Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-09 / 106. szám

www.ujszo.com | 2019. május 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Miért fontos az európai parlamenti választás? Az egyetlen szerv, melynek összetételét az állampolgárok alakítják Május 23. és 26. között európai parlamenti választás lesz szerte az EU-ban. Szlová­kiában május 25-én, Magyarorszá­gon május 26-án szavaznak. Az ötévente megrendezett válasz­tás azért fontos, mivel az egyetlen lehetőség az EU polgárai számára, hogy közvetlenül beleszóljanak egy uniós intézmény összetételébe. A három fő uniós szerv közül a parla­ment az egyetlen, melynek összeté­telét az állampolgárok alakítják. Az Európai Parlamentet 750 kép­viselő és a parlament elnöke alkotja. A képviselők nem állampolgárság, hanem politikai hovatartozás alapján alkotnak frakciókat, így egy valóban páneurópai szervről van szó. A kép­viselők megválasztása azonban tag­állami szinten folyik, így az egyes országok polgárai döntenek az Eu­rópai Parlament összetételéről. Az egyes államok képviselőinek számát a népesség határozza meg, egy országnak legalább 6 és legfel­jebb 96 képviselője lehet. A legerő­sebb képviselete Németországnak van 96 mandátummal, Franciaorszá­got 74, Olaszországot és az Egyesült Királyságot 73 küldött képviseli. A legkisebb (6) képviselete Máltának, Ciprusnak, Luxemburgnak és Észt­országnak van, Szlovákiának 13, Magyarországnak pedig 21. A számok Nagy-Britannia kilépé­sével változtak volna, hiszen a mára már letudni vélt brexittel a britek 73 mandátumának egy részét szétosz­tották volna az alulreprezentált tag­államok között. Azonban mivel a britek az EP-választás idején még mindig EU-tagnak számítanak, a brit képviselőjelölteknek is részt kell venniük a választáson, így továbbra is marad az eddigi elosztás. Az EP-választásnak egyre na­gyobb a jelentősége. A parlament sokáig háttérbe szorult, hiszen a jog­alkotó Európai Bizottság és a dön­téshozó Európai Tanács kistestvére­ként főként konzultációs feladatokat töltött be. A parlament azonban az évek során folyamatosan kiterjesz­tette jogkörét felügyeleti, döntésho­zatali és törvényhozói szinten is. Mi több, a parlamenté a végső szó a bi­zottság elnökének megválasztásá­ban, így befolyással van a legfőbb jogalkotó intézmény összetételére is. Az EP-választás eredményeként a fő csúcsjelölteket (Spitzenkandida­ten) is megismeijük. Minden párt­család előterjesztett egy jelöltet, aki képviseli a csúcsjelöltek viadalán. A képviselőjelöltek országos kampá­nyával párhuzamosan a csúcsjelöltek is kampányolnak, felkeresnek szá­mos tagállamot, hogy ezzel is köze­lebb hozzák a Brüsszelben zajló po­litikát a választóhoz. Hasonló folya­mat eredménye volt Jean-Claude Juncker kinevezése, aki az elmúlt öt évben az Európai Bizottság elnöke volt. A folyamattal az uniós politikai elitben sem ért egyet mindenki, töb­ben azt pártolják, hogy a Tanács döntsön a Bizottság elnökéről, úgy mint korábban. így az idei választás a csúcsjelölt folyamat folytatásáról vagy eltörléséről is dönthet. Bár az európai politika sokaknak távolinak tűnhet, a májusi választás lehetőséget ad minden uniós állampolgárnak, hogy közvetlenül beleszóljon a brüsszeli politikába. Ezért fontos, hogy két és fél hét múlva minél töb­ben kihasználjuk ezt a lehetőséget. Mire megvénülünk DUDÁSTAMAS ódával határos lett volna, ha 2018-ban javulnak a szlovákiai demográfiai mutatók. A csoda azonban elmaradt, így tavaly is folytatódtak az elmúlt évek negatív trendjei. A természetes népszaporulat eltűnőben van, 2018-ban a születések száma alig háromezerrel haladta meg az elhalálozások számát. Néhány év múlva nagy valószínűséggel már nem beszélhetünk természetes népszaporulatról, és a lakosság számának stabilitását már csak a'Szlo­vák iába költöző bevándorlók tudják bebiztosítani. 2030 után azonban már ez sem lesz elég, és az ország népessége egyre gyorsabb fogyásnak indul. Ezek a folyamatok nemcsak Szlovákia számára jelentek problémát, hanem az összes gazdaságilag fejlett országban. A népesség számának szinten tartásához a demográfusok szerint 2,1 gyerekre van szükség családonként, de ezt az értéket manapság egyetlen fejlett ország sem éri el. Szlovákiában 2018-ban 1,54 gyerek jutott egy családra, ami mélyen a szükséges érték alatt van. Az utóbbi két évben ugyan valamit javult a helyzet ezen a téren, de a demográfusok nem számolnak a jövőben ko­molyabb j avulással. Az elmúlt év legfontosabb demográfiai mutatója a gyerekek és az idősek számának alakulása a szlovák társadalomban. 2018-ban ugyanis Szlovákia történelmében először haladta meg az idősek száma a gyerekét. Míg 2009-ben még száz 14 év alatti gyerekre csak nyolcvan 65 év feletti idős jutott, 2018-ra már ez az arány megfordult, és 100 gyerekre 102 idős jutott. Elgondolkodtató az is, hogy az elmúlt évtizedben az átlagéletkor négy évvel emelkedett Szlovákiában, és most már meghaladja a 40 évet. Ez azt jelenti, hogy Szlovákia lakosságának fele jelenleg 40 évnél idősebb. E számokat látva őszintén szembe kell néznünk azzal, hogy a lakosság elöregedése valós és visszafordíthatatlan folyamat, amelyre társadalmilag és gazdaságilag egyaránt fel kell készülnünk. Ebben a témakörben a leggyakrabban a nyugdíjrendszerek fenntart­hatóságáról és a nyugdíjkorhatárról folyik a vita, de a lakosság elöre­gedése sok más területen is komoly kihívásokat fog jelenteni. Ilyen például az egészségügyi kiadások növekedése, ugyanis a népesebb idősebb korosztály a magas költségekkel járó krónikus betegségek számának növekedését is jelenti. Ha a kormányok nem tesznek lépéseket, a nyugdíj- és egészségügyi kiadások kettős terhe képes lesz arra, hogy megroppantsa a jövőbeli állami költségvetéseket. Gondolni kell továbbá az idősotthonok és a szociális otthonok fejlesztésére is, melyek kapacitása sürgősen bőví­tésre szorul. Sok szociális otthonban már ma is hosszú várólisták vannak, és a jö­vőben csak nőni fog azoknak az időseknek a száma, akikről a család­tagjaik különböző okokból kifolyólag nem lesznek képesek gondos­kodni. Ha szeretnénk biztosítani a minőségi és mindenki számára el­érhető szociális szolgáltatásokat, akkor ezen a területen azonnali be­fektetésekre van szükség. A társadalom elöregedése ugyan lassítható, de most már megállít­hatatlan folyamat. Megfelelő családpolitikával bizonyos mértékben lehet emelni a születések számát, de a fiatalabb korosztályok nagy ré­szének családideáljába ma már csak egy vagy két gyerek fér bele. A kevesebb gyerek viszont egyre kisebb munkaerőt jelent majd, tehát egyre kevesebb aktív korúnak kell majd viselnie a növekvő számú idősebb generációkkal kapcsolatban megnövekvő terheket. Az idő­sebb társadalom természetesen még nem jelenti a világ végét, elég megnézni Japánt, amely ma a világ legidősebb országa. Sok gondot