Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-18 / 114. szám
www.ujszo.com | 2019. május 18. KÖZÉLET I 3 Kárpát-medencei kulturális térfoglalás indul Demeter Szilárd (balra) a PIM egyik rendezvényén (PiM-fotó) KÓSAANDRÁS Az egész Kárpát-medencére kiterjedő kultúrstratágiai célokat fogalmazott meg egy a hvg.hu birtokába jutott kormányzati előterjesztés. Államilag képzett újságírók írhatnak a jövőben állami közéleti hetilapba Magyarországon. „Kinyílott a pitypang. Megírom” - a magyar közbeszédben azóta már szállóigévé vált „ars poeticával” indult el 2014 elején kormányzati támogatással a Magyar Krónika című folyóirat Kerényi Imre főszerkesztésével. A tavaly nyáron elhunyt színházi rendező akkor a következőképpen fogalmazta meg a Magyar Krónika céljait: sugározzon „örömet, jókedvet és a »fikakultúra« tagadását”. Már ebből látni lehetett, hogy a kormánypropagandára építő folyóirat működése komoly szakmai kérdéseket vetett fel, a Magyar Krónika nem is tudta átlépni az árnyékát: bár tízezer példányban nyomtatták, mindössze kétezer előfizetője lett, a többit ingyenesen juttatták el önkormányzatokhoz, közintézményekhez. Ilyen körülmények között nem ért senkit váratlanul, hogy a kormány végül a pénzcsapok elzárása mellett döntött, és a teljesen érdektelen lap főszerkesztését átvevő Bencsik Gábor idén márciusban már arról volt kénytelen tájékoztatni az olvasókat, hogy a folyóirat jövője bizonytalanná vált. Irodalmi erőközpont A Magyar Krónika koporsójába minden bizonnyal az a kormányzati előteijesztés ütötte az utolsó szöget, melyet a hvg.hu szerzett meg. A dokumentum a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) fejlesztési koncepciójára alapozva valójában egy teljes kultúrstratégiai tervet tartalmaz, melynek bőven vannak határon átnyúló vonatkozásai is. Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója az Indexnek adott inteijújában elmondta, az előterjesztés valójában a főigazgatói pályázatán alapuló koncepció. Lényege, hogy „nemzeti jelentőségű irodalmi erőközponttá” tegyék a PIM-et és társintézményeit, sőt, a koncepció egy másik részén már egyenesen „középeurópai kulturális erőközpontról” van szó, melynek lényege, hogy a középeurópai irodalom ne „német közvetítéssel” jusson el a magyar nyelvű olvasókhoz, hanem a PIM rendelkezzen saját fordítói hálózattal a kortárs közép-európai szerzők magyarítására. A PIM emellett „kulturális inkubátorházként” is működne, vagyis „olyan társadalmi programokat kell kezdeményeznie és menedzselnie, melyek a lehető legszélesebb olvasói réteget érik el az egész Kárpátmedencében”. A nagyívű tervekben szerepel még egy minden év szeptember elején Budapesten megtartandó nemzetközi könyvfesztivál (mivel „ilyen minden közép-európai országban van, kivéve Magyarországot”), sőt, egy sajátos dunai kulturális fesztivál is, ez nyáron zajlana egy hajón, amely Közép-Európa minden fővárosában kikötne a Duna mentén - így értelemszerűen Pozsonyban is - és néhány napig rendezvény haj óként működne, Budapestre a Sziget Fesztivál idejére érkezne meg. Új korszak Mindez egy újabb fejezetét jelenti Orbán Viktor tavaly megfogalmazott gondolatai megvalósításának, mint a hvg.hu birtokába jutott dokumentum bevezetőjéből kiderül, az anyag összeállítói nem is titkolják, hogy ez a céljuk, hiszen egyenesen a miniszterelnököt idézik, aki a 2018. áprilisi választás után - immár az újabb kétharmados többség tudatában - arról beszélt: a magyar kultúrában, kultúrpolitikában új korszakra van szükség. Mint már korábban is írtunk róla, az egy szóval csak kultúrharcnak nevezett jelenség már a választás