Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-04 / 80. szám
www.ujszo.com | 2019. április 4. KÖZÉLET I 3 Brexit: továbbra is vízum nélkül utazhatunk Londonban egyre gyakrabban tüntetnek a brexit ellen (tasr/ap) KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNK DEMECS PÉTER Brüsszel. Jóváhagyta tegnap az Európai Parlament Igazságügyi és Polgárjogi Bizottsága (LIBE) azt az egyezményt, mely alapján Nagy-Britannia Európai Unióból való távozását követően az unió állampolgárai vízum nélkül utazhatnak majd a szigetországba, s ugyanúgy a britek az unióba. Azt, hogyan fest majd a brexit, s mikor kerül sor rá, viszont senki nem tudja. Az Európai Parlamentben ezekben a napokban a brexit a fő téma az ülésteremben, a munkacsoportok ülésein, ám kötetlen találkozásokon is, kávézgatás közben. Mindenki készül, bár igazán senki sem tudja, mire. Azt, hogy London kilép az unióból, jelenleg ugyanolyan gyakran ragozzák, mint azt, hogy marad, vagy azt, hogy lesz brexit, csak később, de egyezménnyel, bár az is lehet, hogy egyezmény nélkül. A távozás feltételeit jelenleg senki sem tudja, a LIBE tegnapi döntése után legalább az nyilvánvaló, hogy brexit után a vízummentesség a 90 napnál rövidebb tartózkodásokra vonatkozna. Az egyezményt, amelybe egyébként bekerült az is, hogy Gibraltár Nagy-Britannia gyarmata, jelenleg még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Gond a választással Camino Mortera-Martinez, az Európai Reformközpont (CER) agytröszt elemzője szerint nagyon nehéz megjósolni, mi fog történni. „Nem vagyok biztos benne, miben tud majd megállapodni Jeremy Corbyn és Theresa May. Az sem teljesen nyilvánvaló, mi lesz abban az esetben, ha London újabb halasztást kap, és sor kerül az európai parlamenti választásra. Részt vesznek a májusi voksoláson vagy sem? Április végéig el kell dönteni, mi lesz, mert ha nem távoznak a választásig, elképzelhető, hogy részt kell majd venniük a választáson” - nyilatkozta lapunknak Mortera-Martinez. Larissa Brunner, az European Policy Center elemzője szerint az unió számára rémálom az a lehetőség, hogy London tagja lesz uniónak, ám képviselői nem vesznek részt a választáson. „Ilyen esetben tagjai maradnának az uniónak, ám képviselet nélkül. Ez az, amit senki nem akar, ezért bizonyára kitolják Londonnak a határidőt, hogy időt nyerjenek az egyeztetésre” - állítja Brunner, aki szerint jelenleg már az is valószínűsíthető, hogy az április 10-re tervezett uniós csúcs egyik fő témája az lesz, hogy a jelenleg rendelkezésre álló lehetőségek közül a legjobb az, amelyik a megállapodás nélküli brexittel számol. Martinez szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nagy cégek rengeteg pénzt öltek abba, hogy felkészüljenek a brexit különböző eshetőségeire, s most azt hallják, London újabb és újabb halasztásokat kér. „Értelemszerűen a cégek idegesek, ugyanis minden halasztás újabb és újabb kiadásokkal jár számukra. Ezért egyre nagyobb nyomást gyakorolnak arra, hogy valamilyen egyezmény már legyen” - mondta Mortera-Martinez. Hosszabb halasztás? A kilátástalan helyzetet jól ábrázolja Elmar Brok munkáspárti képviselő kijelentése, aki az Európai Parlament brexitért felelős bizottságának tagja. A megbeszélt találkozónkról tegnap késett, mivel a plénumban rendkívüli programpontként sorolták be a brexitről szóló vitát. „Ott akartam maradni az elején, hogy tudjam, elhangzik-e valami új és érdekes, de nem hangzott el semmi olyan, amit még nem hallottam volna, így nyugodt