb és leleményesebb”, de egyébként nincs semmi gond a megnyilvánulásaival. Mindez azon­ban azt jelenti, hogy Blaha Ficót is vérig sértette, hiszen az ő kormánya fogadta el ezt az „oroszfóbiával át­itatott amerikai propagandista pamf­letét”. Hát akkor tegye zsebre Fico ezt a sértést, hiszen utána még meg is védte Blahát. A szerző a Trend hetilap kom­mentátora A szomszéd kertje, ha zöld, ha nem FELEDY BOTOND A Balkán itt van a szomszédban, ha tetszik, ha nem. A Jugoszlá­via felbomlását követő háború nyomai itt-ott már feledésbe merültek, máshol pedig még mindig pontosan láthatók a kon­túrok. Magyarország a fél Balkánnal szomszédos, multilaterális téren mégsem kezdeményező. A horvátországi olajcég, az IN A bevásárlása és az ener­giaszektorban való gazdasági mozgások mellett a diplomáciai jelenlét még mindig erősíthető. Eközben más államok kemény versenytempót diktál­nak, több szálon fut a cselekmény. A horvát-lengyel és román szándékok mentén lőtt ki a Három Tenger Kezdeményezés. Azóta jelentősen kibővült a tagsága, a V4-ek is csatla­koztak. A cél az Adriai-, Fekete- és Balti-tenger közötti közép-európai földrajzi terület - egykori nevén Intermarium - összekötése: energiaháló­zatok, autópálya, vasút és minden más lehetséges területen. A pénzt rész­ben uniós, részben nemzeti forrásokból oldhatják meg az országok; vi­szont összehangoltan léphetnének a határokon átnyúló infrastruktúra pro­jektekben. A Berlini Folyamat a balkáni bővítésről szól, vagyis arról, hogy az EU vajon mikor lesz képes újra friss tagot a soraiba fogadni. Jelenleg azonban nem a bővítési biztos irodája az igazán elfoglalt, épp ellenkezőleg, a „szű­­kítési”, vagyis a brexitért felelős bizottsági főtárgyaló, Michel Bamier szerepel a hírekben. Néhány éve pár tagállam összefogott, hogy a Balkánnal fenntartsák a kormányközi kapcsolatokat, magas szinten is legyen az uniós csatlakozás előkészítéséhez szükséges párbeszéd. Csakhogy tavaly nyáron kerek perec kimondatott: egyelőre nincs bővítés. Ez nem segítette a helyi lelkesedés fenntartását, amely egyes országokban már így is nehezen ösztönözhető a kínai és az orosz befolyás miatt. De az euroatlanti tábor is elkönyvelhetett győzelmeket. Albánia és Montenegró NATO-tag lett, sőt, még a macedón-görög névvita is elsi­mult, komoly amerikai közreműködéssel. így most már Eszak-Macedónia a gyors NATO-csatlakozás felé tart. Igazából két nagy problémás gócpont maradt, amely megoldásra vár: egyrészt a szerb-koszovói viszony, más­részt Bosznia-Hercegovina politikai stabilitása. Bár nem a Berlini Folyamat részeként, de a balkáni stabilitás érdekében tartottak a múlt hónapban Németországban nemzetközi találkozót Macron és Merkel kezdeményezésére, az EU külügyi főképviselőjével, Mogheri­­nivel együtt, amelyre a Balkán politikai vezetőit várták. Ekkor is felszínre került a bosnyák, illetve szerb-koszovói feszültség. Igazából egyiknél sem látszik áttörés. Tavaly augusztusban még egy területcsere elvi lehetősége is felmerült rövid időre Pristina és Belgrad között, ám az ősz végére már ismét kiásták a csatabárdot, gyarapodik a koszovói rendőri erő, százszáza­lékos vámot vetettek ki a szerb árukra, Belgrad pedig ennek visszavonásá­ig még tárgyalni sem hajlandó. Elmérgesedett a viszony, és mindkét olda­lon találni ismét olyan politikust, aki erre építi társadalmi bázisát. Bosznia-Hercegovina szerb része pedig lelkesen lázad, belülről fesze­geti a daytoni intézményrendszer maradékait, Banja Luka vezetői még Belgrádnál is oroszbarátabbak. Uniós támogatás, pénz, befektetők nem nagyon vannak kilátásban. Az etnikai összetétel lassan, de biztosan átala­kul, és a bosnyákok lesznek többségben, és a helyzet pattanásig feszülhet. Magyarország és Szlovákia keleti szomszédságában már zajlik egy há­ború 2014 óta. Nem sokat tettünk - vagy tehettünk? - érte annak idején, hogy elkerüljük a vérontást. A Balkánon sincs