Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-13 / 109. szám
4 KÜLFÖLD 2019. május 13. | www.ujszo.com RÖVIDEN Elnökválasztás és népszavazás Vilnius. Elnökválasztást tartottak tegnap Litvániában. A tisztségért 9 jelölt szállt versenybe; a közvélemény-kutatások szerint Ingrida Simonyte volt pénzügyminiszter, GitanasNauseda közgazdász és Saulius Skvemelis kormányfő a legesélyesebb a legmagasabb közjogi méltóság betöltésére. Valamennyi jelölt meggyőződéses EU- és NATO- párti, az atlanti szövetséget tekintik a nagy orosz szomszéddal szembeni biztosítéknak. A törvényi szabályozás miatt a mos- . tani államfő, a 2009 óta két ötéves elnöki mandátumot kitöltő Dalia Grybauskaite elköszön a tisztségtől, s a népszerű politikus utódjának megválasztása a várakozások szerint csak a második fordulóban dől el. Az elnökválasztással egy időben két népszavazást is tartottak: az egyiket a kettős állampolgárság bevezetéséről, a másikat pedig a parlamenti képviselők létszámának csökkentéséről. (MTI) Pekingi reagálás Trump utasítására Peking. Az Egyesült Államok alapvető hibát követett el, amikor úgy ítélte meg, hogy az amerikai-kínai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok egyoldalúan Kína érdekeit szolgálják, továbbá súlyosan alábecsülte Kína tűrőképességét—fogalmazott tegnapi vezércikkében a Global Times kínai pártlap. A cikk két nappal azután jelent meg, hogy a kétoldalú kereskedelmi tárgyalások 11. fordulójának lezárása után pénteken Donald Trump amerikai elnök utasítást adott arra, hogy kezdjék meg a pótvámmal eddig nem terhelt, évi mintegy 300 milliárd dollár értékű kínai importtermékek esetében a vámok emelését célzó eljárást. (MTI) Fegyveres támadás egy szálloda ellen Iszlámábád. Fegyveresek támadtak meg szombaton egy luxusszállodát a pakisztáni Gvádar városában, és tűzpárbajt vívtak a biztonsági erőkkel. Helyi tisztségviselők szerint a 3 fegyverest a biztonságiak megölték, ugyanakkor életét vesztette a szálloda egyik őre is. A támadás pillanatában egyetlen külföldi sem tartózkodott a szállodában. A délnyugatpakisztáni tartományban történt merénylet elkövetését a Beludzsisztáni Felszabadító Hadsereg (BLA) nevű szakadár szervezet vállalta magára. A csoport állítása szerint a támadást a szállodában sejtett kínai és egyéb nemzetközi befektetők ellen hajtották végre. A BLA az egyik helyi nemzetiségi csoport, amely a beludzsokjogaiért és önrendelkezéséért folytat fegyveres harcot a térségben. Kína komoly jelenléttel bír Pakisztánban a 2015 -ben elindított Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó (CPEC) nevű milliárdos infrastrukturális beruházás miatt. (MTI) Irán nem enged a nyomásnak MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Irán nem enged a politikai és gazdasági nyomásnak - jelentette ki tegnap Haszan Róháni elnök az országa és Washington között egyre súlyosbodó feszültségek közepette. „A megadás nem összeegyeztethető a kultúránkkal és a vallásunkkal, népünk ezt nem fogadja el, így nem szabad megadnunk magunkat; megoldásokat kell találnunk” - mondta az iráni államfő politikai aktivistáknak a hivatalos honlapján közzétett közlemény szerint. Az iráni elnök szerdán kilátásba helyezte, hogy országa nem fogja teljesíteni az iráni atomprogram korlátozásáról 2015-ben elfogadott többhatalmi megállapodás bizonyos pontjait. így például visszatér az urán magasabb szintű dúsításához, ha az egyezmény részes felei nem védik meg az iráni érdekeket az amerikai szankciókkal szemben. A bennmaradó öt országnak 60 napot adott arra, hogy valóra váltsák az iráni olaj- és a pénzügyi szektor megvédéséről szóló ígéreteiket. Az átfogó egyezménnyel - amelyet az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Franciaországgal, Nagy-Britanniával és Németországgal írt alá a teheráni kormány - a nemzetközi közösség azt akarta szavatolni, hogy az iszlám köztársaság atomprogramja kizárólag békés célokat szolgáljon. A megállapodás jelentős mértékben enyhítette az Irán elleni nemzetközi szankciókat, cserébe az iszlám köztársaság beleegyezett nukleáris tevékenysége korlátozásába. Donald Trump amerikai elnök azonban 2018. május 8-án bejelentette az Egyesült Államok távozását a mérföldkőnek tekintett egyezményből, és újra életbe léptette az Iránnal szembeni büntetőintézkedéseket. A szerdai bejelentés után Trump elnök újságírókkal közölte, azt szeretné, ha az iráni vezetés felhívná telefonon. „Nem akarjuk bántani Iránt. Azt szeretnénk, ha nagy és erős gazdasággal rendelkező ország lenne”mondta. Az amerikai külügyminisztérium iráni különmegbízottja pedig azt mondta újságíróknak, hogy Washington új megállapodásról akar tárgyalni Iránnal. A jelenlegi helyzetet az iraki-iráni háború (1980-1988) időszakához hasonlítva Róháni megjegyezte, hogy a háború idején nem volt probléma a banki ügyekkel, kőolajeladásokkal, az