Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-15 / 111. szám
KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA Olaszországban aranysávos minősítést kaptak a kassai Márai kórusai NÉMETI RÓBERT A kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskoláés Gimnázium vegyes és leánykórusa ismét nemzetközi sikereket aratott. A napokban a Voices For Peace (Hangok a békéért) nevű olaszországi kórusfesztiválról aranysávos minősítéssel tértek haza. KASSA/PERUGIA Ferencei Andrea, a tanintézmény egyik karnagya lapunknak elmondta, hogy a Perugiában megrendezett versenyben tíz ország kórusai - köztük olasz, görög, szlovén, boszniahercegovinai, török, kínai, orosz, finn és svájci csapatok - mérték össze tudásukat. Anyanyelvi köszöntés „A hangverseny több kategóriára volt osztva. A mi diákjaink az ifjúsági leánykarok és vegyes karok kategóriában versenyeztek. A 65 márais diákkal május elsején érkeztünk meg Assisibe, ahol a szálláshelyünk volt. A hangverseny nyitóünnepsége a San Rufino templomban, egy szentmise keretében volt, melynek zenei aláfestését a versenybe bekapcsolódó énekkarok szolgáltatták. A kórusverseny másnap volt. Ezen egy-egy kórus négy zenemű eléneklésével mutatta be tudását” - nyilatkozta lapunknak Ferencei Andrea, aki évek óta Kekenák Szilviával karöltve vezeti az iskola énekkarát. Mint kiderült, a találkozó nemcsak a versengésről, hanem a közös éneklésről, egymás megismeréséről is szólt. „Részt vettünk egy barátságkoncerten is, ahol a görög és az orosz csapatokkal is sikerült megismerkednünk. Az eredményhirdetést mindegyikünk nagy izgalommal várta, és valóban nem hiába, hiszen iskolánk ifjúsági vegyes kara és leánykara is aranysávos minősítést kapott. Azt is fontos megjegyezni, hogy az eredményhirdetésen minden csapatot a saját nyelvén köszöntöttek. Ez egy olyan gesztus volt, amit nem lehet csak úgy elfelejteni, szó nélkül hagyni” - nyilatkozta lapunknak Ferencei Andrea. Fontos mérföldkövek Az iskola Csengettyű Gyermekkórusa ötven, a leánykar harminc, az ifjúsági vegyes kar öt éve működik. Az elmúlt évek és évtizedek során már számtalan megmérettetésen vettek részt, azonban az utóbbi években olyan távoli helyekre is eljutnak, amelyekről korábban álmodni sem mertek volna. „Az elmúlt ötven évre visszatekintve rengeteg változáson mentünk keresztül. Voltak külföldi szereplések és voltak különféle nemzetközi versenyek, az viszont nem jellemző, hogy ekkora távokat utazott volna az énekkar. Magyarországon, Csehországban vagy Erdélyben többször is voltunk, sőt Németországot is megjártuk, de Belgiumba és Olaszországba csak az utóbbi két évben sikerült eljutnunk. Egy-egy kiutazás rengeteg munkát, hosszú hónapokon át tartó intézkedést, felkészülést foglal magában. Az anyagiak előteremtése sem egyszerű feladat, de igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni a gyerekek érdekében” - mondta a karnagy. Közösségi élmény A kórus vezetői szerint fontos, hogy a gyerekek ne csak muszájból, hanem szívből énekeljenek. „A kóruséneklés stabil alapot ad a gyerekeknek. Aki folyamatosan részt vesz a versenyeken és ott van a kórussal, szinte biztos, hogy a későbbiekben sem fog félni kiállni egy nagyobb közönség elé. Ez egy afféle hozzáadott érték. Amit viszont nem lehet eleget hangsúlyozni, az a gyerekek közösségi élménye. A mai embernek is nagy szüksége van arra, hogy egy csapathoz tartozzon, hiszen egy adott körön belül olyan dolgokat tanulhat meg, amire az életben biztos, hogy szüksége lesz” - zárta F erencei Andrea. , Erődtemplom a hadak útján Nógrád peremén Szerencsére az erődítés máig szépen megmaradt SZÁSZI ZOLTÁN A Krivány patak völgyében észak falé, talán mér évezredek éta vezető kereskedelmi úthoz közeli letelepedés bizony egyben a hadak útján való létet is jelentette mindig is Divény (Divín) falunak, várának, várkastélyának és erődített templomának. nrrran Azt ítják a források, Divény temploma legkevesebb háromszor hadak járása miatt pusztult el. A régi időkről Már 1222-ben templomos helyként írták le a falut. Legelőször a tatárjárás idején, a mongol hordáknak, majd a 15. század eleji úgynevezett interregnum idején az errefelé több évig megtelepedett huszita csapatoknak, harmadjára pedig a török hadak dúlása miatt, Balassi Bálint születése évében, 1554-ben rombolták le isten házát Divényben. Amelyet eredetileg a források szerint Mindenszentek oltalmába ajánlva építtethettek fel a falu korai birtokosai, a Kacsics Tomaj nemzetség korai ősei. A védőszent kiválasztása korai építésre utal, Mindenszentek tiszteletét még III. Gergely pápa rendelte el a 8. században, a honalapítás idején pedig sok helyen választották templom védnökéül. Az újabb időkről Hogy milyen lehetett az eredeti templom, ezt ma nem lehet megmondani, az viszont biztos, hogy alapítása óta kelet szentélytájolású, s talán ha egyszer régészeti feltárást, művészet- és építészettörténeti kutatást végeznek itt, akkor megtalálják a jelenlegi járószint alatt az eredeti román kori, a tatár pusztítás utáni gótikus és az oszmán dúlás idejéből származó reneszánsz stílusú építkezések nyomait. Ha már itt is árnyékot vetett Tájoló Divénybe az E 58-as útról Vámosfa Ivánál délnyugati irányba letérve juthatunk el, az erődtemplom a 48.449/19.531 GPS-koordinátáknál található. 1554 és 1593 közt a fényességes padisah, vélhetően mecsetnek is használhatták. Bár erről egyelőre nincs adat, de a szokás akkoriban efféle használatra vette át a keresztény templomokat. Amikor visszafoglalták a vidéket a töröktől, kialakították a templom erődítését, ezt III. Balassa Imre végeztette el, akit egyébként összeférhetetlen, a környéket sarcoló oligarchaként tartanak számon. Igazi építészeti remek a fazsindelyes védfal a kis kapuvédő tomyocskákkal, a törésekkel a falban. A legújabb időkről Szerencsére az erődítés — ellen(A szerző felvétele) tétben a régebbi építkezésekkel - máig szépen megmaradt. Nyomait, elemeit az 1909-ben elvégzett nagy léptékű felújítás, átépítés, bővítés eredménye miatt már nem láthatjuk. Ez a 20. század eleji átépítés lebontotta a szentély eredeti boltíveit, a hozzá egykor szervesen csatlakozó félköríves épületrésszel, a hajót megszélesítette, s ezzel annak eredeti boltíveit is átalakította. Csak a torony alatti bejárat boltívei és a sekrestye maradtak meg korábbi, eredeti állapotukban. A templom az átépítés ellenére - részben az épségben megmaradt erődítésfalak miatt is - védett műemlék, de sajnos az egykori eredeti belső berendezésből sem sok maradt meg benne. Csupán egy gótikus stílusjegyeket mutató Immaculata, másképpen Szeplőtelen fogantatást ábrázoló szoborcsoportot lehet most megtalálni. Utoljára 1915-ben festették ki, a keresztút képei 1920-ból származnak. 1942-ben a templom eredeti padlózatát is lecserélték, a kikövezéssel megszüntetve a hajó és a szentély egy része alatt húzódó sírbolt lejáratát. Az ezt megelőző állapotot, a templom korábbi belső terét mutató fényképet nem sikerült fellelni. Az 1942-es átalakításkor az oldalsó bejáratokat is befalazták, viszont ekkor építették a falu felől a templomhoz vezető lépcsősort. A divényi erődtemplom két tornya barokk stílusú, csúcsdíszeik mívesen szép és a korszakra jellemző bádogosmunkák. Az épületkomplexum a vár és a várkastély mellett méltán figyelmet kíván és érdemes meglátogatni. Rendszeresen miséznek benne, aktív közösséget szolgál.
