Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-02 / 101. szám
ISKOLA UTCA www.ujszo.com | 2019. május 2. TANULJUNK AZ ÚJ SZÓVAL! Különös adók a történelemben Adók már jóval a pénz megjelenése előtt voltak. Természetben fizettek, csak később csörögtek az adószedők erszényében az érmék. Az uralkodók mindig megtalálták a módját, hogyan csaljanak ki pénzt az ország gyarapítására, de főleg a királyi udvar költségeire. ■ Az ókori Mezopotámiában a természetbeni adók szinte értelmetlenül pontosan meg voltak határozva. Például a temetési adó: hét hordó sör, 420 cipó, két zsák búza, egy gyapjúkabát, egy kecske és valamilyen fekvőhely, ami valószínűleg az elhunyt számára készült koporsó. A temetés így hihetetlenül drága dolog volt. Lehet, hogy amiatt a szent hely miatt, ahová a rokonai az elhunytat el akarták helyezni. ■ A szakálladót Angliában 1535- ben vezette be Vili. Henrik. ► Nehéz megmondani, hogy a jövedelem növelésén kívül erre mi indította. Az adó a fizető társadalmi helyzetétől függött — minél gazdagabb volt egy nemes, annál többe került a szakálla. Persze maga a sűrű szakállú Vili. Henrik nem fizetett adót - az abszolutisztikus monarchia feje ezt megengedhette magának. ■ Az oszmán uralkodók a nem muszlim alattvalóikat arra kényszeritették, hogy az adót saját gyermekeikkel fizessék meg. Az úgynevezett véradó talán a történelem legkegyetlenebb adóneme. 1365-től az Oszmán Birodalom területén élő keresztényeknek négyévente oda kellett adniuk főként 7-10 éves korú fiaikat az adószedőknek, akik a Balkánon és Anatóliában járták körül a falvakat. Különösen a jóképű és egészséges fiúkat választották ki, akiket először is arra kényszerítettek, hogy térjenek át az iszlámra, utána pedig a szultán tulajdonává váltak. Ezt úgy hívták, hogy ,devsirme’, és a 17. század második feléig élt. Adófelajánlás - jótékony ajándék Bő tíz esztendeje évente egyszer Szlovákiában az adózók közvetlenül is beleszólhatnak abba, mire költsék a bérükből fizetett adó egy részét, mégpedig az adófelajánlás révén. A 2%-os adófelajánlás lényege, hogy mindenki eldöntheti, mi legyen az egész évben befizetett adója 2%-ával: az is maradjon az államkasszában, vagy inkább adják oda valamilyen konkrét intézménynek. Sokszor csak nagyon kis összegről van szó, de a nem haszonorientált, közhasznú tevékenységet megvalósító civil tömörüléseknek minden adomány jól jön. Az adófelajánlás a gyakorlatban nem jelent pluszkiadást, hanem az egyébként is befizetett adó egy részét alakíthatjuk át jótékony ajándékká egy konkrét szervezet számára. Korábban az adományozók teljes anonimitásba burkolóztak: az adóhivatalok a szervezetnek felajánlott összegeket egyszerre, egy tételben utalták B át, így a megajándékozott szervezet H nem tudta beazonosítani, kitől mekkora támoga- M tásban részesült. 2016- tói azonban lehetővé vált, hogy ne névtelenül jótékonykodjunk, már a címzett is láthatja, kitől kapott adományt. Ha ugyanis az adózó mtXm az adófelajánlásról szóló nyilatkozatban beleegyezését adja, hogy az adóhivatal tájékoztassa a megajándékozott szervezetet arról, hogy tőle származik a támogatás, akkor az adóhivatal a címzettel közli az adományozó nevét és címét. Az adónk 2%-ára pályázó szervezetek listája (a szervezetek szükséges adataival együtt) a www.rozhodni.sk és a www. notar.sk honlapokon böngészhető. Évről évre nő a támogatásra pályázók száma. Támogathatók egyebek mellett különféle alapítványok, kulturális szervezetek vagy akár állatmenhelyek. ■ Angliában és Walesben III. Orániai Vilmos 1696-ban bevezette az ablakadót. Később ez Skóciában és Írországban is érvénybe lépett, és 1851-ben törölték el. Ez ravasz módja volt annak, hogyan adóztassák meg a nagy házakkal rendelkező tehetős alattvalókat anélkül, hogy az ne közvetlenül jövedelemadó legyen, amelynek fizetésére a szabadelvű Angliában különösen háklisak. Arra hivatkoztak, hogy a személyi jövedelem nyilvánosságra hozatala megengedhetetlen beavatkozás az egyén magánszférájába és személyes szabadságába. De az ablakadó lehetővé tette, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. A mai napig állnak olyan házak Angliában, amelyeken befalazott ablakok vannak, mert ezzel csökkentette a tulajdonos az adót. Egyébként Nagy-Britanniában a jövedelem utáni adózást 1842-ben vezették be, amit máig is vitatnak. A Tanuljunk az Új Szóval tájékoztató kiadvány felső tagozatos diákoknak készült az OTP támogatásával, országszerte 600 magyar tanuló olvassa, április 25-étől május 16-áig. Az okos pénzügyi gazdálkodást, a pénzügyi tudatosságot dolgozzuk fel. Reméljük, amellett, hogy a munkafüzetet haszonnal forgatjátok, napilapunkat is megkedvelitek, mely rengeteg hasznos információt, szórakoztató olvasmányt kínál nektek, a négy tematikus oldal anyagával pedig gyarapíthatjátok tudásotokat. A következő tematikus oldal május 9-én jelenik meg. (•/ otpbanka DP 190240 Az állam pénztárcája A pénz a mindennapi életünk része. Családotok a szüléitek bevételéből (fizetéséből, jövedelméből) él, ezt osztja be, ennek alapján készít költségvetést, gazdálkodik a befolyt összeggel, hogy a család szükségleteit fedezni tudja. Nincs ez másként az állam esetében sem. Ahhoz, hogy elláthassa és működtethesse a közösségi feladatokat, pénzre van szüksége. Ez az úgynevezett közpénz. Miből él az állam? A szüléitek a munkájukért kapják a fizetésüket. De honnan, miből tesz szert jövedelemre az állam, honnan szerzi azt a bizonyos közpénzt, amely az állam működését biztosítja? A leggyakoribb bevételi forrása az adó, amely Szlovákiában is kötelező. Milyen kiadásai vannak az allamnak? A különböző adókból, illetékekből, egyéb bevételekből az állam fedezni tudja a működésével járó kiadásokat. Főbb kiadásai a következők: • gazdálkodó szervezetek támogatása (termelési árkiegészítés, ágazatok támogatása stb.); • fogyasztói árkiegészítés (például a gázárak támogatása); • felhalmozási (beruházási) kiadások (útépítés, hídépítés, kórházfelújítás stb.); • hozzájárulás a társadalombiztosításhoz (pl. nyugdíjak, egészségügyi kiadások, gyógyszertámogatás stb.); • szociális ellátás, támogatás, segélyek • központi költségvetési szervek támogatása (minisztériumok, iskolák, kórházak működtetése, közszolgálati tv csatorna stb.); • önkormányzatok támogatása (szegény térségek önkormányzatainak támogatása); • elkülönített állami pénzalapok támogatása; • nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból adódó kötelezettségek; • adósságszolgálat, kamattérítés (korábbi hitelek részletei, lakás építés támogatása stb.); • tartalék; • egyéb kiadások. Az állami költségvetés Az állam pénztárcáját az állami költségvetés testesíti meg. Büdzsének is nevezik, amely az angol budget (bőrzacskó) szóból ered. A költségvetés az állam várható bevételeinek és kiadásainak tervszerű és számszerű szembeállítása általában egy évre vonatkozóan. A költségvetést a Az ÁLLAM AZ EGYIK KEZÉVEL ELVESZ, A MÁSIKKAL AD Mit fizetünk? I Mit kapunk? Személyi jövedelemadó Fogyasztási adó (pl. a megvásárolt áru után áfa, azaz általános forgalmi adó) Jövedéki adó (pl. a dohányáru, benzin és alkohol vásárlásakor) Járulékok (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék) Helyi adók Illetékek Olyan díjak, amiket az állami szervek közvetlen szolgáltatásaiért fizetünk (pl. az útlevélkészítés díja vagy öröklési illeték) Családi pótlék, családi adókedvezmény, első házasok kedvezménye, nyugdíj, táppénz, egészségügyi szolgáltatások, munkanélküli ellátások (álláskeresési járadék, segély, költségtérítés és képzési támogatás) Közszolgáltatások (ingyen vagy állami támogatással)- oktatás, egészségügy, közművelődés- szociális ellátások, kommunális ellátások- köztisztaság, közlekedés, igazgatás, közbiztonság, honvédelem kormány készíti el, és a parlamentnek kell jóváhagynia. A költségvetés egyensúlya Az állami költségvetés éves bevételei és kiadásai ritkán egyeznek meg pontosan. Elvileg előfordul, hogy a bevételek meghaladják a kiadásokat, (Fotók: Shutterstock) UÉ C de sokkal gyakrabban fordul elő, hogy a kiadások múlják felül az állami pénztárca bevételeit. A bevételi többletet szufficitnek, a kiadási többletet deficitnek nevezzük. Ahogy a háztartásoknál, úgy az államnál is meg kell oldani a hiány problémáját. Ez lehet rövid távú probléma, de tartósan is előállhat a túlköltekezés esete. A hiány fedezetére fel lehet venni hitelt a bankoktól. A költségvetés hiányának modern kezelési módja, hogy a gazdaság valamennyi szereplőjét mozgósítva kötvényeket (állampapírokat) bocsát ki az állam, és ezek megvásárlására ösztönzi a lakosságot, vállalatokat, sőt külföldi szereplőket is. Az állam is eladósodhat Ha nem csak egy-egy évben, hanem tartósan deficites a büdzsé, az állam is eladósodhat. Ez a helyzet - akárcsak a családok esetében - sok problémát vet fel. Az évek óta tartó folyamatot nehéz megtörni. Könnyű kimondani, hogy a kiadásokat csökkenteni kell, vagy a bevételeket növelni kell. Ha megszoktuk, hogy bizonyos szolgáltatásokat, intézményeket az állam a közös adókból finanszíroz, akkor nem szeretnénk ezen változtatni. Ha szigorú, racionális gazdálkodást vár el az állam, akkor bizony sor kerülhet iskolabezárásra, összevonásra, vasúti jegytámogatás csökkentésére. Ez azonban gyakran ellenállást vált ki az állampolgárokból, és tiltakoznak ellene. Az állam eladósodása egy bizonyos szint fölött már veszélyezteti az ország gazdasági stabilitását, a növekedés lehetőségét, ami számos országban aktuális problémát jelent (pl. Olaszország, Görögország). (Forrás: pénziránytű, kepzeletvagyvalosag, Új Szó) (Összeállította: Mislay Edit)