kőbe vésve, hogy nem lesz még egyszer konfliktus. Az pedig az egész közép-európai régióra nézve elborzasztó lenne, ha immár két háború közé kerülnénk. Jó lenne, ha a ke­leti, déli és a globális nyitások helyett még alaposabban tudnánk a környé­künkre koncentrálni. Blaha és Fico (TASR-felvétel) Több menekült öngyilkosságot kísérelt meg a választás után Többen öngyilkosságot kíséreltek meg az ausztrál menekülttáborokban azután, hogy ismét a kormányzó konzervatív pártszövetség győzött. Az eseteket szemtanúk, ügyvédek és a rendőrség is megerősítette. Kommentárok szerint a kor­mánykoalíció győzelme után szer­tefoszlott a menekültek reménye, hogy esetleg enyhül a rendkívül szigorú ausztrál menekültügyi po­litika. Azért volt ekkora a csalódás, mert a közvélemény-kutatások, és az urnazárás után kiadott, a szava­zók megkérdezésén alapuló exit poll eredmények is az ellenzék győzelmét jósolták. A kormányzó konzervatív párt vi­szont a bevándorlók éves kvótájá­nak csökkentését és a menekültek számának befagyasztását ígérte a kampányban. A kormányfő azt mondta, ha újraválasztják, akkor évente 160 ezerben szabják meg a befogadható bevándorlók felső ha­tárát, az évente befogadható mene­kültek számát pedig 18 750 főben fagyasztanák be. „Az életünk múlt a választáson” - mondta a Manus szigeten levő me­nekülttáborba internált Behrúz Bu­­csáni iráni író az AFP francia hír­­ügynökségnek. Szerinte kilencen próbáltak öngyilkosságot elkövetni a táborban, és a „helyzet kicsúszott az ellenőrzés alól”. A manusi rendőr­ség legalább tíz öngyilkossági kísér­letről tud, és sokan éhségsztrájkba kezdtek. Az ausztrál kormányt már évek óta heves bírálatok érik menekültügyi politikája miatt, a most történtekre egyelőre nem reagált. A szigorú ausztrál menekültügyi politika ér­telmében a kontinensnyi szigetor­szágba hajón igyekvőket 2013-tól Naurun és a Pápua Uj-Guineához tartozó Manus-szigetén helyezték el menekülttáborokban. A gyerekeket érő fizikai és lelki megpróbáltatások és szenvedés miatt különösen sok bírálat érte az ausztrál kormányt. A két szigeten most mintegy nyolcszáz menedékkérő van, az ENSZ, illetve jogvédő szervezetek közlése szerint „erősen kifogásolható körülmények között tartj ák ott őket”. (MTI/afp) FIGYELŐ Újra sláger a Going to Ibiza Ausztriában A legtöbbször letöltött dal lett az osztrák iTunes listáján a Venga­­boys holland popegyüttes Going to Ibiza című, húsz évvel ezelőtti slá­gere azóta, hogy a múlt pénteken nyilvánosságra került az Ibizán készült kompromittáló videofel­vétel Heinz-Christian Strache azóta lemondott szabadságpárti (FPÖ) elnökről és alkancellárról. Az osztrák lapok szerint ez a dal lett Ausztria új himnusza. Az FPÖ eínöke körüli botrány az­után robbant ki, hogy a Spiegel és a Süddeutsche Zeitung német lapok közzétettek egy videofelvételt, amelyen a szabadságpárti politikus a spanyolországi Ibiza szigetén a 2017-es választási kampányhoz nyújtandó támogatásért cserébe állami megbízások elnyerését he­lyezte kilátásba egy ausztriai be­fektetésre készülő, magát dúsgaz­dagnak valló orosz nőnek. Sebas­tian Kurz kormányfő ezután fel­mondta a kormánykoalíciót, és előrehozott parlamenti választáso­kat helyezett kilátásba. Strache szombati lemondása óta a szélsőjobboldal ellenfelei a Ven­­gaboys 1999-es slágerére ünnepel­nek. Több mint ötezer ember éne­kelte a dalt Bécs központi terén, a Heldenplatzon azután, hogy Strache bejelentette lemondását. Jan Böhmermann német komikus, akinek már a videó közzététele előtt állítólag tudomása volt a kompromittáló felvételről, vasár­nap a Twitteren tette közzé a dal YouTube linkjét. A holland együt­tes már korábban szerződött egy augusztus 23-i szabadtéri koncertre a karintiai Moosburgban, és most nagyon örül a fejleményeknek. Egy népszerű osztrák televíziós show kedden ezzel a dallal nyitotta műsorát. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents