Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-15 / 111. szám

Duna, Vág, Garam és Ipoly mente 2019. május 15., szerda, 12-14. oldal AVágfolyó partján minden évszakban csodálatos növény-és állatvilággal találkozhatunk. Az esős, kissé hűvös májusi idő se riasszon el bennünket attól, hogy nagy sétákattegyünka folyóparton. A vág­­sellyei, érsekújvári és a komáromi térségben egyaránt akadnak olyan folyószakaszok, amelyek mentén kellemes erdei sétány található. (Száz Ildikó felvételei) Gútán is gond a szelektív hulladékgyűjtés V. KRASZNICA MELITTA Gyér érdeklődés mellett - mintegy ötven lakos részvételével - zajlott Gútán az a lakossági fórum, amelyen fontos témák kerültek terítékre: a hulladék­gazdálkodás, a szennyvíz­­tisztító építése és a Gútára költöző romák kérdése. ESŐ Miután a tavaly módosult hulla­déktörvény szerint az önkormány­zatok már az osztályozás arányától függően fizetnek a háztartási szemét lerakásáért, mindenhol egyre na­gyobb hangsúlyt kap ez a téma. Fontos a szelektálás A fórum elején Szegi Aranka, a környezettudatos életmódot nép­szerűsítő KompAkt nonprofit szer­vezet egyik alapítója tartott tájékoz­tatást a hatékony szelektálásról. Előadásában néhány megdöbbentő adattal szolgált: Gútán egy lakos évente átlagosan 515 kg szemetet termel, miközben a szlovákiai átlag 359 kg. Ideális esetben, ha minden szelektálható hulladékot elkülöníte­nénk, akkor ennek a mennyiségnek mindössze 4 százaléka lenne a tény­leges szemét. „Amit kiszelektálunk, az nem szemét, hanem nyersanyag” - mutatott rá az előadó. És a zöldhulladék? Gútán az elmúlt hetekben kapták meg a lakosok a zöldhulladék táro­lására alkalmas gyűjtőedényeket, amelyeket egy közel egymillió eu­­rós környezetvédelmi projekt kere­tében vásárolt a város. A cél, hogy a zöldhulladék ne kerüljön a háztar­tási vegyes szemét közé. Ezáltal egyrészt kevesebb szemetet kell a szeméttelepre szállítani, másrészt a város komposztálja a zöldhulladé­kot. Az egyik felszólaló szerint észszerűbb lett volna inkább kom­­posztálókat adni a családi házban élőknek, és a gyűjtőedény méretét is kifogásolta. Finta Zoltán hivatalve­zető elmondta, hogy pályáztak kis komposztálókra is, de az a projekt nem lett sikeres. Az, hogy a város ezentúl külön gyűjti a zöldhulladé­kot, nem zárja ki, hogy bárki otthon, a kertjében komposztáljon. Ami pe­dig nem fér a gyűjtőedénybe, azt to­vábbra is ingyen le lehet rakni a Gú­­ta Service telephelyén. Aggódnak a bűz miatt Gútán hosszú ideje súlyos prob­lémát jelent a szennyvízelvezetés és -tisztítás, a szennyvíz ugyanis há­rom évtizede gyakorlatilag tisztí­tatlanul ömlik a Vágba. A Nyugat­szlovákiai Vízügyi Társaság ere­deti tervei szerint a Vág töltése mellett épült volna egy tisztítóál­lomás, amelynek tervdokumentá­ciója még 2009-ben elkészült, a megvalósítás azonban, mivel nem sikerült rá uniós pénzeket lehívni, elmaradt. A legújabb verzió szerint - amire előzetesen már a testület is rábólin­tott - a Szlovák utca végén, a magán szakközépiskola közelében épülne egy kisebb tisztítóállomás. Többen ezt aggályosnak tartották, attól tart­va, hogy a környéket elárasztja a bűz. Horváth Árpád válaszul elmondta, hogy zárt rendszerű tisztítás lesz, hasonló, mint Párkányban, ahová a képviselők személyesen is elláto­gattak. Az is felmerült, hogy a vá­rosnak nem kellene belemennie ilyen kompromisszumos megoldásba, a vízügyi társaság teremtse elő a szük­séges összeget, és ne a gútai polgá­rokon akaijon spórolni. Ráadásul még mindig csak a város 33 száza­lékában van kiépítve a csatomáhá­­lózat. Mások azon a véleményen voltak, hogy bármilyen előrelépés jobb ajelenlegi helyzetnél. Egyes önkormányzati képviselők szerint a város sem használt ki min­den pályázati lehetőséget. Azt a pol­gármester is sajnálatosnak tartotta, hogy Gúta nem esik a Lex Csallóköz törvény hatálya alá, amely a vízvé­delmi területeken lévő csatornahá­lózat kiépítését segíti. Megjegyezte: ez ügyben még folynak a tárgyalá­sok. Gondok az új lakókkal Vörös Attila Pacsérok városrész gondjaira hívta fel a figyelmet. El­mondta, hogy a szomszédok össze­fogásával, spórolt pénzükből több öreg házat megvettek már, csak azért, nehogy olyan vállalkozók ke­zébe kerüljenek, akik újabb problé­más roma családokat költöztetnek ide. Javaslatként felmerült, hogy a város hozzon létre egy alapot, ami­ből az üresen maradt öreg házakat megvásárolná. Más vélemény szerint ez csak rö­vid távon jelentene megoldást, és egy lavinát indíthatna el, amit egyesek kihasználnának, és felsrófolva az árakat, zsarolnák a várost. A lakosok kamerák felszerelését kérték. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a Keleti utca végén egy hatalmas il­legális szemétlerakat jött létre, ahonnan 60-70 konténemyi szeme­tet kellene elszállítania a városnak. Sztojka József „Golyó” vajda ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a szemetet nem kizárólag romák hordták oda, amit többen is megerő­sítettek. Árgyusi Imre képviselő azt java­solta, az önkormányzat hozzon létre egy roma ügyekkel foglalkozó bi­zottságot, amelyben a közösség képviselőjének is helyet kell kapnia. Ebben a vajda közreműködésére is számít a polgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents