Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-03 / 102. szám
4 I RÉGIÓ 2019. május 3. I www.ujszo.com Táj szoba nyílt Ógyallán A tárlatot azokból a régi, muzeális tárgyakból, képekből, dokumentumokból állították össze, amelyeket az előző évek időszaki kiállításai során gyűjtöttek össze (A szerző felvétele) V. KRASZNICA MELITTA Ógyalla és Bagota értékeit bemutató állandó kiállítás nyílt a napokban a katolikus egyházhoz tartozó, a parókia szomszédságában lévő egykori közösségi házban Ógyallán. GYALLA A tárlatot azokból a régi, muzeális tárgyakból, képekből, dokumentumokból állították össze, amelyeket az előző évek időszaki kiállításai alkalmából gyűjtött össze a Csemadok helyi alapszervezete, valamint az Ógyallai és a Bagotai Értéktár Bizottság. „Fontos, hogy közösségünknek legyenek olyan fogódzói, csomópontjai, amelyekre az egyén támaszkodni tud hitében, lelkében, életében. Ezek nélkül elszakad a szlovákiai magyar közösségtől“ - hangsúlyozta a megnyitón Huszár László, a Felvidéki Értéktár Bizottság tagja, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója, aki a múltba vezető, de jövőbe mutató térként jellemezte a most átadott kiállítást. Radosicky Györgyitől, a helyi Csemadok év elején leköszönt volt elnökétől megtudtuk, hogy szervezetük már régebben keresett megfelelő kiállítóteret az összegyűjtött tárgyak, dokumentumok elhelyezésére. Miután a városi képviselőtestület tavaly nyáron elutasította azon kérésüket, hogy a régi egészségügyi központban alakíthassanak ki állandó kiállítótermet, Józsa Attila esperesplébánostól kaptak segítséget, aki felajánlotta a parókia melletti épület egyik helyiségét. Az igencsak lepusztult állapotban lévő helyiséget a magyarországi földművelésügyi minisztérium és a Hungarikum Bizottság pályázatán nyert egymillió forintos támogatásnak, valamint lelkes Csemadok-tagok munkájának köszönhetően sikerült rendbe tenni. „Azt szeretnénk, ha itt, a városközpontban, a műemlék Szent László 'templommal szemközt, a parókia szomszédságában egy szép közösségi tér jönne létre - mondta Józsa Attila esperesplébános. - Kitisztítottuk a dzsungelre emlékeztető udvart, amit az elkövetkező hetekben-hónapokban parkosítani szeretnénk, az épület első részében kialakítottunk egy hittantermet, most megnyílt a kiállítás, de még nagyon az út elején vagyunk, hiszen az egész épületet komoly felújításra szorul.” A tárlatot Bagin Árpád, a Csemadok helyi szervezetének új elnöke mutatta be a jelenlévőknek, aki szólt további terveikről is. „A Medgyaszay István tervezte Szent László-templomot szeretnénk felvetetni a Felvidéki Értéktárba. A műszaki egyetemmel együttműködve készülnek a makettek történelmi épületeinkről, az Ordódy családról is készül egy kiadvány” - sorolta. Az ógyallai tájházat illetve kiállítást az érdeklődők előzetes egyeztetés alapján tudják megtekinteni. Kürtön rendezték meg az idei országos Bakancspróbát Több mint százan vettek részt az idei Bakancspróbán (SZMCS/Kecskés Martin felvétele) Emelkedhet SZÁZ ILDIKÓ Különféle akciókkal próbálják felhívni a lakosok figyelmét az osztályozott hulladékgyűjtés fontosságára Érsekújvárban, ahol a szeparáció aránya jelenleg 55 százalék. Jövőre szeretnék elérni a 60 százalékos arányt. A Föld napján a gyerekeket különféle ismeretterjesztő, tudásfejlesztő vetélkedőkkel várták a szervezők, hogy játékos formában sajátítsák el a kömyezettudatosság lényegét. A 28. Tavaszi Ökológiai Fesztivál keretében Mária Skalová, a városi kulturális központ dolgozója a hulladék osztályozása kapcsán elmondta, hogy a lakosok gyakran már csak a régi lakások felújításakor találkoznak a bakelit anyaggal, ami a műanyaghulladék közé való. Bemutatója során elmagyarázta, hogy a régi naptárak esetében külön kell osztályozni a papírhulladékot és külön a fém-, illetve a műanyag kapcsokat. 2015-ig csupán a szemét 9,43 százalékát, egy évvel később már a 18,55 százalékát osztályozták a városban, és 2017-ben az osztályoa szemétdíj zott hulladék aránya elérte a 37,71 százalékot. A tavalyi eredmények még ennél is biztatóbbak voltak — 51 százalék körül mozogtak. Jelenleg a szeparált hulladék aránya mintegy 55 százalék. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéséből kiderült, hogy 2020-ig a járási székhelyen elérhetik, hogy a hulladék mintegy 60 százalékát osztályozzák a lakosok. 2020-ra az Állami Számvevőszék tanácsa szerint minden településen el kell érni a kommunális hulladék 60 százalékának szelektálását. Idén még tormánként 8 eurót fizet a város az osztályozatlan hulladék tárolásáért, de ha nem kapcsolódnak be még többen a szemét osztályozásába, 2020-ban ez az összeg emelkedni fog. Az idei évtől hét csoportba sorolják a hulladékot az osztályozás mértékétől függően. Kevesebb mint 10 százalékos osztályozottság esetén 17 euróba fog kerülni egy tonna szemét tárolása, egy évvel később 26 euróba és 2021-ben további 7 euróval emelnék az összeget. A hulladék több mint 60 százalékos osztályozottsága esetében idén 8, jövőre 11 eurót fizetne a város egy tonna hulladék elszállításáért. Nem az értékelés, hanem az élmény volt a fontos a cserkészek kürti Bakancsprébáján, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség országos ügyességi és tudásversenyén. A feladatokkal teletűzdelt túrán több mint 100 cserkész vett részt. Emi A fiatalabb (Kölök) kategória versenyzői 15 kilométeres távot, az idősebb kategóriában (Suhanc) indulók 17 kilométert tettek meg Kürt határában. Érintették a ciglédi kápolnát, amely közismert búcsúhelye a településnek (és egyben a kiépülőben lévő Mária-út nevű zarándokút fontos állomása is), valamint a méltán híres kürti szőlőhegyet is bejárták. A cserkészeknek rovásírásból, tájékozódásból, növény- és állatismeretből, elsősegélynyújtásból kellett bizonyítaniuk tudásukat, de kaptak kérdéseket a Bibliából, cserkésztörténelemből is. A nagyoknak tüzet is kellett rakniuk pár perc alatt. A Suhanc kategória legjobbja a nyékvárkonyi Rókus őrs lett, a második helyen a füleki csapat, harmadik helyen pedig a szőgyéni Murello őrs végzett. A Kölök kategória győztese a pozsonyi Megperzselt Mókusok őrs lett, a dobogó második fokára a komáromi Ági angyalai őrs, a harmadikra pedig a nyékvárkonyi Bagoly őrs állhatott fel. „Bakancspróba elnevezésű rendezvényünk valóban egy próbát jelent a cserkészeknek. A verseny előtt minden csapat nagy erőkkel készül, viszont az igazság az, hogy a versenyen kért tudás alapját nem más, mint a nevelési módszerünk képezi. Tehát nem kérünk a gyerekektől olyat, amellyel cserkészkedésük során nem találkoznak. Cserkészpedagógiánk fontos alapja a játszva tanulás, és nálunk még a versenyek is ezen alapulnak. Pont ezért van az, hogy nem egy papíron kell feladatokat megoldaniuk, hanem kint a természetben, valósághű szituációk között kell helytállniuk. Nem az értékelésen, hanem az élményen van a lényeg, és azoknak, akik valamelyik feladatot nem tudják megfelelően megoldani, a cserkészvezetők rögtön megmutatják, hogy tanulhassanak belőle. Azt hiszem, a mai túlzottan teljesítményorientált világban ez különösen fontos a gyerekek számára” - mondta Végh Szilvia, a szövetség rendezvényeiért és nevelési programjáért felelős mozgalmi vezetője-Az országos versenyen sok kísérőprogram közül is választhattak a résztvevő cserkészek: hennával festhettek, falat mászhattak, makramékarkötőket készíthettek, íjászkodhattak, az idősebbek pedig egy érdekes előadást hallgathattak az egyik cserkészlány kolumbiai utazásáról. (szmcs-p) AFöld napján különféle akciókvárták az érdeklődőket (A szerző felvétele)
