Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-16 / 112. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. május 16.1 www.ujszo.com Készül az Irán elleni haditerv A legfőbb perzsa vallási és politikai vezető szerint Irán nem akar háborút az USA-val li 1 % M wámmm. üb * Egy B-52H Stratofortress stratégiai bombázó landolása Katarban (tasr/ap) RÖVIDEN Venezuelai válság: rendőrségi razzia Caracas. Több mint száz egyenruhás lepte el az ellenzéki többségű venezuelai parlament környékét, miután olyan bejegyzés keringett a világhálón, amely szerint robbanószerkezet volt a törvényhozás épületében. A venezuelai Nemzeti Gárda (GNB), az országos rendőrség (PNB) és a venezuelai hírszerzés (SEBIN) tisztviselői nem engedték be sem a képviselőket, sem a törvényhozási alkalmazottakat a parlament épületébe, és nem szolgáltak részletekkel az állítólagos fenyegetésről. A törvényhozásban éppen megvitatták volna a Nicolás Maduro venezuelai elnök kormányát bíráló képviselők üldöztetésének ügyét - az elnökhöz hű legfelsőbb bíróság büntetőeljárást indított tíz képviselő ellen hazaárulás és egyéb, az április 30-ai, rövid életű katonai felkeléssel kapcsolatos bűncselekmények miatt. (MTI) Putyin hajlandó találkozni Trumppal Szocsi. Vlagyimir Putyin orosz elnök kész találkozni Donald Trump amerikai államfővel, ha hivatalos meghívást kap - tudatta Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója azt követően, hogy Putyin Szocsiban tárgyalt Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel. Trump hétfon kijelentette, hogy a G20- csoport június végi oszakai csúcsán találkozik majd orosz és kínai hivatali partnerével, PutyinnalésHsziCsin-pinggel. (MTI) Felfüggesztettók az iraki kiképzést Berlin/Hága. A német hadsereg (Bundeswehr) felfüggesztette iraki kiképző műveletét a térségbeli feszültségek miatt -jelentették be tegnap Berlinben. Nem sokkal később Hollandia is hasonló döntést hozott. A magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni nemzetközi koalíció kötelékében végzett munka felfüggesztését elővigyázatosságból hozták meg, ugyanis nincsenek konkrét értesülések arról, hogy támadás készülne a Bundeswehr Irakban dolgozó tagjai ellen. Jelenleg 160 német katona állomásozik a közel-keleti országban. (MTI) Vádlott katalánok a parlament ülésén Madrid. Előzetes letartóztatásban lévő katalán függetlenségi politikusoknak engedélyezte a spanyol legfelsőbb bíróság, hogy részt vegyenek a spanyol parlamentjövő heti alakuló ülésén, mivel képviselői mandátumot nyertek a választáson. A bíróság megállapította, nem csorbulhat a választott képviselők politikai részvételhez való joga, akik ugyan vádlottak, de ítélet még nem született a perben. A legfelsőbb bíróság kivételes esetnek minősítette a helyzetet, és elutasította az öt politikus szabadlábra helyezési kérelmét. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Teherán/Washington. Irán nem akar háborút az Egyesült Államokkal a kát ország közötti növekvő feszültség ellenére - jelentette Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Állítólag 120 ezer amerikai katona térségbe vezénylésével számol legfrissebb, Iránnal kapcsolatos terveiben az amerikai védelmi tárca. Hamenei a magas rangú tisztségviselőkhöz intézett üzenetében, amelyet az állami televízió sugárzott, egyúttal megerősítette, az iszlám köztársaság nem fog tárgyalni az USA-val egy újabb nukleáris megállapodásról. „Nem lesz semmiféle háború. Az iráni nép az ellenállás útját választotta” - idézte a legfőbb iráni vezetőt az állami média. „Nem akarunk háborút, ahogy ők sem. Tudják, hogy nem áll érdekükben” - tette hozzá. Irán le fogja győzni az amerikai-izraeli szövetséget - jelentette ki tegnap Amir Hatami iráni védelmi miniszter a Washington és Teherán közötti feszültségek fokozódásáról beszélve. Egy névtelenül nyilatkozó, magas rangú iráni kormánytisztviselő szintén óva intette a washingtoni vezetést egy újabb közel-keleti háborútól. Egy ilyen konfliktus elképzelhetetlen következményekkel járna - mondta, és hozzátette: a teheráni vezetés