előtt megindult, elsősorban az azóta újra Magyar Nemzetként megjelenő Magyar Idők egyes publicistái révén, akik személy szerint kezdtek el támadni szerintük „túl liberális, nemzetietlen” kulturális vezetőket, szerzőket, irodalmárokat. Ennek áldozata lett a PIM korábbi főigazgatója, Orbán Viktor egykori szövetségese, Prőhle Gergely, akit eltávolítottak az intézmény éléről, helyette jött az erdélyi születésű Demeter Szilárd. O nyíltan kultúrpolitikát szeretne megvalósítani, ennek szellemében az EMMI-n készült koncepcióban is az olvasható, hogy a PIM „politizáljon. Álljon bele az európai és a magyar érdekek védelmébe. Generáljon társadalmi vitákat. Provokáljon ki produktív konfliktusokat”. Áz Indexnek Demeter Szilárd ezzel kapcsolatban azt mondta, a „magyar érdekek védelme” azt jelenti, hogy „a magyar kultúra van olyan jó, mint bármilyen más nemzeti kultúra. Ezt viszont el is kell hinnünk, vagyis fejben is erősnek kell lennünk. Ez például magyar érdek”. Védelmi újságírás A „magyar érdekek védelme érdekében” ezért a fentieken túl a PIM keretein belül újságíróképzést is indítanának, erről a főigazgató azt mondta, ez nem közvetlenül a múzeumban működne, hanem egy külön nonprofit cég folytatná és elsősorban kulturális újságírókat, kritikusokat képeznének, mert Magyarországon „egész egyszerűen nincs egy erős kulturális újságírói réteg”. A milliomos Országút Ennél is érdekesebb, hogy a koncepció szerint „a hazai kulturális lapkínálat bővítése érdekében egy új, szélesebb rétegeket megszólító kétheti lap megalapítására és állami segédlettel történő elindítására van szükség”, ennek neve Országút lenne és 490 (1,5 euró) forintért lehetne megvásárolni - ezzel jóval olcsóbb lenne a jelenleg megjelenő közéleti hetilapok többségénél, a hvg-t 575 (1,8 euró), a 168 órát 690 forintért (2,1 euró) lehet megvenni, igaz, az egy éve indult Magyar Hang éppen 490 forint (1,5 euró). A 48 oldalasra tervezett, 8000 példányban megjelenő Országút azonban már az induláshoz kapna 374 millió forintot (1,16 millió euró), de ezen felül még előirányoznának 50 milliót (156 ezer euró) szerzői honoráriumokra. A jövőben atervekszerint300milliót(937 ezer euró) költenének minden évben a költségvetésből a lapra, melyet „a legjobb szakemberekből — szerkesztők, cikkírók, gazdasági és marketingszakértők stb. - kiválogatott, professzionális szerkesztőbizottság” vezetne, olyan szakemberek, akik „tudatában vannak azoknak a nemzetstratégiai feladatoknak, melyeket egy ilyen lapnak el kell látnia”, a lapvezetés pedig „egyértelmű felelősségi körökkel és hierarchiával épülne fel, tapasztalt jelöltekkel a főszerkesztő és a helyettese posztjára”. A hvg.hu szerint ez azt jelenti, hogy vélhetően már meg is találták a jelöltet, csak még nem hozták nyilvánosságra. Demeter Szilárd egyébként azt hangsúlyozta az Indexnek, hogy az egész még csak koncepció, formális döntés még semmiről nem született. 90 milliós „mankó" a kórházaknak ÖSSZEFOGLALÓ Az egészségügyi minisztérium 90 millió eurót biztosít a kórházaknak, hogy képesek legyenek fedezni a kormány szociális csomagjai miatt megnövekedett költségeket. Marián Petko, a kórházszövetség (ANS) elnöke örül a plusztámogatásnak, azonban hangsúlyozta, hogy még az Általános Egészségbiztosítóval (VSZP) is meg kell egyezniük. Pozsony. Az ANS már hetekkel ezelőtt felhívta a figyelmet, hogy a szövetség kórházai nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással ahhoz, hogy fedezzék az egészségügyi dolgozók béremelését, az üdülési csekkeket és az egyéb szociális juttatásokat, amelyek idén pluszban jelentkeznek. Marián Petko, az ANS elnöke úgy véli, hogy a szlovák egészségügyből legalább 150 millió euró hiányzik, az ANS 75 kórházának pedig legalább plusz 17 millió euróra lenne szüksége. A kórházaknak ezért új szerződést kellene kötniük az egészségbiztosítókkal. A magánbiztosítók közül az Unionnal már sikerült megegyezniük, a Dőverával pedig még tárgyalnak. Az Általános Egészségbiztosító viszont azt állította, hogy az idei költségvetésük nem teszi lehetővé a kórházak pluszköltségeinek fedezését. A pénzügyi tárca segít Az anyagi problémák megoldása érdekében Andrea Kalavská (Smer) egészségügyi miniszter a pénzügyi tárcához fordult. A tárgyalások sikerrel zárultak, így az egészségügyi minisztérium 90 millió eurót különíthet el az állami és kórházszövetségbe tartozó regionális kórházaknak összesen, amit a VsZP közvetítésével juttat a rendszerbe. Kalavská szerint ez a pénzösszeg már elegendő lesz ahhoz, hogy a biztosító új, előnyösebb szerződést kínálhasson az állami és magánkórházaknak, így azok biztosan képesek lesznek fedezni a megnövekedett költségeket. Még tárgyalni kell Marián Petko örömmel fogadta, hogy az egészségügyi miniszter megtette a kellő lépéseket, azonban hozzátette, hogy a probléma még nincs teljesen megoldva. „Jövő héten tárgyalunk az Általános Egészségbiztosítóval. Ha esetleg mégsem sikerül megegyeznünk az új szerződés feltételeiről, akkor július 1-től az ANS kórházainak nem lesz érvényes szerződése a VsZP-vel” - magyarázta Petko. A betegek szempontjából ez azt jelentené, hogy VsZP ügyfeleinek az ANS-hez tartozó kórházakban fizetniük kellene az úgynevezett tervezett betegellátásért, vagyis azokért a kezelésekért, melyekre a betegek előre megegyezett időpontban érkeznek. A halaszthatatlan beavatkozásokat a biztosító továbbra is megtérítené. Az orvosok elégedetlenek Nem mindenki elégedett az egészségügyi minisztérium intézkedéseivel. Áz Általános Orvosok Szövetsége (SVLS) szerint a 90 millió eurós támogatás csak felületes megoldás, a valódi problémát nem orvosolja. „A minisztérium lemondott arról, hogy rendszerszerű megoldásokat találjon a szlovák egészségügy problémáira. Csak sodródik az árral” - olvasható a szövetség közleményében. Monika Palusková, az SVLS elnöke szerint a szlovák betegellátás anyagi források és munkaerő szempontjából az összeomlás szélén áll, az pedig a minisztérium dilettáns hozzáállásáról árulkodik, hogy csak akkor juttatnak pénzt az intézményeknek, amikor már minden kötél szakad. „Ezúton szólítjuk fel az egészségügyi minisztert, hogy az év végéig dolgozzon ki egy válságtervet az Kalavská bízhat Pellegrini támogatásában (TASR-fotó) egészségügy finanszírozására. A betegeknek, az egészségügyi dolgozóknak és a biztosítóknak joguk van tudni, hogy milyen költségeket képes fedezni a tárca az év végéig” — tette hozzá a szövetség elnöke. 50 millió a rendelőknek Zuzana Eliásová, az egészségügyi tárca szóvivője elutasította Palusková vádjait. Állítása szerint a minisztérium állandóan figyelemmel kíséri a szlovák betegellátás problémáit, és folyamatosan igyekszik megoldani azokat. „A tárca mindent megtesz azért, hogy hatékonyan használja fel az anyagi forrásait, de természetesen az elsődleges szempont a páciens érdeke” — közölte a szóvivő. Hozzátette, hogy a fekvőbeteg-ellátás mellett a minisztérium a járóbeteg-ellátás megnövekedett költségeit is számításba vette, ezért idén 50 millió euróval többet biztosított a rendelők számára, hogy fedezni tudják a személyzet béremelését. (nar, vzdravotnictve.sk, TASR) A Dővera Egészségbiztosító és lapunk kiadója is a Penta befektetési csoport tulajdonába tartozik.