exporttal és importtal, az egyetlen szankció a fegyvereladás bojkottja volt. Három héttel a három templom és négy szálloda ellen Sri Lankán elkövetett öngyilkos merényletek után szigorú biztonsági intézkedések mellett az országban ismét megnyitották a katolikus templomokat. Mindenkit átvizsgáltak, akik be akartak térni a templomba. A húsvétvasárnapi merényletekben 253 ember vesztette életét, és mintegy 500-an megsebesültek. A merényletek elkövetői összeköttetésben álltak az Iszlám Állam terrorszervezettel. (TASR/AP) Könnygázzal a tüntetők ellen Tirana. Könnygázt és vízágyúkat vetettek be albán rohamrendőrök szombaton a kormány lemondását követelő tüntetők ellen Tiranában. Helyszíni jelentések szerint a tiltakozók egy része gyújtópalackokat hajigáit a miniszterelnöki hivatal és a parlament épületére. A kormányellenes tüntetésen több ezren vettek részt, és Tirana több pontján összetűztek a ; rendőrökkel. A tüntetők egy, masz; kot viselő csoportja áttörte a rendőrkordont, és a miniszterelnöki hivatal bejárata felé vonult, gyújtópalackokat, petárdákat és festékes tégelyeket hajigáit az épületre. A rohamrendőrök könnygázt és vízágyúkat vetet; tek be ellenük. Egyes tüntetők a parlament elé vonultak, és ott is petárdákat és gyújtópalackokat hajigáltak. Rohamkocsikkal szállították el a helyszínről a sérülteket, de egyelőre nem tudni, hogy hányat. A jobbközép Demokrata Párt vezette ellenzéki szövetség korrupcióval és a szervezett bűnözéshez fűződő kapcsolatokkal vádolja Edi Rama baloldali szocialista párti kormányát, és átmeneti kormány megalakítását követeli, továbbá előrehozott parlamenti választások kiírását is. (MTI) Salvini szigorítana és büntetne Róma. Nagy összegű pénzbüntetéssel sújtaná a migránsokat mentő hajók tulajdonosait Matteo Salvini olasz belügyminiszter, aki az embercsempészet ellen hirdetett még ádázabb harcot. Szombati olasz sajtóértesülések szerint Salvini - aki egyben miniszterelnök-helyettes és a kormány koalíciós Liga párt vezetője az olasz parlament által tavaly jóváhagyott biztonsági intézkedéscsomagot erőteljesen szigorítani kívánja. A belügyminiszter által javasolt új intézkedések mindenekelőtt azokat a magánkézben lévő hajókat sújtanák rendkívül szigorú büntetéssel, amelyek a Földközi-tengeren migránsokat vesznek fel a fedélzetükre. Salvini egyebek között azt indítványozta, hogy a hajók üzemeltetői a fedélzetükre vett, minden egyes migráns után 3500-5000 euró pénzbüntetést fizessenek. Ha egy hajó olasz zászló alatt hajózva teszi ezt, az üzemeltetőtőí egy évig terjedően megvonnák a működési engedélyt. Csaknem egy éweí ezelőtti belügyminiszteri kinevezése óta Salvini a „zárt kikötők” politikáját folytatja, így a migránsokat mentő, magánkézben lévő hajók nem köthetnek ki olasz kikötőkben. 2019 eleje óta 91 százalékkal csökkent az Olaszországban partra szálló migránsok száma 2018 hasonló időszakához viszonyítva. (MTI) Izrael megnyitotta a gázai átkelőket Jeruzsálem. Izrael egy héttel a rakétatámadásokat lezáró tűzszünet után újraindította a Gázai övezetbe irányuló áruszállítást és személyforgalmat, valamint kiszélesítette a gázaiaknak a halászatra engedélyezett tengeri sávot. Megindultak az üzemanyag- és áruszállító kamionok az övezet teherforgalmi átkelőhelyénél, Kerem Salomnál, és átléphették az Ereznél lévő határállomást az izraeli kórházakba tartó betegek is. A gázai halászok ismét 12 tengeri mérföld, vagyis 22 kilométer szélességben vethetik ki hálóikat az övezet partjainál, akárcsak a háromnapos, múlt hét végi összecsapások előtt. Katar képviselője, Mohammed al-Amadi is hamarosan beléphet az övezetbe, hogy megkezdje a rászorulók segélyezését. Katar múlt kedden jelentette be, hogy 480 millió dolláros pénzsegélyt ad a palesztinoknak, részben a Gázai övezetnek, részben a Ciszjordániában kormányzó Palesztin Hatóságnak. Nem világos, hogy juttat-e pénzeket az övezetet uraló radikális iszlamista terrorszervezet, a Hamász vezetőinek és tisztviselőinek is. Az egy héttel ezelőtti támadásokban 4 izraelit öltek meg a Hamász és az iszlamista Iszlám Dzsihád izraeli civil településekre kilőtt rakétái, míg az izraeli ellencsapásokban 25 palesztin vesztette életét, köztük 10 civil. (MTI) Verekedés volt a hongkongi parlamentben az ellenzéki demokrata és a kormánypárti képviselők között szombaton. Legalább négyen megsérültek. A Reuters hírügynökség az okot a nemrég benyújtott törvénytervezet keltette feszültségekben látja. Ha a javaslatot megszavazzák, Hongkong például az anyaország Kínának, Tajvannak és Makaónak is kiadhat majd szökevényeket, politikai menekülteket, olyan országoknak, amelyekkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. Jogvédők szerint a Kínának kiadott szökevények kényszervallatás, illetve önkényes fogva tartás áldozatává válhatnának. (TASR/AP-feivétei)
