Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)
2019-05-09 / 106. szám
www.ujszo.com | 2019. május 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Miért fontos az európai parlamenti választás? Az egyetlen szerv, melynek összetételét az állampolgárok alakítják Május 23. és 26. között európai parlamenti választás lesz szerte az EU-ban. Szlovákiában május 25-én, Magyarországon május 26-án szavaznak. Az ötévente megrendezett választás azért fontos, mivel az egyetlen lehetőség az EU polgárai számára, hogy közvetlenül beleszóljanak egy uniós intézmény összetételébe. A három fő uniós szerv közül a parlament az egyetlen, melynek összetételét az állampolgárok alakítják. Az Európai Parlamentet 750 képviselő és a parlament elnöke alkotja. A képviselők nem állampolgárság, hanem politikai hovatartozás alapján alkotnak frakciókat, így egy valóban páneurópai szervről van szó. A képviselők megválasztása azonban tagállami szinten folyik, így az egyes országok polgárai döntenek az Európai Parlament összetételéről. Az egyes államok képviselőinek számát a népesség határozza meg, egy országnak legalább 6 és legfeljebb 96 képviselője lehet. A legerősebb képviselete Németországnak van 96 mandátummal, Franciaországot 74, Olaszországot és az Egyesült Királyságot 73 küldött képviseli. A legkisebb (6) képviselete Máltának, Ciprusnak, Luxemburgnak és Észtországnak van, Szlovákiának 13, Magyarországnak pedig 21. A számok Nagy-Britannia kilépésével változtak volna, hiszen a mára már letudni vélt brexittel a britek 73 mandátumának egy részét szétosztották volna az alulreprezentált tagállamok között. Azonban mivel a britek az EP-választás idején még mindig EU-tagnak számítanak, a brit képviselőjelölteknek is részt kell venniük a választáson, így továbbra is marad az eddigi elosztás. Az EP-választásnak egyre nagyobb a jelentősége. A parlament sokáig háttérbe szorult, hiszen a jogalkotó Európai Bizottság és a döntéshozó Európai Tanács kistestvéreként főként konzultációs feladatokat töltött be. A parlament azonban az évek során folyamatosan kiterjesztette jogkörét felügyeleti, döntéshozatali és törvényhozói szinten is. Mi több, a parlamenté a végső szó a bizottság elnökének megválasztásában, így befolyással van a legfőbb jogalkotó intézmény összetételére is. Az EP-választás eredményeként a fő csúcsjelölteket (Spitzenkandidaten) is megismeijük. Minden pártcsalád előterjesztett egy jelöltet, aki képviseli a csúcsjelöltek viadalán. A képviselőjelöltek országos kampányával párhuzamosan a csúcsjelöltek is kampányolnak, felkeresnek számos tagállamot, hogy ezzel is közelebb hozzák a Brüsszelben zajló politikát a választóhoz. Hasonló folyamat eredménye volt Jean-Claude Juncker kinevezése, aki az elmúlt öt évben az Európai Bizottság elnöke volt. A folyamattal az uniós politikai elitben sem ért egyet mindenki, többen azt pártolják, hogy a Tanács döntsön a Bizottság elnökéről, úgy mint korábban. így az idei választás a csúcsjelölt folyamat folytatásáról vagy eltörléséről is dönthet. Bár az európai politika sokaknak távolinak tűnhet, a májusi választás lehetőséget ad minden uniós állampolgárnak, hogy közvetlenül beleszóljon a brüsszeli politikába. Ezért fontos, hogy két és fél hét múlva minél többen kihasználjuk ezt a lehetőséget. Mire megvénülünk DUDÁSTAMAS ódával határos lett volna, ha 2018-ban javulnak a szlovákiai demográfiai mutatók. A csoda azonban elmaradt, így tavaly is folytatódtak az elmúlt évek negatív trendjei. A természetes népszaporulat eltűnőben van, 2018-ban a születések száma alig háromezerrel haladta meg az elhalálozások számát. Néhány év múlva nagy valószínűséggel már nem beszélhetünk természetes népszaporulatról, és a lakosság számának stabilitását már csak a'Szlovák iába költöző bevándorlók tudják bebiztosítani. 2030 után azonban már ez sem lesz elég, és az ország népessége egyre gyorsabb fogyásnak indul. Ezek a folyamatok nemcsak Szlovákia számára jelentek problémát, hanem az összes gazdaságilag fejlett országban. A népesség számának szinten tartásához a demográfusok szerint 2,1 gyerekre van szükség családonként, de ezt az értéket manapság egyetlen fejlett ország sem éri el. Szlovákiában 2018-ban 1,54 gyerek jutott egy családra, ami mélyen a szükséges érték alatt van. Az utóbbi két évben ugyan valamit javult a helyzet ezen a téren, de a demográfusok nem számolnak a jövőben komolyabb j avulással. Az elmúlt év legfontosabb demográfiai mutatója a gyerekek és az idősek számának alakulása a szlovák társadalomban. 