Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-04 / 80. szám
8 KÜLFÖLD 2019. április 4.1 www.ujszo.com Ma 70 éves a NATO: több pénz kell a védelemre „Fizetnek, én pedig örülök neki" - mondta Donald Trump elnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak, akivel a védelmi kiadások növeléséről beszélt (TASR/ap) RÖVIDEN Isztambulban újraszámolnak Isztambul. Isztambul 39 kerületéből nyolcban újraszámolják a vasárnapi török helyhatósági választás szavazatait, miután a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kedden szabálytalanságokra hivatkozva fellebbezett az ellenzék helyi föpolgármester-jelöltjének győzelme ellen - közölte a török Legfőbb Választási Tanács (YSK) elnöke, Sadi Güven. Az érintett kerületekben többségében az érvénytelen szavazatokat vizsgálják meg újra. Az AKP-s induló, Binali Yildirim a szavazatok 48,55, míg a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje, Ekrem Imamoglu, a 48,80%-át szerezte meg. Isztambulban, ahol 10,5 millió volt a választásra jogosultak száma, a két fő esélyes között alig 25 ezer voks a különbség. (MTI) A NATO 29 tagországa külügyminisztereinek tegnap kezdődött kétnapos jubileumi tanácskozásán az Egyesült Államok a tagállamok védelmi kiadásainak növelésére buzdít - derült ki Donald Trump amerikai elnöknek a Fehér Házban tett nyilatkozatából. Washington. Az amerikai elnök a Fehér FIáz Ovális Irodájában Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral az oldalán ugyan üdvözölte, hogy egyes NATO-tagországok megnövelték védelmi kiadásaikat, ám ezúttal sem mulasztotta el korholni azokat a tagállamokat, amelyek még mindig nem növelték meg az elvárt mértékben védelmi költségvetéseiket. „Védelmezünk országokat, amelyek eddig hasznot húztak az Egyesüjt Államokból. Az Egyesült Államok aránytalanul sokat fizet, mi csak tisztességességet akarunk” - fogalmazott Trump, aki hangsúlyozta: az amerikai kormányzat dolgozik azon, hogy az anyagi szerepvállalásukkal a kívánatostól még mindig elmaradó országokat rávegyék hozzájárulásuk növeléséhez. „De már kezdik behozni a lemaradásukat“ — szögezte le. A védelmi kiadások kérdése az egyik fő téma a tanácskozáson. Részben azért, mert jelenleg csupán hét tagország teljesíti azt a 2014-ben rögzített elvárást, hogy GDP-arányosan 2 százalékot fordítanak védelmi célokra, részben pedig azért is, mert az amerikai fél várhatóan felveti majd, hogy nem kettő, hanem 4 százalékra kellene növelni a katonai kiadásokat. „Nem jótékonysági szervezet vagyunk, de nem is profitorientált vállalkozás” - mondta Kay Bailey Hutchison amerikai NATO-nagykövet. A washingtoni külügyminiszteri konferencia jubileumi: éppen 70 éve, 1949. április 4-én alakult meg Washingtonban az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, a NATO. Az ünnepi tanácskozáson szót ejtenek a tehermegosztás mellett az Oroszország jelentette fenyegetésről, a terrorizmus elleni harcról és a kiberháború teendőiről, valamint Kínáról. Trump korábban többször is érzékeltette idegenkedését a NATO-tól - mint általában a globális és többoldalú megállapodásoktól -, de nyíltan soha nem vetette fel Washington eltávolodását a katonai szövetségtől. (MTI) May újabb haladékot kért Az Egyesült Királyság májusig kér halasztást, nem biztos, hogy ezt megkapja az uniótól Brüsszeli eljárás indult Varsó ellen Brüsszel. Kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen az Európai Bizottság (EB) az igazságügyi reformok keretében létrehozott fegyelmi kamara miatt, amelyek az aggályok szerint fokozzák a bírák feletti politikai ellenőrzést - jelentették be Brüsszelben. Az EB hivatalos felszólító