nem kíván háborút, de felkészült a „konf-Június elején az alséház elé terjeszti a brit kormány a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) törvénybe iktatásét célzó tervezetet. A bejelentés előzményeként váratlanul megbeszélést tartott Theresa May kormányfő és Jeremy Corbyn, a fő ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője. London. Theresa May hivatala a tárgyalás után közölte: a találkozó célja az volt, hogy a miniszterelnök egyértelművé tegye a kormány elkötelezettségét a Munkáspárttal folyó tárgyalások befejezése és a brit EU- tagságról tartott népszavazás döntésének végrehajtása mellett. Mindezek érdekében a kormány a június 3- án kezdődő héten előteijeszti a kilépési megállapodás törvénybe iktatásának tervezetét. Ez alapvető fontosságú, ha az Egyesült Királyság még a nyári parlamenti szünet előtt ki akar lépni az Európai Unióból - hangsúlyozta a Downing Street szóvivője. rontációtól egészen a diplomáciáig” terjedő minden eshetőségre. Kiürítik a követségeket Irak elhagyására utasította az amerikai külügyminisztérium az arab országban dolgozó, nem nélkülözhetetlen kormányzati alkalmazottait - közölte a bagdadi amerikai nagykövetség. A Washington és Teherán közti feszültség fokozódása közepette kiadott közlemény szerint az amerikai kormánynak csak „korlátozott képessége van arra, hogy vészhelyzeti szolgáltatásokat nyújtson az Irakban lévő amerikai állampolgároknak”. A közlemény azt tanácsolja, hogy az érintettek „a lehető leghamarabb távozzanak a kereskedelmi járatokkal”. A rendelkezés az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségének és erbili konzulátusának „nem nélkülözhetetlen” tisztviselőire vonatkozik. Tart az erődemonstráció Irán és az USA között megnőtt a feszültség azóta, hogy Donald Trump amerikai elnök tavaly májusban felmondta az iszlám köztársasággal 2015-ben kötött többhatalmi atomalkut. Washington arra hivatkozott, hogy Teherán nem tett eleget a szankciók feloldásáért cserébe vállalt kötelezettségeinek. A megállapodás betartását felügyelő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint viszont Irán betartja a megállapodást. Az iszlám köztársaság a múlt héten leszögezte: nem fog eleget tenni a szerződés rá eső részének, ha az A May-kabinet és a Munkáspárt közötti tárgyalások e héten folytatódnak, annak érdekében, hogy meg lehessen teremteni a stabil többséget az alsóházban a kilépési megállapodás törvénybe iktatásához, biztosítandó, hogy az Egyesült Királyság gyorsan kiléphessen az EU-ból. Az alsóház a brexit feltételrendszerét rögzítő, az unióval tavaly novemberben elért megállapodást eddig háromszor visszautasította. Theresa May ezek után, a múlt hónap elején jelentette be, hogy a brexitfolyamatban kialakult patthelyzet feloldása végett kész a Munkáspárt vezetőjével közösen kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján Nagy-Britannia rendezett módon tud kilépni az EU-ból. Sir Keir Starmer, a Labour árnyékkormányának brexitügyi miniszteijelöltje, a munkáspárti tárgyalóküldöttség vezetője egyértelművé tette, hogy a Munkáspárt csak olyan megállapodást hajlandó elfogadni, amelyben szerepel népszavazás kiírása arról, hogy a választók atomalku fennmaradását támogató európai aláírók nem enyhítik valahogy az olajipart és a bankszektort sújtó szankciókat. Néhány nappal később Washington Teheránból érkező fenyegetésre hivatkozva úgy döntött, hogy a térségbe vezényli az Abraham Lincoln amerikai repülőgép-hordozót, és B-52-es nehézbombázókat küld egy katari amerikai légitámaszpontra. Eközben Trump hétfőn azzal fenyegette Iránt, hogy nagyon megbánja, ha rossz lépésre szánja el magát. Harcias főtanácsadó 120 ezer amerikai katona térségbe vezénylésével számol legfrissebb, Iránnal kapcsolatos terveiben az amerikai védelmi minisztérium, írja értesülései alapján a New York Times. Ez már az a nagyságrend, amivel annak idején, 2003-ban az amerikai haderő lerohanta és legyőzte Irakot. A lap értesülései szerint az amerikai hadvezetés május 9-én tárgyalta meg a terveket, a megbeszélésen az