2018-ban ugyanis Szlovákia történelmében először haladta meg az idősek száma a gyerekét. Míg 2009-ben még száz 14 év alatti gyerekre csak nyolcvan 65 év feletti idős jutott, 2018-ra már ez az arány megfordult, és 100 gyerekre 102 idős jutott. Elgondolkodtató az is, hogy az elmúlt évtizedben az átlagéletkor négy évvel emelkedett Szlovákiában, és most már meghaladja a 40 évet. Ez azt jelenti, hogy Szlovákia lakosságának fele jelenleg 40 évnél idősebb. E számokat látva őszintén szembe kell néznünk azzal, hogy a lakosság elöregedése valós és visszafordíthatatlan folyamat, amelyre társadalmilag és gazdaságilag egyaránt fel kell készülnünk. Ebben a témakörben a leggyakrabban a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságáról és a nyugdíjkorhatárról folyik a vita, de a lakosság elöregedése sok más területen is komoly kihívásokat fog jelenteni. Ilyen például az egészségügyi kiadások növekedése, ugyanis a népesebb idősebb korosztály a magas költségekkel járó krónikus betegségek számának növekedését is jelenti. Ha a kormányok nem tesznek lépéseket, a nyugdíj- és egészségügyi kiadások kettős terhe képes lesz arra, hogy megroppantsa a jövőbeli állami költségvetéseket. Gondolni kell továbbá az idősotthonok és a szociális otthonok fejlesztésére is, melyek kapacitása sürgősen bővítésre szorul. Sok szociális otthonban már ma is hosszú várólisták vannak, és a jövőben csak nőni fog azoknak az időseknek a száma, akikről a családtagjaik különböző okokból kifolyólag nem lesznek képesek gondoskodni. Ha szeretnénk biztosítani a minőségi és mindenki számára elérhető szociális szolgáltatásokat, akkor ezen a területen azonnali befektetésekre van szükség. A társadalom elöregedése ugyan lassítható, de most már megállíthatatlan folyamat. Megfelelő családpolitikával bizonyos mértékben lehet emelni a születések számát, de a fiatalabb korosztályok nagy részének családideáljába ma már csak egy vagy két gyerek fér bele. A kevesebb gyerek viszont egyre kisebb munkaerőt jelent majd, tehát egyre kevesebb aktív korúnak kell majd viselnie a növekvő számú idősebb generációkkal kapcsolatban megnövekvő terheket. Az idősebb társadalom természetesen még nem jelenti a világ végét, elég megnézni Japánt, amely ma a világ legidősebb országa. Sok gondot megoldhat a technológiai fejlődés is, de a felelős kormányok már ma a kormányzati ciklusukon túlra terveznek, és próbálnak felkészülni az elöregedő társadalommal járó kihívásokra. Ez azonban nem populista felső nyugdíjkorhatárok bevezetését jelenti, hanem valódi megoldásokat egy egyre idősödő ország számára. Vadidegenként térnek haza az ujgurok a kínai átnevelő táborból Szinte vadidegenként térnek vieeza a muezlim ujgurok a kínai Hezincsiang-Ujgur Autonóm Területen levő át nevelő táborokból - mesélte az AFP francia hírügynökségnek több pakisztáni üzletember, akiknek ujgur nemzetiségű feleségei nemrég szabadultak - feltételesen. Kilenc pakisztáni férfi felesége nemrég hagyhatta el a tábort, azzal a feltétellel, hogy a kínai hatóságok még három hónapig szoros felügyelet alatt tartják őket. Ezalatt meggyőződnek arról, „sikerrel tudnak-e alkalmazkodni a kínai társadalomhoz”. Vallás ellen alkohol Valamennyi férj hasonló tapasztalatokról számolt be: a tábort megjárt feleségek már nem imádkoznak, alkoholt isznak és disznóhúst is esznek. Megváltozásukról nem hajlandók semmit elárulni, és attól tartanak, hogy legközelebbi családtagjaik is a kínai hatóságok besúgói lehetnek. A pakisztáni férfiak már hónapok óta követelték ujgur feleségeik szabadon bocsátását. Valamivel több mint 40 nőről van szó, a többségüket már elengedték. Kína iszlámábádi nagykövetségének helyettes vezetője az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott a HUM News pakisztáni televíziónak, hogy az egész történet csupán Kína-ellenes nyugati propaganda, amellyel vitát akarnak geijeszteni Peking és Pakisztán, illetve más muszlim országok között. A diplomata azt állítja, a szóban forgó táborok oktatási központok olyan emberek számára, akiknek a gondolkodását szélsőséges, terrorista ideológiák fertőzték meg. Emberi jogi szervezetek korábban többször beszámoltak róla, hogy szigorú rendőri megfigyelés alá vonták a hszincsiangi ujgur kisebbséget, amelynek nagyjából egymillió tagját tartják fogva átnevelő táborokban, és a kiteijedt megfigyeléshez arcfelismerő és adatelemző technológiákat használnak a kínaiak. Ezeket a vádakat a pekingi kormány visszautasítja, és azt állítja, hogy a szélsőségesség elleni küzdelem jegyében van szükség a szigorú biztonsági intézkedésekre, amelyek nem irányulnak célzottan egyetlen etnikai csoport ellen sem. Kényszermunka Egy másik riportjában az AFP megszólaltatott egy 39 éves kazah származású kínai nőt, aki azt állította: a muszlimokat a politikai átnevelő program keretében gyakorlatilag kényszermunkára fogják. O maga 18 hónapot töltött két átnevelő táborban, majd áthelyezték egy kesztyűgyárba. Elmondta: a minimálbérnél jóval kevesebb fizetésért dolgoztatják az embereket ilyen gyárakban, a termékeket pedig köztudottan külföldre viszik. Egy hszincsiangi tisztségviselő határozottan tagadta az AFP francia hírügynökségnek, hogy kényszermunkára fogják a táborlakókat. Nincs semmiféle szerződés a„képzési központok” és ipari vállalatok között, nem küldenek a táborokból senkit gyárba dolgozni - szögezte le. Emberi jogi szervezetek szerint viszont létezik ez a gyakorlat, és egyes vállalatok már lépéseket is tettek emiatt. A Badger Sportswear amerikai ruházati cég szerződést bontott hszincsiangi beszállítójával, mert felmerült a gyanú, hogy foglyokat dolgoztat. (MTI)
