Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-03 / 79. szám

4 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. április 3.1 www.ujszo.com A pénztárcánk idén is megérzi a szárazságot Mivel nagyon száraz volta január és a február is, óriási a csapadékhiány (TASR/ap felvétel) SUSLABÉLA Pozsony. Szlovákia több régiója is óriási szárazságot jelez, és ha nem változik a helyzet, ez az árakra is hatással lesz. A gazdák attól félnek, hogy jóval kevesebb lehet a termés, mint az előző években, ami előbb-utóbb az élelmiszerek árában is megmutatkozik. „A mostani szárazság nagyon kezd hasonlítani a 2017-eshez. Akkor szintén elenyésző csapadékmennyi­séggel indult a tavasz. Mi idén feb­ruár 20-án kezdtük meg a tavaszi ár­pa vetését, azóta mindössze 12 mil­­limétemyi csapadék hullott. Ez rendkívül kevés. Az 550 hektárnyi őszi vetésű búzánk fejlődésére po­zitív hatással volt, hogy a kelést kö­vetően alaposan megöntöztük. A 260 hektáron termesztett repcét három­szor is trágyáztuk, ami ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy a növény­­kultúra most nem érzi annyira a csa­padékhiányt, egyelőre erőteljesen, szépen fejlődik” - mondta lapunk­nak Németh György, a csenkei Ag­­rolens vállalat ügyvezetője. Késik a támogatás A meteorológusok péntekre és szombatra - legalábbis egyelőre - ki­­adósabb esőt jeleznek. Ha ez elma­rad, a csenkei határban mindenkép­pen elkezdik öntözni a tavaszi vetésűeket. Németh György szerint a 120 hektáron elvetett tavaszi árpára, valamint az 53 hektárnyi durumbú­­zára 35-40 millimétemyi vizet jut­tatnak ki mesterségesen. Napi átlag­ban 40 hektár területet képesek ön­tözni. „A 2017-es évet említettem, és ezzel az évvel kapcsolatban nem árt emlékeztetni arra is, hogy még min­dig nem kaptuk meg az államtól az akkori szárazság okozta károk pótlá­sáért járó pénzt. Sőt, arról sem tájé­koztattak bennünket, hogy milyen módszer alapján lesz kifizetve a tá­mogatás. Az idei év első felében már végre rendezni kellene ezt á kényes kérdést” - hangsúlyozta Németh. A gútai határban is várnak a gaz­dák az esőre. Március folyamán esett két alkalommal 2-2, egyszer pedig 8 milliméter. „Mivel nagyon száraz volt a január és a február is, óriási a csapadékhiány. A tavaszi munkák végzésénél emiatt arra törekszünk, hogy a talaj-előkészítés és a vetés között minél rövidebb idő teljen el, hogy legalább a meglévő minimális nedvesség a talajban maradjon. A vetést követően azonnal indulnak a hengerek, hogy tömörítsük a talajt” - nyilatkozta Tóth Péter, a Gútai Mezőgazdasági Szövetkezet nö­vénytermesztési részlegének a ve­zetője. Az agronómus azt is elmond­ta, hogy március 14-ignagyjából300 hektárnyi területen elvetették a ta­vaszi árpát, a napraforgómag talajba juttatásához pedig április 1-jén lát­tak hozzá, 520 hektáron termesztik a növénykultúrát. Az őszi vetésű búzának megad­ták a gútaiak a kellő tápanyagot, de a kedvező áttelelést követően a bú­zaparcellákon is látható a csapa­dékhiány. „A bokrosodás jól vég­bement, az őszi árpa szintén ked­vezően áttelelt, de most már való­ban nagyon kellene az eső. Akár a 8-10 milliméter is nagyon segíte­ne” - mondta a gútai szövetkezet agronómusa. A búza is sínylődik Március közepe táján a méhi ha­tárban hullott 4-5 milliméter csapa­dék, ami elenyésző mennyiség. A növényzet fejlődéséhez sokkal többre lenne szükség. „Március első hetében indítottuk be a tavaszi mun­kákat, és a talaj-előkészítésnél első­sorban arra törekedtünk, hogy a ta­lajban meglevő csapadékot a lehető legnagyobb mértékben megőrizzük. Ugyancsak a jelzett időszakban vé­geztük el az ősziek tápanyagellátá­sát. Látni a 220 hektáron termesztett őszi búzánkon, hogy sínylődik, an­nak ellenére, hogy megkapta a ja­vasolt tápanyagmennyiséget és -mi­nőséget egyaránt. Ősszel mást nem is vetettünk, mert az utóbbi években azt tapasztaltam, hogy az árpa, a zab nem bírja annyira a szárazságokból eredő leterhelést, mint a búza” - mondta la­punknak Asztalos Ferenc méhi ma­gángazda. A szárazság azonban nem csupán Szlovákiát sújtja, az egész Kárpát­medencét érinti. Az Országos Me­teorológiai Szolgálat (OMSZ) leg­frissebb agrometeorológiai elemzé­se szerint a felső talajréteg száraz­sága már Magyarországon is elérte a kritikus szintet, a csapadékhiány or­szágszerte 20-30 milliméter közötti. Az OMSZ szerint az őszi vetések a napos, meleg időben gyorsan fej­lődnének, de a legtöbb helyen a szá­razság ezt lassítja. GAZDASÁGI HÍRMORZSA Egyre kevésbé bíznak Szlovákiában a külföldi társaságok vezetői WTO: nagy bajban a világkereskedelem Genf. A világkereskedelem vártnál gyengébb tavalyi teljesítménye után jelentősen rontotta idei növe­kedési előrejelzését a Kereskedel­mi Világszervezet (WTO). A tava­lyi 3%-os növekedés után idén már csak 2,6%-kal bővül a világkeres­kedelem. Tavaly szeptemberben még úgy becsülték, hogy 2018-ban 3,9,2019-ben pedig 3,7 százalék­kal bővülhet a világkereskedelem. „A feszültségek kiéleződése és a piaci bizonytalanság miatt a keres­kedelem nem tudja betölteni a gazdasági növekedés hajtóerejének szerepét” - mutatott rá Roberto Azevedo, a WTO főigazgatója, aki szerint különösen nagy a je­lentősége az Egyesült Államok és Kína közötti viszálynak. (MTI) A Szlovákiában megtelepe­dett külföldi cégek vezetői egyre borúlátóbbak a szlovák gazdaság várható alakulásá­val kapcsolatban. Az elmúlt évekhez képest jóval többen gondolják azt, hogy ha dönte­niük kellene a beruházásukról, ma már biztosan nem Szlová­kiát választanák. Pozsony. A szlovák-osztrák, a szlovák-német, a szlovákiai svéd és holland kereskedelmi kamara, vala­mint a pozsonyi osztrák nagykövet­ség kereskedelmi osztálya által meg­rendelt felmérésben 127 cégvezetőt kérdeztek a szlovák gazdaság kilátá­sairól. A februárban és márciusban elvégzett felmérésben résztvevők döntő többsége külföldi tulajdonban levő céget vezet. Romlott a hangulat A most közzétett tanulmány sze­rint idén megtört a cégvezetők szlo­vák gazdaságba vetett bizalma. 2016- ban például a megkérdezettek alig 29 százaléka ítélte kifejezetten jónak Szlovákia gazdasági helyzetét, ta­valyra pedig az arányuk 63 százalék­ra nőtt. A most közzétett felmérés szerint idén már csak a megkérdezet­tek fele nevezte jónak az ország gaz­dasági helyzetét. Míg tavaly a cég­vezetők több mint 40 százaléka gon­dolta azt, hogy az előző évhez képest javult a gazdasági helyzet, idén erre csak a tizedük számít. Kevésbé derűlátók a cégvezetők a saját ága­zatukkal és cégükkel kapcsolatos ki­látásokat illetően is. Munkapiaci mustra A pesszimizmus az adott cégek foglalkoztatására is rányomja a bé­lyegét. Míg tavaly a megszólított cégvezetők csaknem fele számolt azzal, hogy az előző évhez képest nő az alkalmazottaik száma, és csak 9 százalékuk jelzett elbocsátásokat, idén a cégek nem egész harmada ter­vezi új alkalmazottak felvételét, az ötödük pedig elbocsátásokkal szá­mol. Visszafogottabb lesz a bér­emelés is. Míg tavaly a bérköltségek 9,5 százalékos növekedését jelezték, idén ez 7,5 százalékra esett vissza. Hans Christian Kügerl, a pozsonyi osztrák nagykövetség kereskedelmi tanácsosa szerint Szlovákiának sike­rült fenntartania a versenyképességét a szomszédos országokkal szemben, a cégvezetők által az elmúlt években említett legnagyobb hiányosságokat azonban nem sikerült orvosolni. Korrupt ország A cégvezetők szerint továbbra is aggasztóan elterjedt a korrupció, át­láthatatlanok a közbeszerzési eljárá­sok, gond van a jogbiztonsággal és a szelektív állami támogatásokkal is. Az említett problémák megoldásánál jóval határozottabban kellene fellép­nie a kormánynak — vallja Stefan Hanke, a nagymihályi Ehlebracht Slovensko társaság ügyvezetője. A felmérés szerint 2016-ban a megkér­dezett cégvezetők 85%-a vallotta azt, hogy ha választania kellene a beru­házásáról, újra Szlovákia mellett döntene, mára az ilyen cégvezetők aránya 73%-ra esett vissza. (ml) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK i Miklós István, Makranc Lakatos Judit, Béke A helyes választ (szivattyú) beküldők közül két nyertest sorsoltunk ki: NYERTESEKNEK GRATULÁLUNK!

Next

/
Thumbnails
Contents