Új Szó, 2019. április (72. évfolyam, 77-100. szám)

2019-04-26 / 97. szám

www.ujszo.com | 2019. április 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Van, akit büntetnek, van, akit nem A művészvilág látványosan kiköpött magából néhány férfit N emrég olvastam, hogy valahol azért nem ítéltek el két nemi erőszaktevőt, mert a bíróság szerint a kárvallott nő olyan csúnya, hogy nincs férfi, aki megerőszakolná. Ez akár viccesnek is tűnhet, de nem az. Egyszer arról beszélgettünk a kol­léganőimmel, hogy bizonyos sta­tisztikák szerint minden ötödik nőt életében legalább egyszer megerő­szakoltak. Szerencsére velünk nem történt ilyesmi. Bár... Volt Pozsony­ban egy Cas nevű mozi, ahol reggel­től estig folyamatosan ugyanazokat a filmeket vetítették, s akármikor be lehetett menni. Anyukámmal sokszor jártunk oda. Egyszer épp a Winnetou volt soron, amikor észrevettem, hogy a mellettem ülő idegen férfi odarakja a kezét a combomra. Én akkor még kislány voltam, semmit sem tudtam szexről meg szexuális zaklatásról, de ösztönösen odanyúltam, és elraktam a kezét. O meg visszatette. Amikor ez harmadszor is megismétlődött, mind a tíz körmömet belemélyesztettem a mancsába, jó erősen, úgy, hogy fel­kiáltott, és kiment a moziból. Égyik kolléganőmnek meg az jutott eszébe, hogy egyszer este, amikor ment haza a munkából, beszállt mellé a liftbe egy idegen férfi és elkezdte fogdosni. Ó nagyon megijedt, de nem vesztette el a lélekjelenlétét. Mondta neki, hogy nincs kifogása egy kis etyepe­­tye ellen, de jobban szeretné az ágy­ban csinálni, jöjjön hát fel vele a ti­zedik emeletre. A férfi ettől úgy megrémült, hogy a tizediken kiugrott a liftből és fejvesztve rohant le a lép­csőkön. Szerencsére ezek az esetek jól végződtek, konstatáltuk a lányok­kal, bár egyikük nagyon csöndben volt. Aztán megszólalt, hogy őt vi­szont már tényleg megerőszakolták. Szinte büszkén mondta, mintha ez valami érdem lenne, mi meg ma­gunkban mosolyogtunk, hogy per­sze, pont téged, merthogy nagyon csúnya volt, szegény. De ma már tu­datosítom, hogy aki női szemmel nem érdemes a megerőszakolásra, azt is megerőszakolhatják. Ezért kétségeim vannak a fent említett bí­rák érvelésével kapcsolatban. Az persze megint más dolog, hogy vannak, akik keményen megbűnhőd­tek erőszakoskodásaik végett. Emlé­kezzünk csak a MeToo mozgalomra, amikor is az amerikai művészvilág látványosan kiköpött magából né­hány olyan férfit, akiket évtizedekig senki sem panaszolt be, de aztán hir­telen kiderült, hogy erőszakoskodtak. Ugyanakkor van, aki bizonyítottan egyfolytában erőszakoskodik, mégsem történik semmi. A művészvilág nem határolódik el, a színésznők nem öltenek fekete ruhát. Ilyen például a rapper Chris Brown, akit tíz éve ugyan egy kis közmunkára ítéltek akkori barátnő­je, Rihanna alapos elagyabugyálá­­sáért, de azóta is szabadon tovább veri és erőszakolja a nőket (mint idén Párizsban). Közben a koncert­jeire tódulnak az emberek, mert so­kan imádják őt. Főleg a nők. Nem értem. Államvédelmi hatóságok KERÉNYI GYÖRGY V an ez a - Orbán Viktor kifejezésével -jogállami blabla: a bí­rói függetlenség biztosítéka a végrehajtó és a bírói hatalom teljes elkülönítése. Búcsúzzunk az idejétmúlt liberális dogmáktól, helyette ízlel­gessük a magyar parlament elnöke, a Fidesz vezető politikusa, Kövér László minapi szavait: „Százötven esztendővel ezelőtt az volt a kérdés, hogy a magyar állam akarja-e biztosítani a bírák függetlenségét. A jövőre nézve a kérdés az, hogy a magyar bírák a maguk részéről akaiják-e bizto­sítani az állam függetlenségét... A bírói hatalom nem lehet független az államtól, hiszen maga is része annak, sem az igazságtól, hiszen annak szolgálatára létezik”. Kövér doktor fölvonta szemöldökét, és folytatta (valószínűleg a har­madik kétharmados Fidesz-ciklus fo feladatának kijelölését): „Ezért ko­runk jogászainak és politikusainak változatlanul maguknak kell eldönte­niük, milyen értékek védelmére kelnek, kinek az oldalára állnak: az álla­mot védők és építők, vagy az államot támadók és rombolók oldalára?” Mennyivel tisztább, világosabb így, hogy nincs ott az a zavaró jog szócska az állam védelme kifejezés előtt! ^íróságaink elsődleges feladata, hogy adott esetben az állam akaratát az emberek felé még akkor is helyesen tudatosítsák, ha nincsen olyan po­sitiv írott jogszabály, amelyik az állam akaratát a konkrét esetre vonat­koztatva félreérthetetlenül fejezi ki.” Ezt már Ries István igazságügy­miniszter mondta 1949-ben. Nem működött még tökéletesen a - szintén illiberális - szocialista törvényesség, emiatt Riest pár hónappal később nem egy, „az állam akaratát az emberek felé tudatosító” bírói ítélet nyo­mán végezték ki, hanem az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) emberei agyonverték a börtönben. És hogy milyen államot kell „védeni és építeni”? Maradjunk a tiszta forrásnál, szintén dr. Kövér-idézet a következő: „nem lehet identitás nél­kül egy közösséget fenntartani, az állam pedig egy nemzetnek a közössé­ge”. Ugye senki sem kételkedik Kövér doktor nemzeti elkötelezettségé­ben, így abban, hogy ő a magyar nemzetről és a magyar államról beszél? És végül tegyük a nemzetállam szó elé azt, hogy szlovák, és akkor egy másik nemzeti elkötelezettségű jogtudor, Stefan Harabin ezt mondaná a kövéri szavakkal: a bírói hatalomnak a szlovák nemzetállam védelmét kell szolgálnia. Még szerencse, hogy volt egy rendszerváltás, és Magyarországnak végre nemzeti kormánya van. A szerző Pozsonyban (is) élő magyarországi újságíró FIGYELŐ E-hulladókkal mérgezzük Afrikát Bejutnak a táplálékláncba az Eu­rópából érkező, illegálisan hasz­nosított elektronikai hulladékból származó veszélyes vegyi anya­gok - mutatták ki környezetvédők Ghána fővárosa, Accra egyik nyomornegyedéből származó tyúktojásokból. Az e-hulladékok hasznosítását nyomon követő Ipen és a Basel Action Network kör­nyezetvédő csoport Accra Ag­­bogbloshie nyomornegyedéből származó tyúktojásokat vizsgált, a nyomornegyed lakói bontják szét z európai e-hulladékot fémhasz­nosításra. A negyedben 80 ezer ember él. Az elemzésből kiderült, hogy egyetlen ilyen tojás elfo­gyasztásakor az Európai Élelmi­szerbiztonsági Hatóság által meg­határozott határértéknél 220-szor több klórozott dioxin kerül az em­beri szervezetbe, írta a The Guar­dian. Más mérgező anyagokat, po­­liklórozott bifenileket is hasonló­an aggasztó koncentrációban mu­tattak ki. A környezetvédők jelen­tése ismét ráirányítja a figyelmet az Európából Afrikába, Ghánába, Tanzániába és Nigériába érkező mérgező hulladékok szabályozá­sának problémáira. (MTI) Lassú, de határozott iszlám radikalizálódás Srí Lankán Ha csak helyi muszlim radikálisok követték volna el a Srí Lanka-i merényleteket, akkor nem keresztényeket támadtak volna, hanem buddhistákat. Ez is mutatja az Iszlám Állam hatását. Az egykori iraki és Szíriái terüle­teit elveszítő Iszlám Állam vállalta a támadások elkövetését, de a Sri Lanka-i hatóságok két kevéssé is­mert helyi szélsőséges muszlim cso­portot gyanúsítanak. Bruce Hoffman, a Külkapcsola­­tok Tanácsa (CFR) amerikai agy­­tröszt vezető terrorellenes elemzője szerint a merényletekhez szükség volt biztonságos házakra a pokol­gépgyárosoknak, a célpontokat megfigyelő és felismerő végrehaj­tókra és a pokolgépeket biztonságo­san elszállító emberekre. „Olyan összetett tevékenységekről van szó, amelyek messze meghaladják egy kis helyi terrorszervezet képessége­it” - mondta Hoffman. Az egyik öngyilkos merénylő a gyanú szerint a Nemzeti Tauhíd Dzsamaát nevű csoport volt vezető­je. 2014-ben a Sri Lanka-i Békesze­rető Mérsékelt Moszlimok szervezet közleményt jelentett meg a Daily Mirror helyi lapban, amelyben azt írta, a Nemzeti Tauhíd Dzsamaát rö­videsen a Srí Lanka-i muszlim kö­zösség „rákfenéje” lesz. A közle­mény figyelmeztetett, hogy a cso­port tagjai kötelezővé tették a me­csetbe járást, az iszlám törvények szigorú betartását elébe helyezték a Sri Lanka-i törvényekének, a nőket arcuk eltakarására és a hagyomá­nyos szári helyett köpeny viselésére kötelezték. „Tragikus, hogy a lénye­gében békeszerető muszlimoknak kell fizetniük e kisebbség tetteiért” - állt a közleményben. A tolakodó iszlám szélsőséges­ségnek más jelei is voltak. Andreas Johansson, aki könyvet írt a Sri Lanka-i muzulmánokról, Oszama bin Laden tamil nyelvre fordított be­szédeit és hasonló szövegeket talált egy colombói mecsetben 2006 és 2013 közötti látogatásaikor. Sri Lankán jelen van az iszlám vallás egyik ága, a szúfi is, az ő szen­télyeiket már 2006-ban megtámad­ták a szélsőséges iszlamisták, bál­ványimádással vádolva őket. A wa­shingtoni Kelet-Nyugat Központ amerikai oktatási és kutatóközpont lapja ezután rámutatott, hogy a szúfi mecsetek elleni támadás példázza a Szaúd-Arábiából pénz és hittérítés útján érkező vahhábita hatást. A Sri Lanka-i kormány szakértők szerint részben azért hagyta figyel­men kívül a figyelmeztető jelzése­ket, mert arra összpontosított, hogy elnyomjon minden újjáéledő tamil szeparatizmust. A szingaléz budd­hista kormány és a többségükben hindu tamil szakadárok közötti, 26 éven át tartó és 2009-ben lezárult polgárháborúban igazából egyik fél mellett sem álltak ki. A tamil szaka­dárok több száz muszlim fiatalt ra­boltak el és öltek meg vallási hova­tartozásuk miatt. Kattankudiban és Eravurban vérengzések voltak a mecsetekben, 1990-ben több mint 260 muszlimot öltek meg. A musz­­limok kénytelenek voltak elmene­külni több északi városból. Feltehe­tően ez az erőszak váltotta ki a musz­lim radikalizmust. Viszont éppen ezért, ha a táma­dásokat kizárólag egy helyi musz­lim csoport tervezte és hajtotta vol­na végre, akkor a muszlimok ellen éveken át elkövetett radikális naci­onalista támadásokért a buddhista közösségen álltak volna bosszút. A mérsékelt Sri Lanka-i muszli­mok attól tartanak, hogy a húsvéti támadás ürügyet szolgáltat a szinga­léz buddhista nacionalistáknak a muszlimok elleni atrocitásokra. (MTI) (Lubomír Kotrha karikatúrája)

Next

/
Thumbnails
Contents