levelet küldött Lengyelországnak, és ezzel megindult az eljárás az értékelés szerint a bírói függetlenségét aláásó jogszabály ügyében. Hangsúlyozták, hogy az igazságügyi dolgozók különböző feltételezett kihágásaival foglalkozó, tavaly létrehozott fegyelmi testületről szóló szabályok nem tartalmaznak megfelelő garanciákat, hogy megóvják a bírákat a politikai befolyástól, valamint nem állnak összhangban a közösségi jog előírásaival. A lengyel hatóságoknak két hónapjuk van válaszolni a kifogásokra. (MTI) A Kercsi-szoros hajózhatósága Moszkva. Moszkva negatívan fogadta azt, hogy a NATO szavatolni akaija a Kercsi-szoros ukrán hajók általi hajózhatóságát, és Oroszország nem érti, hogy a szövetség ezt hogyan gondolja megvalósítani - mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. A szóvivő Kay Bailey Hutchison, az Egyesült Államok NATO-nagykövete kedden Washingtonban tett kijelentésére válaszolt. Az amerikai diplomata elmondta, hogy a NATO- külügyminiszterek tanácskozásukon olyan, Oroszország feltartóztatását célzó intézkedéscsomagot fognak elfogadni, amelynek keretében a szövetség megerősített flottajelenlétével fogja biztosítani az ukrán hajók áthaladását a Kercsi-szoroson, és intenzívebbé teszi a légi felderítést is a régióban. November 25- én a Kercsi-szoros közelében, a Fekete-tengeren, az orosz parti őrség tüzet nyitott 3 kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, az elfogott 24 fos legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Theresa May szerint a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) további halasztására van szükság annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a megállapodás nélküli kilépés az Európai Unióból. A konzervatív párti brit kormányfő egyenes utalást tett arra is, hogy széles körű, az ellenzéket bevonó pártközi egyezséget kíván elérni a továbblépéshez. A patthelyzet feloldása végett kész Jeremy Corbynnal, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjével közösen kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján az Egyesült Királyság rendezett módon tud kilépni az Európai Unióból. May kijelentette: a kormány a lehető legrövidebb halasztásra törekszik (várhatóan május 22- ig), amely csak addig tart, amíg si-Lemondott Abdel-Azíz Buteflika algériai elnök a csaknem 20 éves uralma ellen hetek óta tartó tüntetések után. Algír. „Abdel -Azíz Buteflika hivatalosan értesítette az alkotmánytanács vezetőjét arról a döntéséről, hogy lemond elnöki tisztségéről” — áll az elnöki adminisztráció közleményében. Röviddel a bejelentés előtt azonnali lemondásra szólította fel Buteflikát Ahmed Gáid Szaláh algériai vezérkari főnök, helyettes védelmi miniszter, aki ezt megelőzően a fegyveres erők legfőbb parancsnokságával tárgyalt a belpolitikai válság rendezéséről. Szaláh leszögezte, hogy nincs vesztegetni való idő, azonnal alkotmányos megoldást kell találni a belpolitikai válságra, és a hadsereg követeli az alkotmány 102. cikkelyének azonnali alkalmazását. Az alaptörvény 102. cikkelye előírja, hogy az elnök „súlyos és hosszan tartó betegsége” esetén az alkotmánytanács alkerül elfogadtatni „egy megállapodást” a brexit feltételrendszeréről. London tavaly novemberben megállapodásra jutott az EU-val a kilépés feltételeiről, ezt azonban a londoni alsóház eddig háromszor elutasította. A brit EU-tagság az eredeti tervek alapján múlt pénteken megszűnt volna, de Theresa May a kialakult patthelyzet miatt a kilépés elhalasztását kérte június 30-ig. A márciusi EU-csúcstalálkozón született kompromisszumos megoldás szerint az Európai Unió május 22-ig tartó halasztásba egyezett bele, de ehhez