időközben védelmi miniszternek jelölt, akkor még csak ügyvivőként dolgozó Patrick Shanahan mellett Joseph Dunford, az egységes vezérkar főnöke; Gina Haspel, a Cl A igazgatója; Dan Coats, a nemzeti hírszerzési igazgató és John Bolton, jóváhagyják-e a brexit feltételrendszerét. Á Munkáspárt emellett állandó vámuniós viszonyrendszer kialakítását is elengedhetetlennek tartja az EU-val a brexit utáni időszakra. A konzervatív kormány eddig mindkét lehetőséget mereven elvetette. May miniszterelnökre jelentős nyomás nehezedik a Konzervatív Párt keményvonalas brexittábora részéről, hogy ne menjen bele a Munkáspárttal semmiféle olyan kompromisszumba, amelynek alapján az Egyesült Királyság vámunióban maradna az EU-val. Legutóbb kedden szólította fel erre a kormányfőt közös levelében 13 olyan konzervatív képviselő, aki korábban kormányzati tisztséget töltött be. May tegnap azt mondta, London véget vet az EU-n belüli szabad mozgás érvényesítésének, visszaszerzi a teljes ellenőrzést a bevándorlási politikája felett, nem folyósít „további hatalmas összegeket” az EU költségvetésébe, és nem fizet azért, hogy hozzáférjen az uniós piachoz. The-Donald Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója is részt vett. Utóbbi már George W. Bush kormányzása idején is rendszeresen háborút akart indítani Irán ellen, de tanácsait még az Irakot mondvacsinált indokokkal lerohanó elnök is semmibe vette. De most Trump révén újra tűzközelbe került, és újra felmelegítette régi álmát, Irán lerohanását. Hogy Bolton mennyire megszállottan akarja ezt, arra talán az a tavalyi eset a legjobb példa, aminek a másik szereplője Trump volt védelmi minisztere, Jim Mattis volt. Mattist Barack Obama annak idején azért váltotta le idő előtt az amerikai Középső Parancsnokság éléről, mert mániájává vált az Irán elleni háború. Mégis, amikor a nemrég kinevezett Bolton egy egészen jelentéktelen iráni provokációra - iraki síita fegyveresek három aknagránátot lőttek be az amerikaiak bagdadi nagykövetségének üres udvarára - válaszul katonai csapásra kért terveket a Pentagontól, Mattis és beosztottjai határozottan visszautasították a kérését. Bolton most tehát újra haditervek kidolgozását kérte Irán ellen, pedig az amerikai hírszerzés még április végén is úgy vélte, hogy Iránnak nincsenek rövid távon - olyan vágyai, hogy összetűzést provokáljon. (MTI, 444 hu) resa May ezzel gyakorlatilag cáfolta azokat az értesüléseket, amik szerint a Munkáspárttal folyó tárgyalásokon kompromisszumos lehetőségként felmerült volna a formális vámunió fenntartása az EU-val. A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg, de a megállapodás sorozatos alsóházi visszautasításai nyomán May kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását. Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a haladék október 3 l-éig terjedhet, ennek feltétele azonban az, hogy Nagy-Britanniának részt kell vennie a jövő heti európai parlamenti választáson. A brit EP-szavazást 23- án tartják. David Lidington, a brit kormány kabinetirodájának vezetője kijelentette: a kormány erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a brexit ne késsen sokat az EP- választás után, és „ideális esetben” a megválasztott brit EP-képviselőknek már nem kell helyet foglalni az Európai Parlamentben. (MTI) Teherán kihátrál az atomalkuból Irán hivatalosan leállította a 2015-ös többhatalmi atomalku keretében vállalt egyes kötelezettségeinek teljesítését - közölte tegnap az ISNA teheráni hírügynökséggel az ország atomenergetikai tanácsának egy jól értesült tisztségviselője. A2015-ÖS egyezmény értelmében Iránnak engedélyezték, hogy 300 kg alacsony fokon dúsított uránt állíthat elő, valamint nehézvizet, de készleteit 15 évre szólóan 130 tonnában korlátozták. A130 tonna feletti nehézvíz mennyiséget Teherán elszállíthatja az országból tárolásra külföldre, illetve eladhatja. A nyilatkozó tisztviselő szerint ezentúl nem léteznek korlátok Irán számára a dúsított urán és a nehézvíz előállításában. (MTI) Júniusban újra szavaz a brit parlament a brexitről