lelkiismerettel elmehettem” - magyarázta késésének okát Brok, aki ugyanakkor úgy gondolja, valamilyen egyezséget kell kötni a brexitről. „Mindenki tudatosítja, milyen hatalmas káoszhoz vezetne, ha London egyezmény nélkül távozna, s ezt nem igazán akarja senki, a végtelenségig viszont nem lehet egyeztetni” - mondta Brok. Elemzők szerint további járható út lenne, ha London hosszabb halasztást kapna, s ezzel Brok is egyetért. „Ideális lenne az ötéves halasztás - csak viccelek, ez nem reális. Ám minimum egy évre még szükség lenne” - állítja Brok. A felsorolt lehetőségek közül jelenleg mindegyik esélyes, s az is biztos, minél mélyebbre ássa magát az ember a brexit körüli vitában, annál több kérdőjel merül fel, s annál kilátástalanabb a helyzet. A brexit körüli szigetországi történésekről a 8. oldalon olvashatnak. Drágább lehet a családvédelmi akcióterv KÓSAANDRÁS Elfogadta az Országgyűlés Budapesten a Fidesz családvédelmi akciótervét, az ellenzék nagy része is a kormánypárttal szavazott. A Népszava szerint a pénzügyminisztériumban elszámolhatták az intézkedéscsomag valódi költségeit. Nagy többséggel, 176 igen szavazattal, 10 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés a Fidesz hétpontos családvédelmi akciótervét, amit Orbán Viktor még februárban nyújtott be. Mint a számok mutatják, az ellenzék nagy része is megszavazta a javaslatot: az MSZP, a Jobbik és az LMP képviselői jórészt igen gombot nyomtak, a Párbeszéd frakciója egységesen tartózkodott, a nemmel szavazók nagy részét a Demokratikus Koalíció képviselői adták. Éles vita A sima szavazás ellenére a javaslat elfogadását éles parlamenti vita kísérte. Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke arról beszélt, a kormány eddigi intézkedései hatástalanok voltak és többek között ennek is köszönhető, hogy 2010 óta 600 ezer magyar volt kénytelen elmenni az országból, és ma már minden hatodik anyaországi gyerek külföldön születik. Gréczy Zsolt a DK részéről azt mondta, az Orbán-kormány megbukott családpolitikából, miközben az elmúlt években csak ezer bölcsődei férőhellyel lett több, a kormány jóvoltából 200 ezer férőhelynyi stadion épült az országban. Az akcióterv csak a családok kis részének nyújt segítséget, és elsősorban a vagyonosabbakat támogatja. Az MSZP elnöke, Tóth Bertalan szintén azt mondta, a csomag különbséget tesz gyermek és gyermek között, és éppen azokat támogatja, akiknek a szülei jobb módban élnek. Megint „Gyurcsóny" Révész Máriusz (Fidesz) szerint az országot elhagyók a megnyílt munkaerőpiac miatt költöztek el és remélik, hogy a nagy részük előbb-utóbb hazajön majd. Ezután szerénységre intette Gréczy Zsoltot a Gyurcsánykormány családpolitikája miatt. Nacsa Lőrinc (KDNP) is azzal akarta hangsúlyozni a Fidesz családbarát politikáját, hogy szerinte a Gyurcsány-kormány 2010 előtt csak megszorított, aminek minden gyermek a kárát látta. Pozitív hatás A törvénycsomagot mégis megszavazó ellenzéki frakciók azzal indokolták támogatásukat, hogy a hibák ellenére is számos pozitív eleme van a hét pontnak. Csak emlékeztetőül: a július 1-én életbe lépő törvénycsomag értelmében 2022-ig maximum tízmillió forintos, kamatmentes, államilag garantált hitelt vehetnek fel azok a fiatal párok, ahol a feleség 18—40 év közötti, vállalják, hogy legalább egy gyermeket felnevelnek. A hitel törlesztőrészlete maximum 50 ezer forint lehet, de a várandósság 12. hetétől felfüggeszthető a törlesztés. Három gyermek esetében az állam teljes mértékben vállalja a hitel törlesztését. Három gyermek felnevelése esetén az anyának nem kell személyi jövedelemadót fizetnie, a háromnál több gyermekes pároknak az állam új, hétszemélyes autó vásárlásához maximum 2,5 millió forint, az autó árának legfeljebb 50%át kitevő támogatást is biztosít. Határon túl nem Az elfogadott törvények semmilyen formában nem térnek ki arra, hogy a határon túl élő magyarok valamilyen formában igénybe vehetike ezeket a kedvezményeket. De mivel az anyasági támogatás kiterjesztéséről a nem Magyarországon élő, de magyar állampolgársággal is rendelkező határon túli anyákra külön törvényt hoztak, ennek hiányában a most elfogadott családvédelmi csomag valószínűleg egyelőre nem vonatkozik a nem Magyarországon élők magyarokra. Ellenzéki javaslatok Több ellenzéki frakció is saját, „alternatív családvédelmi akciótervvel jelentkezett” korábban. Az MSZP ennek keretében megemelte volna a várandósági támogatás és az anyasági támogatás összegét, a családi pótlékot, a gyest. A gyedet pedig megdupláznák. A DK 7 pontos csomagja csak 50 százalékkal növelné a családi pótlékot, eltörölné a túlóratörvényt, alanyi jogon ingyenessé tenné egy bizonyos határig a rezsiköltségeket, és munkaviszonnyá tenné az otthonápolást. Mondanunk sem kell, hogy a Fidesz ezek közül egyetlenegyet sem támogatott. Fidesz-csapda A szavazás után több kritikát is kaptak a csomagot támogató ellenzéki frakciók kollaboráló” hozzáállásuk miatt. Ezzel kapcsolatban Böcskei Balázs, az IDEA Intézet vezetője, politikai elemző írta a 24.hu-n, hogy a Fidesz a már szokásos politikai kommunikációs csapdahelyzetbe hozta a pártokat. „Március 15-én »létrejött a nemzeti egység« üzenetével engedték haza ellenzéki politikusok a tüntetőket. Ez a »nagy« nemzeti egység a szokásos Fideszcsapdán ezerháromszáznegyvenötödik alkalommal csúszott szét. Úgy szavazták meg egyes ellenzékiek a családvédelmi akciótervet, hogy korrekciós javaslataikat lesöpörték, értékelvű szavazási magatartást tehát nem tudtak mutatni” - írta Böcskei. Szerinte az érintettek fö motivációja nyilván az volt, hogy elkerülhessék, hogy „családellenesnek” mutatkozzanak a nyilvánosság előtt, de ezzel valójában - immár sokadszor - csak hagyták, hogy a Fidesz határozza meg pozíciójukat egy fontos ügyben. Az IDEA közvélemény-kutatása szerint a kormány családvédelmi intézkedései közül a kiteijesztett Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSŐK) és a bölcsődei férőhelyek bővítése élvezi a legnagyobb támogatást, de az intézkedések általában is népszerűek - így viszont tényleg nehéz döntés lehetett nem támogatni az ellenzéknek a csomagot. Milyen áron? Azt viszont a Népszava írta meg, hogy a diadalittas kormányzati nyilatkozatok ellenére elképzelhető, hogy a Fidesz elszámolta a törvénycsomag tényleges költségvetési hatását. Ezt Novák Katalin családügyi államtitkár februárban még 150 milliárd forintra, a GDP 0,4 százalékára becsülte, de a Magyar Nemzeti Bank már 168 milliárd forintnál tart és a tényleges költségek még ennél is magasabbak lehetnek. Emiatt a kormány ad hoc intézkedésekre kényszerült: egy törvénymódosítással például visszavonták a banki tranzakciós díjak jelentős csökkentését. Ezek a régióban Magyarországon a legmagasabbak (egyébként is itt a legdrágább a lakossági folyószámlavezetés), mértékük a tranzakció 0,3 százaléka, legfeljebb 6 ezer forint lehet. Ezt csökkentették volna 800-ra. Novák Katalin, az EMMI család- és ifjúságügyéit felelős államtitkára (MTi-fotó)