a brexitegyezményt a korábbi kilépési határidőig, vagyis múlt pénteken, közép-európai idő szerint éjfélig jóvá kellett volna hagynia a brit parlamentnek. Mivel a megállapodást az alsóház éppen pénteken vetette el harmadszor is, az EU-csúcson született döntés alapján új határidő lépett életbe: Londonnak immár április 12-éig, vagyis jövő péntekig jeleznie kell a brexitfolyamat további mene-Az elnök ellen tüntetnek (tasr/ap) kalmatlannak nyilvánítja az államfőt. Az elnöknek tájékoztatnia kell a testületet arról, hogy alkalmatlan tisztsége betöltésére. Ezt követően összehívják a parlamentet, amely kijelöli az ideiglenes államfőt. Az 1999 óta elnök Buteflika 2013- ban agyvérzést kapott, azóta ritkán Az ellenzéki Jeremy Corbyn (tasr/ap) tével kapcsolatos terveit, és azt, hogy e tervek alapján kéri-e ennek a határidőnek a meghosszabbítását. Az április 12-i határidő meghosszabbításához is szükséges az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása. Ha ezt nem sikerül biztosítajelent meg a nyilvánosság előtt. Az elnök legutóbbi nyilvános beszédét 2014-ben mondta el, azóta pedig közleményeken keresztül szólt a néphez. Az észak-afrikai országban azt követően kezdődtek tömeges tiltakozások, hogy Buteflika február közepén bejelentette indulási szán7 dékát az eredetileg április 18-ra kiírt elnökválasztáson, ötödik elnöki mandátumáért. A tüntetések hatására az elnök március elején visszalépett és elhalasztotta az elnökválasztást. Az elnök bejelentése előtt diákok százai vonultak Algír utcáira Buteflika azonnali lemondását és rendszerváltást követelve. A február 22- én kezdődött tömegtüntetések szervezői szerint „semmin sem változtat” Buteflika korábban csak lebegtetett lemondása. „Ami számunkra fontos, hogy nem fogadjuk el az ügyvivő kormányt. Folytatjuk a békés tüntetéseket” - jelentette be Musztafa Búsási, egy helyben ismert ügyvéd és emberi jogi aktivista. (MTI) ni, a brit EU-tagság jövő pénteken megszűnhet, függetlenül attól, hogy a londoni alsóház addig elfogadja-e a brexitmegállapodást. A határidő azonban ténylegesen ennél is szükebb, mivel a megállapodás harmadik londoni elutasítása után Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnöke már április 10-ére soron kívüli EU-csúcsot hívott össze, amelynek célja a további hosszabbítást célzó brit kezdeményezés és az ezt alátámasztó érvek elbírálása. Emmanuel Macron francia elnök kijelentette: nem tekinthető magától értetődőnek a brexit további halasztása. Szerinte ha Londonnak nem sikerül április 10-ig egy „hiteles alternatív tervet” bemutatnia, úgy „maga választja a megállapodás nélküli kilépést” az unióból. Norbert Röttgen, a német szövetségi parlament (Bundestag) külügyi bizottságának elnöke elutasította Theresa May újabb javaslatát a halasztásról. Elvették Guaidó mentelmi jogát Caracas. A venezuelai kormányhoz hű alkotmányozó gyűlés felfüggesztette Juan Guaidó ellenzéki vezető parlamenti mentelmi jogát - jelentette be Diosdado Cabello, az alkotmányozó gyűlés elnöke, aki Nicolás Maduro államfő jobbkeze. Guaidó - aki februárban ideiglenes államfőnek nyilvánította magát, és ezt mintegy 50 ország el is ismerte - a bíróság indítványát jogilag hatástalannak nevezte. Guaidó a parlament elnöke, amelyben - a venezuelai intézmények közül egyedül — az ellenzék van többségben. Állítólag Guaidó megszegte a korábban rá kiszabott tilalmat az ország elhagyására. Guaidó az elmúlt hetekben Kolumbiában, Brazíliában, Paraguayban és Argentínában járt. Guaidó mentelmi jogának felfüggesztése után elképzelhető, hogy a hatalom kísérletet tesz letartóztatására. (MTI) Buteflika államfő végre lemondott