megoldhat a technológiai fejlődés is, de a felelős kor­mányok már ma a kormányzati ciklusukon túlra terveznek, és próbál­nak felkészülni az elöregedő társadalommal járó kihívásokra. Ez azonban nem populista felső nyugdíjkorhatárok bevezetését jelenti, hanem valódi megoldásokat egy egyre idősödő ország számára. Vadidegenként térnek haza az ujgurok a kínai átnevelő táborból Szinte vadidegenként térnek vieeza a muezlim ujgurok a kí­nai Hezincsiang-Ujgur Auto­nóm Területen levő át nevelő táborokból - mesélte az AFP francia hírügynökségnek több pakisztáni üzletember, akiknek ujgur nemzetiségű feleségei nemrég szabadultak - feltételesen. Kilenc pakisztáni férfi felesége nemrég hagyhatta el a tábort, azzal a feltétellel, hogy a kínai hatóságok még három hónapig szoros fel­ügyelet alatt tartják őket. Ezalatt meggyőződnek arról, „sikerrel tudnak-e alkalmazkodni a kínai társadalomhoz”. Vallás ellen alkohol Valamennyi férj hasonló tapasz­talatokról számolt be: a tábort meg­járt feleségek már nem imádkoz­nak, alkoholt isznak és disznóhúst is esznek. Megváltozásukról nem hajlandók semmit elárulni, és attól tartanak, hogy legközelebbi csa­ládtagjaik is a kínai hatóságok be­súgói lehetnek. A pakisztáni férfiak már hónapok óta követelték ujgur feleségeik sza­badon bocsátását. Valamivel több mint 40 nőről van szó, a többségüket már elengedték. Kína iszlámábádi nagykövetségé­nek helyettes vezetője az üggyel kap­csolatban úgy nyilatkozott a HUM News pakisztáni televíziónak, hogy az egész történet csupán Kína-ellenes nyugati propaganda, amellyel vitát akarnak geijeszteni Peking és Pa­kisztán, illetve más muszlim orszá­gok között. A diplomata azt állítja, a szóban forgó táborok oktatási köz­pontok olyan emberek számára, akiknek a gondolkodását szélsősé­ges, terrorista ideológiák fertőzték meg. Emberi jogi szervezetek korábban többször beszámoltak róla, hogy szi­gorú rendőri megfigyelés alá vonták a hszincsiangi ujgur kisebbséget, amelynek nagyjából egymillió tagját tartják fogva átnevelő táborokban, és a kiteijedt megfigyeléshez arcfelis­merő és adatelemző technológiákat használnak a kínaiak. Ezeket a váda­kat a pekingi kormány visszautasítja, és azt állítja, hogy a szélsőségesség elleni küzdelem jegyében van szük­ség a szigorú biztonsági intézkedé­sekre, amelyek nem irányulnak cél­zottan egyetlen etnikai csoport ellen sem. Kényszermunka Egy másik riportjában az AFP megszólaltatott egy 39 éves kazah származású kínai nőt, aki azt állította: a muszlimokat a politikai átnevelő program keretében gyakorlatilag kényszermunkára fogják. O maga 18 hónapot töltött két átnevelő táborban, majd áthelyezték egy kesztyűgyárba. Elmondta: a minimálbérnél jóval ke­vesebb fizetésért dolgoztatják az em­bereket ilyen gyárakban, a terméke­ket pedig köztudottan külföldre vi­szik. Egy hszincsiangi tisztségviselő határozottan tagadta az AFP francia hírügynökségnek, hogy kényszer­­munkára fogják a táborlakókat. Nincs semmiféle szerződés a„képzési köz­pontok” és ipari vállalatok között, nem küldenek a táborokból senkit gyárba dolgozni - szögezte le. Emberi jogi szervezetek szerint vi­szont létezik ez a gyakorlat, és egyes vállalatok már lépéseket is tettek emiatt. A Badger Sportswear ameri­kai ruházati cég szerződést bontott hszincsiangi beszállítójával, mert felmerült a gyanú, hogy foglyokat dolgoztat. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents