Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)
2019-04-29 / 99. szám
KÖZÉLET 2 2019. április 29. | www.ujszo.com 27% hagyná Kotlebát kormányozni ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szavazásra jogosult polgárok 27 százaléka elfogadhatónak tartja, hogy Marian Kotleba pártja részese legyen a következő kormánynak - derül ki a Focus közvéleménykutatóügynökség felméréséből. Afasisztabarét LSNS-t leginkább a nyugdíjasok utasítják el. A lakosság kétharmada számára inkább, illetve teljesen elfogadhatatlan, hogy a következő kormány a fasisztabarát ESNS támogatásával jöjjön létre. A megkérdezettek egynegyede viszont nem tartja problémásnak, hogy a következő kormánynak Marian Kotleba pártja is a részese legyen. Ez derül ki abból a felméréséből, melyet a Focus közvéleménykutató-ügynökség készített a Markíza tévé számára. Az ügynökség április első hetében 1026 szavazásra jogosult polgár bevonásával végezte az adatgyűjtést, pontosan abban az időben, amikor a Legfelsőbb Bíróság az ESNS feloszlatásáról tárgyalt. A megkérdezettek 10%-a számára teljesen elfogadható, hogy az ESNS a kormánykoalíció része legyen, 17%-uk számára inkább elfogadható a fasisztabarát politikusok részvétele a kormányban. A válaszadók 24%-a számára inkább elfogadhatatlan, míg Elfogadható ön szerint az LSNS-nek a kormányban való részvétele? Végzettség nélküli munkás 1196 3096 1796 3296 1096 Szakmunkás 12% 14% 29% 38% 7% Hivatalnok 10% 20% 23% 42% Alkotómunkát végző személy 14% 13% 18% 47% 7% Vállalkozó 17% 21% 20% 42% Nyugdíjas 6% 11% 27% 49% 7% Diák 28% 18% 49% Háztartásbeli, anyasági szabadságát töltő személy 6% 25% 10% 47% 13% Munkanélküli 21% 31% 33% 11% » Forrás: Focus Kotleba ma megtudhatja, feloszlatják-e pártját (TASR-fotó) 43%-uk kategorikusan elutasítja az ESNS-t mint kormányzó pártot. Az adatokból az is kitűnik, hogy inkább a férfiak nyitnak az ESNS felé, 20%-uk számára inkább elfogadható, 15%-uk számára pedig teljesen elfogadható a fasisztabarát párt mint kormánykoalíciós partner. Ezzel szemben a nők 6%-a tartja teljesen elfogadhatónak, 13%-uk pedig inkább elfogadhatónak Marian Kotlebát és pártját az ország vezetésében. Összességében a férfiak 60, a nőknek pedig 76 százaléka számára elfogadhatatlan, hogy a következő kormánykoalíció Marian Kotleba pártjának segítségével álljon fel. Egy ilyen koalíciót a nyugdíjasok többsége, 78 százaléka is elutasít, mindössze 15 százaléknyian nem elleneznének egy, az ESNS részvételével megalakult kormányt. Az adatok alapján a releváns pártok szavazói szinte kivétel nélkül elutasítják az ESNS-szel való együttműködést, a legengedékenyebbek a Sme rodina szavazói, 31 százalékuk nem bánná, ha az ESNS kormányzópárt lenne, ugyanakkor 60 százalékuk ellenezne egy ilyen forgatókönyvet. A fasisztabarát politikusokkal szembeni legerősebb ellenállás a Progresszív Szlovákia és a Spolu, valamint az SaS szimpatizánsai körében van. Marian Kotleba pártjának feloszlatásáról április 9-én tárgyalt először a Legfelsőbb Bíróság, az ítélethirdetés mára várható. A bíróságnak egyebek mellett választ kellene adnia azokra a kérdésekre, hogy veszélyezteti-e az ESNS a demokráciát, és hogy a párt tagjainak rasszista kijelentései összefüggésbe hozhatók-e a párttal. (dennik N, ie) RÖVIDEN AB: a Híd 10 jelöltet támogatna Pozsony. Gál Gábor (Híd) igazságügyi miniszter szerint a Híd már tisztán lát az alkotmánybírójelöltekkel kapcsolatban. A tárcavezető szerint pártja több mint 10 j elöltet tudna támogatni a májusi szavazás során. Ugyanakkor az általuk alkalmasnak tartott bírójelöltekről még nem egyeztetett koalíciós partnereivel. Úgy fogalmazott, ha a kormánykoalíció megállapodik a jelöltekről, készek az ellenzékkel is egyeztetni. A parlament májusban harmadszor fut neki az alkotmánybírák megválasztásának, az újabb jelölteket a hét második felében hallgatja meg az alkotmányjogi bizottság. (TASR, ie) Egyeztetne a Híd és az MKP is Pozsony. A magyar érdekképviseletet kínáló pártok hajlanak az együttműködésről szóló egyeztetésekre. Debnár Klára, a Híd szóvivője elmondta, hogy más pártokkal ellentétben soha nem utasították el az egyeztetést. A párt a hároméves kormányzás alatt elért eredményeit kívánja prezentálni a választóknak, most azonban az uniós választásra koncentrál. Az MKP egyelőre nem konkretizálta terveit, Fiala Ilona szóvivő szerint a lehetséges együttműködésről az Országos Tanács legközelebbi ülésén egyeztet a párt. Az alakulóban levő Magyar Fórum sem zárkózik el az MKP-val és a Híddal való egyeztetéstől. A legutóbbi felmérések alapján a magyaroknak nem lenne parlamenti képviseletük. (TASR, ie) Sajtótörvény: válaszadási jog a politikusoknak? ÖSSZEFOGLALÓ Az ellenzék szerint a kormánypártok a sajtótörvény módosításával gyakorlatilag cenzúrát akarnak bevezetni a sajtóban. A kormánykoalíció ezt elutasítja. Pozsony. Az újságírók elsődleges feladata a tájékoztatás, véli az SNS- es Karói Farkasovsky, aki a sajtótörvény készülő módosításának margójára kijelentette, hogy a sajtószabadság nem lehet határtalan. A sajtótörvény módosítása ismét bevezetné a válaszadás lehetőségét a politikusok részére. Ha a parlament rábólint erre a javaslatra, az azt jelentené, hogy ha egy politikus reagálni szeretne egy-egy írásra, akkor a sajtó köteles lenne a politikus válaszának, reakciójának teret adni. Lucia Duris Nicholsonová (SaS) szerint a kormánypártok szájkosarat akarnak tenni az újságírókra, s mindezt egy évvel a parlamenti választások előtt. Duris Nicholsonová szerint a válaszadás lehetősége teljesen felesleges. „Már most is megvannak az eszközök arra, hogy védekezzünk a valótlan állításokkal szemben” - közölte az ellenzéki képviselő, aki szerint a cenzúra bevezetése veszélyes. „Hagyni kell, hogy az újságírók végezzék a munkájukat” - szögezte le Duris Nicholsonová. Úgy véli, a módosítást követően a politikusok elárasztják majd az újságokat különböző reakciókkal. Bírálta továbbá a válaszadás elutasítása miatt kiróható magas büntetéseket is, mely az egyes médiumokra nézve likvidáló lehet. Kijelentette, a felelősségteljes pártok törlik majd ezt a törvényt. Karol Farkasovsky azzal érvelt a sajtótörvény módosítása mellett, hogy szükség van a megelőzésre. Állítása szerint ő is támogatja a sajtószabadságot, de szerinte az újságírók nem írnak felelősségteljesen. Felrótta azt is, hogy egy-egy sajtótájékoztató alkalmával nemcsak a megadott témával kapcsolatban tesznek fel kérdéseket az újságírók, hanem másra is rákérdeznek. Kifogásolta továbbá, hogy a parlamenti tudósítások gyakran az adott programpont helyett csak a tárgyalás izgalmasabb pillanatairól szólnak. Azt nem árulta el, hogy az SNS támogatja-e a sajtótörvény módosítását, állítása szerint ez közvetlenül a szavazás előtt derül ki. Farkasovsky szerint egy átfogó, minden sajtótermékre kiteijedő új törvényre lenne szükség, melyben a közösségi médiákra is gondolnának. A jogszabály-módosítást Dusán Jarjabek és Miroslav Cíz (Smer) terjesztették be, vagyis a Smer a szigorítás mellett van. A Híd a Smerénél enyhébb, kisebb korlátozást támogatna. (TASR, ie) A bérpótlék miatt eshet a prémium ÖSSZEFOGLALÓ Május elsejétől újra emelkedik néhány bérpótlék minimális összege, amelyek a minimálbérhez kapcsolódnak. A szakszervezetek és a Smer a minimálbér újabb radikális emelésére készül, és így komoly problémát okozhat a munkaadóknak. A Smer jövőre ajelenlegi 520 euróról 600-ra emelné a minimálbér összegét, a szakszervezetek azonban több mint 100 eurós emelést javasolnak. „Szeretnénk elérni, hogy jövőre 635 euróra nőjön a minimálbér” - nyilatkozta Martina Nemethová, a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) a szóvivője. A munkáltatók ezzel szemben a mini-Minimális bérpótlék Szlovákiában (euró/óra) Smi!**?- , 0,747 1,495 munkavégzés Vasárnapi munkavégzés Ünnepnapi « munkavégzés 2,989 2,989 Éjszakai munkavégzés (nem rizikós) Éjszakai munkavégzés j Q46 , 495 (rizikós) ' Az ünnepnapi munkavégzés után járó bérpótlékot az alkalmazott átlagbéréből számítják ki, a táblázatban az ünnepnapi munkavégzésnél szereplő összeg a minimálbért keresőkre vonatkozik. • Forrás: podnikajte.sk málbér visszafogottabb emelését követelik, szerintük ugyanis a drasztikus növelés hosszabb távon a munkavállalókat is negatívan érinti. „A mostani intézkedések valódi hatását 2-3 év múlva érezzük meg, amikor a gazdasági növekedés már nem lesz olyan látványos, mint manapság, és a cégek kénytelenek lesznek elbocsátani az alkalmazottaik egy részét” - mondta Martin Hosták, a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) a titkára. Szerinte több ágazatban már most is megéri robotokra cserélni az alkalmazottakat. A változások negatív következményeit azonban a cégek másként is enyhíthetik. „Ha a munkáltatóknak nem lesz más választásuk, akkor a bérpótlék kifizetéséhez szükséges összeget a prémiumok csökkentésével teremtik majd elő” - mondta Peter Serina, a Szlovák Vállalkozói Szövetség (PÁS) ügyvezető igazgatója. A munkaügyi tárca mindezek ellenére kitart amellett, hogy a bérpótlék növelése pozitív döntés volt. „Semmilyen problémát nem látok ezzel kapcsolatban. Személyes meggyőződésem, hogy jól döntöttünk. A módosítás ráadásul több kivételt is tartalmaz azon cégeknek, amelyeknél áz éjszakai munkavégzés dominál” - nyilatkozta Ján Richter munkaügyi miniszter. A tárcavezető is elismeri azonban, hogy a változások miatt egyes cégek rákényszerülnek majd arra, hogy csökkentsék az éjszakai műszakok számát. A szakszervezetek ugyanakkor újabb olyan intézkedéseket javasolnak, amelyek tovább nehezíthetik a munkáltatók életét. „A munkáltató jelenleg 150 túlórára kötelezheti az alkalmazottait, ezt a jövőben 100 órára szeretnénk csökkenteni. Ezzel párhuzamosan pedig a túlóráért járó díj további növelését szorgalmazzuk” - mondta Emil Machyna, a Kovo szakszervezet elnöke. (mi, TASR)
